Gregorich Mária: A bori és borfői Bory család és levéltára : Családtörténeti és levéltári tanulmány. (Szeged, 1935. Kolozsvári-Szegedi Értekezések a Magyar Művelődéstörténelem Köréből. 27.)
cséíes pergamenteket, kisebb-nagyobb, állítólag árpádkori írásokat, mint féltett kincset őrzött és azoktól életében megválni nem akart." 1918 őszén, a Károlyi forradalom alatt Bory Béla bánházai kúriáját is feldúlták, mindenből kifosztották. Martalékul esett az archívum is értékes tartalmával. Mikor azután a jogrend helyreállott, a „Nemzetőrség üldözésére a fosztogatók éjjelenkint az ablakokon át kezdték bedobálni az elhordott holmit és így került vissza, piszkosan, porosan, sárosan egy csomó írásféle is. Az akkor már 79 éves öregúrnak annyira fájt az elszenvedett méltatlan sérelem, hogy át sem nézte a visszakerült írásokat, hanem visszahányatta őket a feltört ládába és többé senkinek sem volt szabad hozzájutni." 1 Tizennégy év után került napvilágra az archivum tartalma, amikor Bory Béla okleveles hagyatékát Péchy Márta úrnő 1932 őszén Szegedre küldötte, ahol végleges elhelyezést a Városi Múzeumban nyer. A megmentett oklevelek közül az első I. Károly korából, 1330-ból való, az utolsó 1692-ből. Az oklevelek nyilvántartásnak és számbavételnek nyomait mutatják. Megkülönböztethető egy XV. századbeli és két XVI11. századbeli számozás, valamint azt is elárulják a jegyzetek, hogy egyidőben az iratok fasciculusokba voltak kötve s a VII. fasciculus 4. darabja meg is maradt. Az is látható, hogy, aki piros ceruzával számozta végig az okleveleket, nem talált már annyit, amennyi még a XIX. század elején a család kezén volt. E számozásból kitűnik, hogy a XVIII. században még 30-nál több oklevelet őrzött az archivum. Még a XIX. század elején valamelyik gondos előd borító ívekbe rakta az okleveleket és megszámozta e borító íveket. A legmagasabb sorszám 31. Ebből látszik, hogy volt egy 1600-ból eredő levél is, amely a 2l-es sorszámot viselte, de egyéb emléke nem maradt mint borítólapja. A fosztogatás során elkallódott egy 1373 márc. 23.-án Budán keltezett oklevél, amelynek csak a XIX. századbeli pontos másolatát dobták vissza a fosztogatók. A levéltár ma 22 darabot tartalmaz, melyből 10 a XIV. szái Péchy Márta úrnő leveléből.