Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

az ottani erdők iránt folyt. Ezen perlekedés már 1384. kezdődött, s számos törvénykezési tárgyalások után csak az 1503-ki rákosi országgyűlés által, a város javára döntetett el végkép. Minthogy pedig a Drágíiak ekkor is még a végrehajtás alkalmával a visszaűzés (repulsio) jogorvoslatával jogtalanul akartak élni, 1505. ennek büntetésében is elmarasztalva lettek. !) 52. Felső-Bánya. I. Felső Bánya (Medius Mons) privilegiált királyi bányaváros, Nagy-Bányától vagy egy mértföldnyi távolságban, régibb privilégiumait— mint láttuk — ezzel közösen nyerte

2) s különben is vele ugyanazon sorsban részesült. Minden jelenségek után Ítélve, csak Brankovics György uralma korában vált külön Nagy-Bányától; noha később is e korszakunk alatt a két város többnyire együtt említtetik fel. A város megvagyonosodásának, s egyszersmind míveltsége emelésének bizonyságát találjuk Hunyadi János ismeretes 1452ki okmányában, melylyel akkor már — mint látszik — nevezetes templomának jeles orgonáját, az ottani aranybányák királyi bányavám szerinti jövedelmekért kicserélte 3) Ez orgona ') E hosszadalmas perlekedésre vonatkozó kimerítő tudósítások az országos levéltár kincstári osztályában találtatnak. 2) »Zazurbanya« neve alatt Felsőbányát szokták érteni; azonban az 1376-ki privilégiumban »Herislinus Judex de Ilivulo Dominarurn« mellett már határozottan »Hekkmannus Judex et Petrus Nótárius Montanae nostrae de Medio Monte« említtetik ; (Fejér Cod. Dipl. Hung. IX. köt. 5. r. 97. 1.) s úgy szintén Zsigmond királynak 1393-ki privilégiumában «Herthel de Rivulo Dominarum et Andreas Zunkker de Medio Monte« (u. o. X. köt. 3. r. 130. 1.) van felemlítve. 3) »Nos Joliannes de Hunyad stb. quod ex quo nos de ecclesia incivitate de Medio Monté in lionorem Gloriosissimae Virginis Mariae fundata et constructa quoddam orgánum excipi facientes ab eadem ecclesia abalienavinius : ob hoc nos in recompensam eiusdem organi ad fabricam et augmentationem praefatae Ecclesiae universos proventus urburarum ratione auri fodinarum ex parte Communis praefatae Civitatis Medii Monti? ad Cameram Rivuli Dominarum singulis* annis solvendos, antedictae Ecclei.iae Beatae Mariae Yirgini.j perpetuo duximus dandos stb. Dátum Budae sabbato proximo ante festum Beati Galli cönfessoris anno Domini 1452.« (Kaprinay kéziratai közt XVI. köt. 4. B. 140. 1.)