Gregorich Mária: A bori és borfői Bory család és levéltára : Családtörténeti és levéltári tanulmány. (Szeged, 1935. Kolozsvári-Szegedi Értekezések a Magyar Művelődéstörténelem Köréből. 27.)
AZ ADOMÁNYBÍRTOK. Mártonfia Miklós a hontmegyei kir. várföldből nyert nemesi adománybirtokot, hisz IV. László a tételes törvénnyel szemben is könnyen jutalmazta híveit a királyi javakból. Bori határából ugyanazon 1275. évben a csáknembeli I. István kir. főasztalnok, barsi és pozsonyi ispán is nyer a királytól egy darab, azelőtt Bars várához tartozó földet. Úgylátszik azonban, hogy keveselte, mert 1275 okt. 13. hét barsi várjobbágy bori földjét vette meg néhány más, kisebb darab földért és 50 márkáért. 1 Velük együtt osztozik a község határában, mint részbirtokos a bozóki apátság is. 2 A Bory Miklósnak ajándékozott terület nagyságát pontosan nem mondja meg ugyan a kir. adománylevél, de a megjelölt határokat figyelembe véve, hozzávetőlegesen kiszámíthatjuk a birtok kiterjedését. A Bur patak, 3 Borfő, Csánk és Bori falvak érintésével megrajzolt négyszög 12 négyzetkilométert foglal magában. Az 1874. évi VIII. t.-c. értelmében 1 km = 100 ha = 173.8 katasztr. holddal = 231.7 magyar holddal. Eszerint a 12 km = 2085.6 kat holddal = 2780.4 magyar h. A szám nagy, mert az 1910. évi népszámlálás adatai szerint Bori falu egész területe mindössze 1532 kat. hold. 4 Figyelmesen olvasva az első oklevél szövegét különben is nyilvánvaló, hogy Bory Miklós birtoka nem érintette közvetlenül a nevezett helyiségeket, mert észak felől Borfői Mikus, nádasdi Bogyoszló birtoka, nyugatról Csánk, délről Bori falva egyéb földjeivel határos. Le kell tehát számítani a kétezer holdból legalább ezret. A maradék 1000 hold (kb. 520 kat. hold), mintegy nyolc ekeföld volt a Bory vagyon magva. 1 Wenzel: Árpádkori új okmánytár. IX. 118. 133. 1. Olv. még a Fejér: Cod. Dipl. VI. 1. 133—5. 1. közölt adásvételi okmányt, melyből kitűnik, hogy 1291-ben Bori határának egy része Mátyásfia Jákó kezén volt, aki azt 9 márkáért Mikosfia Lőrinc ispánnak adta el. 2 Söiös: Az elenyészett bencés apátságok. 183. 1. 3 A Bur patak Kálna-Borfőnél ered és Szete közelében ömlik az Ipolyba. Százdi pataknak is hívják. Ortvay I. 165—6. 1. A patak balpartján öt szénsavas forrás van, melyeket a nép később „bori buzgó"-nak nevezett el. Hont vármegye monographiája. 31. 1. 4 Bori falvát Bél: Notitia IV. kötetében, az 548. 1. után közölt térképen Dalmad és Szántó között, tehát rossz helyen ábrázolja ugyan, de ismertetégével adós marad,