Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)
E bányatelepelmek sorsa különféle leliet, alilioz képest, a mint a bányák áldása nevezetesebb vagy csekélyebb, s a mint létök és fenállásuk külső tényezők által támogattatik vagy sem. Szerencsés viszonyok közt csakhamar bányaközségekké és bányavárosokká alakulnak, a mint ezt nálunk főleg a XIII. és XIV. századokban a legtöbb régibb, s a XVIII. században az u. n. bánsági (azaz Krassó megyei) bányavárosokban látjuk. Analóg jelenségeket a külföldi bányászat története is mutat; p. o. Csehországban a XVI. században sz. Joakimvölgye (Joachimsthal), mely 20 év alatt sűrű erdős vidékből lett előkelő és virágzó bányavárossá 1)^ napjainkban az éjszakamerikai u. n. Sziklahegyek egyik vidékén Coloratoban Leadville város, hol még tavaly (1878) alig néhány ember tartózkodott, s melynek lakossága egy év alatt 80,000-nél többre emelkedett. Ellenben az is megtörténhetik, hogy kedvezőtlen körülmények közt egy bányaközség, különben áldásos bányaformatiók mellett is, nagyobb jelentőségre soha nem képes emelkedni, p. o. Rud-.Hunyad-Zaránd megyében 2); vagy hogy szerencsétlen conjuucturák közt egy az előtt tekintélyes bányaváros hanyatlásnak indul, p. o. Rézbánya Biharmegyében, vagy el is pusztul p. o. Lassupatak (Stillbach) Szepességben, mely a XI V. században nevezetes bányaváros volt, s melynek most egykori helyét is alig tudjuk már. II. A hazai bányászat régibb korában számos ilynemű bányatelepre, az ország minden bányavidékén találunk. S ezeknek is az idők folyta alatt különböző sorsa volt; úgy, hogy azok, melyek kedvező körülményeknek örvendtek, nagyobbára már bányavárosokká vagy bányaközségekké lettek, mint ilyenek pedig az állam-közigazgatósági ujabb reformoknak folytán a rendes községi szabályozás körébe vonattak; a többiek pedig — a mennyiben meg nem szűntek — különféle név alatt, nagyobbára a bányavárosok vagy bányaközségek tartozékai. A régi bányatelepitvények módjára alakult községeknek alapját ujabb időben csak a só-aknászat képezi; a jelenMathesius, Sarepta oder Bergpredigten, Nürnberg 1571. XVIII XC V. v. lev. V. ö. Gr. Sternberg Gáspár, Umrisse einer Geschiclite der böhmisclien Bergwerke, T. köt. 1. r. 317. 1. s) Bányászati és kohászati lapok III. köt. 177. sk. 11.
