Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

ősrégészeti congressus alkalmával 1876. Majlátk Béla értekezett, *) a quadok országának területén feküdtek. Miután pedig Neudeck Gyula ez erősítvényeket nagyol)l) dimensiók szerint, t. i. a felső Vág erősitvényeket általán véve, mélyebb tanulmányozás tárgyává tette, és azoknak germán jellemét constatálta 2) ; s a Garam völgyén is már hasonló jelenségeket észleltek : e vidékek ősrégi bányáira nézve alaposan következtethetjük, hogy azok a római birodalom elenyészte után is munkában maradtak, s a régi quadok utódjai által míveltettek. III. Máskép állt a dolog a római Pannónia, Dáczia és Dalmatia bányáival. Mert kiválólag e vidékek a nagy népvándorlás pusztításainak kitéve lévén, ennek folytán az ottani bányák mívelése elkanyagoltatott, sok zavart tapasztalt, s végre teljesen megszűnt. S így a fonal, mely az ottani régibb bányászatot a későbbi századok iparával összeköthette volna, a római birodalom elenyészte után ott teljesen megszakadt. 5. §. A magyarországi bányászat történetének általános áttekintése. Miután a honalapítás folytán a mai Magyarország, keletkezett, és szent István intézményei által európai állammá alakult, területén a bányászat is uj felvirágzásnak indult. Ez képezi a tulajdonképi magyarországi bányászatnak kezdetét melynek története jelen fejtegetésemnek tárgya. A mennyiben pedig azóta e történetben még két főfontosságú fordulat állt be, melyek e bányászatra mély befolyást gyakoroltak, t. i. a XV. századnak végén és a XVI-iknak kezdetén a — valamint más európai államokban — úgy nálunk is igen hatályos bányászati reformok, s a XVIII. században a bányaiparnak uj tudományos és technikai irányok szerinti történt átalakulása (1. §. V.) : ezekhez képest a magyarországi bányászat történetének h á rom k o r s z a k á t kell megkülönböztetnünk. ') Restes <le fortifications paiennes dans le Comté de Liptó (Compte rendű de la liutieme session a, Budapeste 1876. Budapest 1877. 460.sk. 11.) — V. ö. Liptómegyei üstelepek (Archaeol. közi. IX. köt. 37. sk. 11.) e) Germanische Befestigungen des oberen Wagtliales (Mittheilungen der anthropol. Gesellschaft in Wien VIII. köt. 273. sk. 11.; és IX. köt. 29. sk. 11.)