Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)
kőzeteken vörös és részben homokos rétegek települnek, ezeket pedig triaszféle mészkövek fedik. Rendkívüli ércztelepek leginkább az agyagpalában és gnájszban vannak s ezek főleg fakóérczet, vas- és rézkéneget foglalnak magokban. Az ú rvölgyi bányászat oly telepeken űzetik, melyek részint csillampalában, részint az ezen fekvő keselykőben fordulnak elő s gazdag rézérczeket tartalmaznak. A régi mívelés az ottani erecseken történt s minden rendszer nélkül, úgy, hogy a keselykő törékeny minőségénél fogva most már járatlan ; a mostani mívelés pedig nagyobbára csak a régi fejtésekben lévő törecsek kikutatásával foglalkozik s szintén minden rendszer nélkül, egyedül a terület legéjszakibb részén, a Halliár akna körül, a csillámpalában lévő teléren folytattatik. Az O-hegység körül a kőzet igen változékony, s az ottani ércztelepek egészben véve igen szegények; a mi egyébiránt Zólyommegye más helyiségeiről még inkább áll, hol az ércztelepek nagyrészt már elhagyattak. Pojniknál a csillampalában lévő mészkőtelérekből hajdan ólom- és rézérczeket vájtak. II. A bányászat e vidéken igen régi, anélkül, hogy kezdetének idejét történeti uton meghatározni lehetne. Biztos történeti adatok csak a tatárjárás utáni évekből vannak meg. Mindamellett kétségtelen, hogy valamint Selmecz, úgy Beszterczebánya környékén is eredetileg számos bányatelep vollt, melyeknek fekvésére most is még reá lehet ismerni. Ilyenek voltak Kinczel- vagy Grönczölfalva (Kinczelova), Henczelfalva (Heinczmanova), Ullmannfalva (Ulmanka), Jakabfalva, (Jakubova), Rudolífalva (Rudlova), Szászfalva (Szaszova) stb. S ezeknek birtokosai alakíták azután a Besztercze folyónak a Garammal való egyesülésénél emelkedő magaslaton, nem messze a lipcsei vártól, ott, hol az ezüstbányászata után később liiressé lett Schubstain és Krothemfall s a rézérczekben gazdag Sandberg fekszenek, a »nova villa Bisztriciensis-«t, mely azután bányavárossá lett, s Beszterczebánya vagy Novi Soliumnak (Xeusohl) neveztetett. III. Beszterczebánya városi privilégiumát 1255. IV. Béla királytól nyerte x), s ezt V. István 1271. erősitette meg. 2) >) Fejér Cod. Dipl. Hung. IY. köt. 2. r. 296. 1. 2) Fejér Cod. Dipl. Hung. V. köt. 1. r. 164. 1.
