Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

Béla király által 1242. erősíttetett meg. 1) A híres zamobori rézbányák azonban nem a városhoz tartoztak, hanem a várnak voltak tartozéka ; 2) melynek urai tehát (a Cillvk, Tárnokok, Frangepánok, Szomszédvári Henningliek, Thúriak és Ung­nadok) bányajogosítványokat szintén kétségtelenül bírtak. E bányák nagyobb jelentősége azonban csak a XVI. század­ban kezdődik. X. A magyar szent korona egykori külországai bányászata. 68. §. Szerbia. I. Szerbia és Boszniának a török uralom előtti nagy bányászati jelentőségéről korunkra jutott traditionális tudósítások, 3) az újabb történelmi vizsgálódások által határo­zott megerősítést nyertek. 4) Névszerint Szerbiát illetőleg, az ottani arany- és ezüstbányászat már a XIV. század kezdetén igen tekintélyes volt; 5) s időnek folytán még nagyobb jelentő­ségre emelkedett. 6) A bányamívelők részint szászok 7) voltak, ») Fejér Cod. Dipl. Hung. IV. köt. 1. r. 264.1. — Kukuljevics Iván, Jura Regni Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae I. köt. Zágráb 1862. 62. 1. 2) »Pertinent ad arcem hanc, praeter caetera, fodinae celebres cupreae.« Kercselich Boldizsár : De Regnis Dalmatiae, Croatiae, Sclavo­niae Notitiae Praeliminares, Zágráb é. n. 457. 1. 3) »In Boszner vnd Sirffenlandt, zur Balgarey gehörig, sein köst­liclie Silber- vnd andere Bergwerck, derwegen etliche schreiben, der Türck hab dieser vrsach halber so hefftig darnach gestritten.« Albinus Péter, Meissnische Berg-Chronica, Drezda, 1590. 83. 1. 4) »Eine Hauptquelle des mittelalterlichen Beichthums der bos­nischen und serbischen Lánder war der Bergbau.« Az ujabb kútfői tanul­mányok alapján Jirecsek Konst. Józs., Die Handelsstrassen und Berg­werke v. Serbien u. Bosnien, wáhrend des Mittelalters, Prága, 1879. 41. 1. 6) Broeard egy franczia barátnak 1332. Valois-i Fülöphez írt tu­dósítása szerint, a rasciai (szerb) király országában öt ezüst-, és ugyan­annyi aranybánya volt. Risztics János, a szerb tudom, társulat Glaszni­kában, VI. köt. 1854. 211. 1. ") Nevezetes itt Kritobúlosz tudósítása, hogy a triballok földje (Szerbia) minden más tartományt az által fölülmúl, liogy az aranyat és ezüstöt patakmódra ontja, és a föld, akárhol ássák is, igen sok és igen szép arany- és ezüstérczet ád, még pedig jobbat mint India. (II. Mellemet élete, a magyar akadémia kiadása szerint II. könyv 31. §. ; görögül 151. 1., Szabó Károlytól magyarra fordítva Budapest 1875. 125. 1.) ') Szászokat már a XIII. század első felében említenek Szerbiában

Next

/
Oldalképek
Tartalom