Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

E bányatelepelmek sorsa különféle leliet, alilioz képest, a mint a bányák áldása nevezetesebb vagy csekélyebb, s a mint létök és fenállásuk külső tényezők által támogattatik vagy sem. Szerencsés viszonyok közt csakhamar bányaközségekké és bányavárosokká alakulnak, a mint ezt nálunk főleg a XIII. és XIV. századokban a legtöbb régibb, s a XVIII. században az u. n. bánsági (azaz Krassó megyei) bányavárosokban látjuk. Analóg jelenségeket a külföldi bányászat története is mutat; p. o. Csehországban a XVI. században sz. Joakimvölgye (Joachimsthal), mely 20 év alatt sűrű erdős vidékből lett elő­kelő és virágzó bányavárossá 1)^ napjainkban az éjszakameri­kai u. n. Sziklahegyek egyik vidékén Coloratoban Leadville vá­ros, hol még tavaly (1878) alig néhány ember tartózkodott, s melynek lakossága egy év alatt 80,000-nél többre emelkedett. Ellenben az is megtörténhetik, hogy kedvezőtlen körülmények közt egy bányaközség, különben áldásos bányaformatiók mel­lett is, nagyobb jelentőségre soha nem képes emelkedni, p. o. Rud-.Hunyad-Zaránd megyében 2); vagy hogy szerencsétlen conjuucturák közt egy az előtt tekintélyes bányaváros hanyat­lásnak indul, p. o. Rézbánya Biharmegyében, vagy el is pusz­tul p. o. Lassupatak (Stillbach) Szepességben, mely a XI V. században nevezetes bányaváros volt, s melynek most egykori helyét is alig tudjuk már. II. A hazai bányászat régibb korában számos ilynemű bányatelepre, az ország minden bányavidékén találunk. S ezek­nek is az idők folyta alatt különböző sorsa volt; úgy, hogy azok, melyek kedvező körülményeknek örvendtek, nagyobbára már bányavárosokká vagy bányaközségekké lettek, mint ilye­nek pedig az állam-közigazgatósági ujabb reformoknak foly­tán a rendes községi szabályozás körébe vonattak; a többiek pedig — a mennyiben meg nem szűntek — különféle név alatt, nagyobbára a bányavárosok vagy bányaközségek tarto­zékai. A régi bányatelepitvények módjára alakult községek­nek alapját ujabb időben csak a só-aknászat képezi; a jelen­Mathesius, Sarepta oder Bergpredigten, Nürnberg 1571. XVIII XC V. v. lev. V. ö. Gr. Sternberg Gáspár, Umrisse einer Geschiclite der böhmisclien Bergwerke, T. köt. 1. r. 317. 1. s) Bányászati és kohászati lapok III. köt. 177. sk. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom