Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

IV. Az ez időtől fogva 1523-ig beállt változások a közviszonyokban — valamint más európai országokban, úgy hazánkban is — egészeu uj korszakot nyitottak meg az anyagi érdekek terén; s ez a társadalomban szintúgy, mint az államnak gazdasági viszonyaiban egyaránt mutatkozott. Amott a nyers termelés majdnem valamennyi ágaiban, az ipar terén, s a bel- és külkereskedés körében örvendetes emelkedés jelenségeire találunk. Az államgazdaság pedig Zsigmond óta csaknem teljes általakuláson ment át. S így ezeknek folytán a XV. században a hazai bányászat is tekintélyes fejlettséget nyert, kiválólag Mátyás király korában; ennek halála után pedig a Thurzók és Fuggerek bányavállalatainak felvirágzásában valóban nagyszerű eredményeket volt képes felmutatni. B) A bányatörténet részletei. 15. §. Az ország területének felosztása, a bányászat tekintetében. Hazánk egyes bányavidékei, első korszakunk alatt a területükön találtató bányászatra nézve, különféle jelenségeket mutatnak fel; miért is azokat külön szükséges szemügyre vennünk. Élihez képest a következő bányavidékek lesznek fejtegetésünknek tárgyai. I. A Garam-völgy közép része vagyis az u. 11. alsó-magyarországi bányavidék. II. A Duna baloldalán lévő egyéb bányavidékek. III. A Duna jobboldalán lévő bányavidékek. IV. Felső Magyarország. V. Az ország kelet-éjszaki részeinek bányászata. VI. Bihar és Zaránd bányamívelése. VII. Krassó és Szörény megyék bányászata. VIII. Erdély bányavidékei. IX. Az u. n. társországok bányászata. X. A magyar szent korona tartományainak • bányamívelése. Megjegyzendő egyébiránt: 1) hogy a vas-, só- és ásványszén-bányaszatról még külön kell szólannnk; — 2) hogy azon fordulat, mely Mátyás király óta bányászatunk történetében