Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

ki azonban azt 1451. Hunyadi Jánosnak engedte át. *) így jutott ez a bányászatilag is főfontosságu vidék a Hunyadi ház birtokába, s különösen azon gondoskodásban részesült, is mely Hunyadi János jószágain a bányák mívelését magas fokra emelte. Mátyás király azonban Világosvárat tartozékaival együtt 1464. Báthory Endrének s testvérrokonainak István, László, Pál és Miklósnak adományozta; a minek folytán az itteni bányák is a Báthoriak uralma alá kerültek. Pankotáról csak annyit tudunk, hogy annak környékén aranybányászat és aranymosás létezett; a mire I. Lajos királynak egy 1365-ki okmánya vonatkozik 2) E bányászat és illetőleg aranymosásnak közelebbi körül ményeiről és későbbi sorsáról azonban nincs már tudomásunk. A

régűl Ruda vagy Rudafalura nézve az ujabb bányászati vizsgálódások azt'constatálták, hogy itt liat 1—12 hüvelyknyi vastag főtelér van, s hogy a bányák már a rómaiak korában míveltettek. Az itteni dús aranybányászatnak, mely jelenleg is még 8—10 szomszéd községnek ad keresetet és élelmet, történeti előzményeiről már részletes tudomásunk nincs. ö7. §. Körösbánya. I. Zarándmegye XIV. és XV. századi bányászatának legnevezetesebb eseménye Kőrösbányának szabad bányavárossá alakulása. Bármi csekély tudomásunk van is ezen nagyérdekü esemény részleteiről, azért a kor jelenségeinek egybefoglalásából mégis alaposan azt következtethetjük, hogy Kisbánya alio nomine Medwepathaka stb. nec non urburis in Nagybánya et Kisbánya praedictis, ac alias ubivis habitis, ac praedictuni Castrum pertinentibus, in Comitatibus de Zarand ac Orodiensi existentibus stb. Jobanni de Hwnyad Waywodae Transsylvano, ac per eum Ladislao et Matliiae filiis eiusdem , eorumque haeredibus et posterit tibus universis dedissent, donassent, perpetuassent et assignassent stb. Dátum feria sexta proxima post festum Yisitationis Beatae Mariae Yirginis anno Domini 1444.« (Fejérnél Genus Incunabula et Virtus Joannis Corvini de Hunyad, Buda 1844. 71. 1.) — Különben v. ö. Fábián Gábor, Arad vármegye leirása, Buda 1835. 71. sk. 11. ') Fejér Cod. Dipl. Hung. IX. köt. 3. r. 352. 1. hibás évszámmal» — v. ö. Fábián id. m 113. 1. -) Bányászati és Kohászati lapuk III. évf. 177. sk. 11.