Herpay Gábor: Debrecen szab. kir. város levéltára diplomagyűjteményének regesztái. (Debrecen, 1916.)

És hogy ez a buzgólkodás nem volt hiábavaló, azt az események csakhamar megmutatták. Az 1915-ik esztendővel azután új korszak nyílt meg a két levéltár életében. Márk Endre polgármester és Dr. Csűrös Ferenc kulturtanácsnok kezdeményezésére a város közönsége a tudomány és kultura emelésére irányuló törekvéssel megszüntette a titkos levéltárt s ezzel a nagyjelentőségű ténnyel a tudományok hivatott búvárainak, a város történetére vonatkozó adatokban egyelőre még fel sem becsülhető gazdagsággal biró munkamezöt biztosított, méltóképpen azokhoz az anyagi áldozatokhoz, amelyek a debreceni tudományegyetem megvalósulására vezettek. Az 57—1406/1915. bkgy. számú határozatban kimondotta a Törvényhatósági Bizottsági közgyűlés, hogy az irattár és levéltár külön választandó s az így nyert levéltári anyagból és a magánlevéltár anyagából egy egységes levéltár szervezésével is óhajtja biztosítani annak a nagyarányú fejlődésnek a feltételeit, amely a debreceni tudományegyetem megnyílásával e szép múltú városnak, még szebb reményekre jogosító jövendőjét van hivatva megalapozni. A városi levéltári bizot'tság 1915 február 13-ikán tartott üléséből Dr. Csűrös Ferenc közm. tan. elnöklete alatt egy levéltárrendezö albizottságot küldött ki, mely a rendezés munkáját kezébe véve, állandóan irányítja és vezeti a munkálatokat. Az eddig tapasztalt nemtörődömség után ily meglepő és szinte tüneményes felbuzdulás érthető visszhangra talált. úgy a tudományos világ, mint a szakemberek előtt úgyannyira, hogy Debrecen városa abban a megtiszteltetésben részesült, hogy dr. Csánky Dezső miniszteri tanácsos, országos fölevéltárnok személyesen megtekintette a levéltárt és a levéltárrendező bizottság ülésén örömmel állapította meg, hogy a levéltár tudományos kutatás céljaira igen szép anyaggal bir s éppen