Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

Goldamár Endre kőrösbányai bányapolgárnak egy 1523-ki kötelezvénye is bizonyos pénzösszegről, melyet Révay Ferencztől Báthory István nádor titkárától kölcsönzött.

1) VII. Krassó- és Szörény-vármegyék bányászata. 58. §. Krcissó-vármegyében. A krassói és szörényi hegységek alap kőzetét jegeczes palák, agyagpala, csillámpala, gnáisz, és lielyenkint gránit alkotják s a Duna jobb partján a szerb fejedelemségben lévő Majdanpeki hegyeknek mintegy csak folytatását képezik. Túlnyomólag réz- és vasérczeket szolgáltatnak, melyekben mindazáltal itt-ott ezüst és arany is foglaltatik. 2) Látni fogjuk, hogy — habár itt a régi bányászatnak több helyen találtató maradványai azt bizonyítják, hogy a török uralom előtt is állott fenn bányamivelés — azért a bányászatnak emelkedése tulaj donképen mégis csak a XVIII. századnak kezdetétől számitható. S ezért, ha másrészről tekintetbe veszszük azt is, hogy az ezen vidék régi történetéről tanúskodó írásbeli emlékek csaknem teljesen elvesztek; nem fogjuk csodálni azt sem, hogy az itteni egykori bányászatról sincs körülményes tudomásunk. Csak mutatványul közöljük azon tudósítást, hogy Zsigmond király 1395. a Csákyakkal tett birtok cseréje alkalmával, ezektől Krassómegyében Kövesd nevü várat vette át, melynek tartozékai közt vasbányák is említtetnek 3) 2. kiad. Pozsony et Kassa 1780. 49. 1. ; — Fridvaldszky János Minerologia M. P. Transilvaniae, Kolozsvár 1767. 46. 1.) ]) »Ego Andreas Goldamar Yrburarius K e r e s c li - b an y e n s i s, praesenti cirograplio meo fateor et recognosco, me percepisse mutuo ab Egregio domino Francisco de Rewa Secretario M. et Sp. de Bathor Palatini stb. florenos IF-. LVIII. (258) stb. Dátum Budae ipso die Annunciationis Yirginis Mariae anno Domini 1523.« (Eredetije a báró Révay család levéltárában.) 2) Böck János, Szörónymegye déli részéről geologiai jegyzetek (Földt. Közi. IX. 1.) — Cotta Bernát, Erzlagerstátten im Banat und in Serbien, Bécs 1865. 3) »Nos Sigismuudus stb. quod quia fldelis noster Egregius Magister Nicolaus íilius Stephani de Chak Comes noster Tliemesiensis, et idem Stephanus páter, ac Georgius fráter eiusdem uterinus , quasdam duas po^sessiones eorum Chak praedictam et Cliuze nuncupatas simul cum