Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

pedig a királyi kincstár birtokában találjuk. Később a Perényi, Dobó és Lóránthfy családok által biratván, végre a sárospataki várhoz kapcsoltatott. Városi jogosítványából kiesett ugyan, bányászata mindazáltal — noha már csekély jelentőséggel bír — megmaradt.

x) III. Sokkal csekélyebb változásokra találunk Rozsnyó, Jászóéslgló jogi állásában; habár azon megszorítások, melyek 1514. óta az ország valamennyi földesúri hatóság alatt létezett helységeire nézve behozva voltak, az előbbi kettőre mint úrbéri tractamentum alatt álló községekre is kihatottak. A csaknem folytonos úrbéri súrlódások mindazáltal a ijelen munka feladatához nem tartozván, csak azt említem fel röviden, hogy Rozsnyón a bányászat magát úgy a hogy fentartotta, 2) hogy azonban Jászon létezéséből csaknem egészen ki lett forgatva. 3) S ennek folytán történt, hogy a jászói pré•) I. Ferdinánd Gönczöt és Tlielkibányát 1556. Perényi Gábornak négy évre inscribálván, határozottan azt köti ki »ut idem Gábriel de Peren fideles subditos nostros de praefatis oppidis, quamdiu apud eum fuerint, in eorum veteribus libertatibus et immunitatibus conservare, et proventibus eorum ordinariis contentus esse teneatur.« A Liber Regiusból. 2) Rozsnyónak ezen korú történetéről, névszerint az ottani bányászatra nézve is, igen érdekes adatokat közöl Fabricius Károly : Vázlatok a rozsnyói régi városi könyvből, Századok 1877. 397. sk. és 528. sk. 11. — és Díváid id. m. 671. 1. 3) A jászói bányászat azon kor zavarai következtében roppant pusztításokat szenvedett, s végre csaknem egészen tönkre ment. Csak így magyarázható meg, hogy Jászó mezőváros minden tekintetben úrbéri tractamentum alá került. Világosan kitetszik ez azon egyezségből, melyet a község 1712. május 22. Trombholth Miklós préposttal kötött; s mely — miután ez iránt uj differentiák támadtak — az akkori helytartótanács közbenjárása mellett 1724. ápril 10-én megújítva lett. »Nos N. N. Comes Regni Hungáriáé Palatínus et Locumtenens Regius — mond ezen egyesség — et Consiliarii Sacrae Caesareae Regiaeque Maiestatis Consilii Regii Locumtenentialis Hungarici damus pro memória, quod postquam incolae et liabitatores oppidi Jászó Comitatui Aba-Ujvariensi adiacentis semet per admodum Reverendum dominum Carolum Tescli eiusdem Ecclesiae Jaszoviensis actualem Praepositum in nonnullis antiquis juribus et privilegiis suis per divos olim Hungáriáé Reges benigne elargitis, confirmatis, et longo usu roboratis, laesos esse conquesti t'uissent stb. (az egyezség 6 pontban lett megállapítva; de azokban bányajogosítványról egy árva szó sem találtatik.)