Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)
őt többé sem az országban ez iránt mutatkozó idegenkedés, sem a bányavárosok e tárgyban tett kérelmei nem voltak képesek elvonni; míg végre a már elkészült bányarendtartást újból át dolgoztatván, az alsó-magyarországi bányavárosok számára 1562. hirdettette ki. II. A királynak e döntő lépése mindazáltal a nehézségeken nem tágított; mert a bányavárosok, támogatva ügybarátaik által, most már nyíltan kezdtek panaszt emelni az iránt, hogy privilégiumaik és bányászati szabadalmaik az uj bányarendtartás határozatai által megsértetnek, sőt lényeges pontjaikban meg is semmisíttetnek. Jóllehet I. Ferdinánd ezen nehézséggel szemben bányarendtartását vissza nem vonta; s halála után (1564.) utódja Miksa király annak kihirdetését Bécsben 1565. február 10-ke alatt ismételte,*) azért elvégre mégis czélszerübbnek látszott kamarai bizottságot (a magyar királyi udvari kanczelláriának határozott kizárásával 2) rendelni, mely a fenforgó nehézségek mellőzése végett az alsómagyarországi bányavárosok küldötteivel tanácskozzék. 3) III. A tanácskozások 1565. július végén kezdődtek, és több éven át tartottak. Körmöcz és Beszterczebánya városok a bányarendtartás elfogadását a magyar országgyűlés beleegyezésétől kívánták függővé tenni, ellenben az udvari biztosok azt feltétlenül már 1568. ápril 29-én akarták életbeléptetni. Ez azonban a városok folytonos panaszai miatt meg nem történt; míg elvégre a királynak 1570. deczember 21-ki nyilatkozata folytán, a bizottmányi tanácskozások akkép fejeztettek be, hogy a bányarendtartás, és a bányavárosok privilégiumai, bányastatutuniai s érvényben lévő szokásai akkép összeegyeztettek, hogy az utóbbiaknak főpontjai egybeállíttatván, a bányarendtartáshoz két u. n. felvilágosító szabályzat (Erláuterungen) formájában függesztettek. Ez értelemben a miksai bányarendtartás véglegesen megállapíttatván, 1573. február 16. a két felvilágosító szabályzattal együtt lett kihirdetve, melyeknek egyike Körmöcz- és IJjbánya, másika ') Sclimidt, id. m. I. köt. 424. 1. ") Sclimidt, id. m, I. köt. 459. 1. 3) Sclimidt, id. m. I. köt. 425. 1.
