Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)
Béla király által 1242. erősíttetett meg. 1) A híres zamobori rézbányák azonban nem a városhoz tartoztak, hanem a várnak voltak tartozéka ; 2) melynek urai tehát (a Cillvk, Tárnokok, Frangepánok, Szomszédvári Henningliek, Thúriak és Ungnadok) bányajogosítványokat szintén kétségtelenül bírtak. E bányák nagyobb jelentősége azonban csak a XVI. században kezdődik. X. A magyar szent korona egykori külországai bányászata. 68. §. Szerbia. I. Szerbia és Boszniának a török uralom előtti nagy bányászati jelentőségéről korunkra jutott traditionális tudósítások, 3) az újabb történelmi vizsgálódások által határozott megerősítést nyertek. 4) Névszerint Szerbiát illetőleg, az ottani arany- és ezüstbányászat már a XIV. század kezdetén igen tekintélyes volt; 5) s időnek folytán még nagyobb jelentőségre emelkedett. 6) A bányamívelők részint szászok 7) voltak, ») Fejér Cod. Dipl. Hung. IV. köt. 1. r. 264.1. — Kukuljevics Iván, Jura Regni Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae I. köt. Zágráb 1862. 62. 1. 2) »Pertinent ad arcem hanc, praeter caetera, fodinae celebres cupreae.« Kercselich Boldizsár : De Regnis Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae Notitiae Praeliminares, Zágráb é. n. 457. 1. 3) »In Boszner vnd Sirffenlandt, zur Balgarey gehörig, sein köstliclie Silber- vnd andere Bergwerck, derwegen etliche schreiben, der Türck hab dieser vrsach halber so hefftig darnach gestritten.« Albinus Péter, Meissnische Berg-Chronica, Drezda, 1590. 83. 1. 4) »Eine Hauptquelle des mittelalterlichen Beichthums der bosnischen und serbischen Lánder war der Bergbau.« Az ujabb kútfői tanulmányok alapján Jirecsek Konst. Józs., Die Handelsstrassen und Bergwerke v. Serbien u. Bosnien, wáhrend des Mittelalters, Prága, 1879. 41. 1. 6) Broeard egy franczia barátnak 1332. Valois-i Fülöphez írt tudósítása szerint, a rasciai (szerb) király országában öt ezüst-, és ugyanannyi aranybánya volt. Risztics János, a szerb tudom, társulat Glasznikában, VI. köt. 1854. 211. 1. ") Nevezetes itt Kritobúlosz tudósítása, hogy a triballok földje (Szerbia) minden más tartományt az által fölülmúl, liogy az aranyat és ezüstöt patakmódra ontja, és a föld, akárhol ássák is, igen sok és igen szép arany- és ezüstérczet ád, még pedig jobbat mint India. (II. Mellemet élete, a magyar akadémia kiadása szerint II. könyv 31. §. ; görögül 151. 1., Szabó Károlytól magyarra fordítva Budapest 1875. 125. 1.) ') Szászokat már a XIII. század első felében említenek Szerbiában