Iványi Béla: Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez. II. 1458–1526. (Budapest, 1928.)
geret praefixo termino vigesimi diei post Epiphanias Domini proxime venturas, tunc rursus incidat in eandem excommunicationis sententiam ac omnia in libello domino auditori contenta persolvat. Et si idem dominus Franciscus Dobo per se vei suum procuratorem non compareret, perdat quaesita et quaerenda. Super quibus omnibus et singulis praemissis idem dominus Franciscus Dobo petivit ame notario puplico subscripto, ut sibi superinde puplicum conficerem instrumentum, quod et feci ex officio mei tabellionatus incumbenti. Acta sunt haec et facta anno, indictione, mense, die, hora, loco et pontificatu, quibus supra, praesentibus ibidem honorabilibus presbiteris Johanne Hetey rectore altaris de Berekzaz, Johanne et Thoma rectoribus altarium de Nagymihal, Ambrosio et Casparo capellanis de eadem, item egregiis dominis et nobilibus Dionisio et Georgio de Nagymihal, Ladislao et Sigismundo de Strythe, Stephano de Kamanya, Job de Czyczyr aliisque quam pluribus testibus ad praemissa vocatis specialiter et rogatis etc. Et ego Benedictus Andreae de Varadino artium liberalium magister ex dyocesi Varadiensi sacris 1) apostolicae et imperiali authoritatibus nótárius puplicus, quia praemissa omnia et singula in testium supradictorum praesentia sic, ut praemittitur, coram et per me acta et facta existunt, ideo hoc praesens puplicum instrumentum nostra manu propria scriptum exinde confeci, scripsi et puplicavi, in hanc puplicam formám redigendo signoque et nomine meis solitis consignavi in fidem et testimonium omnium et singulorum praemissorum requisitus etc. Eredetije hártyán, közjegyzői jegygyel, az Országos Levéltárban M.O.D.L. 23,097. jelzet alatt. CCCXCIII. 1518 november 28. (Buda.) (A budai káptalan előtt) Losonczi Bánfi András feleségének Zsófiának, Kolozsvári Kis Péter leányának Erdélyben fekvő birtokait 2000 forintért elzálogosítja. Quod egregius Andreas Banffy de Lossoncz coram nobis personaliter constitutus onera et quaelibet gravamina quorumlibet I. 25. „Sacrae Sedis" helyett. Bánffy Oklevéltár. II. 31
