Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

nyugat felé laktak. így a Garamvölgy lakosairól azt mondjat, hogy a honfoglaló magyaroknak ellent nem álltak, s hogy Bors vezér hozzájárulásukkal épitette fel Bors vagyis Bars várát. *) így midőn emlitést tesz arról, hogy a honfoglaló magyarok a zólyomi erdő felé indultak, egyszersmind arról is szól, hogy a Garam-völgy lakosai nekik segitséget nyújtottak.

2) Sőt mikor Árpád fővezér, a nyitrai szlávok feletti győzelem után, vitéz harczosainak e vidéken birtokot adott, ez csak a Nyitra és Zsitva folyók mentében történt, s a Zsitva vidékén is csak a thuróczi erdőig, 3) a Garam folyó mentében pedig nincs emlités arról, liogy ilyen birtok adatott volna. Végre a zólyomi erdő is úgy emlittetik fel, hogy az a lengyelek lakhelyei-ig terjed 4); úgy hogy a zólyomi és a thuróczi erdők megszállásáról a honfoglaló magyarok által nincs szó. Mind e körülményeket itt annál inkább szükséges szemügyre vennünk, mert épen e vidék az, hol régibb időkben a quadok bányákat míveltek, s hol a magyar honalapítás után legelőször találunk ismét nevezetes bányászatra. III. Erdélyre nézve az anonymusnak elbeszélése annyiban érdekes, a mennyiben e szerint Tuhutum alvezér — mikor azt elfoglalni készült, — oda kémeket küldött, hogy neki a földnek minőségéről tudósítást hozzanak. Ezek visszatérvén, azt jelentették, hogy a föld szépsége és a természet sokféle adományai mellett, névszerint az által nevezetes és hasznos, hogy ott a homokból aranyat mosnak, hogy az ottani arany igen jó; és hogy sót és sóféléket is ásnak. 5) Mindamellett a lakosokat úgy irták le, hogy nevezetesebb, bányaiparróluk feltennünk nem igen lehet. IV. Hazánk egyéb bányavidékeire nézve ilyféle jelenségekről és körülményekről az anonymusnál nincs emlités. Gömör vidéke egyszerűen meghódittatik. (

1) A magas Tátra környékét a fenn emiitett Bors alvezér minden mellékes megjegy») 34. fej. 2) U. o. 3) 37. fej. <) 34. fej. 5) 25. fej. 6) 33. fej. MAGVARORSZ. BÁNYÁSZAT. KKITIK. TÖRT. 2