Varjú Elemér: Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez. I. 1214–1457. (Budapest, 1908.)
.1405. VI. 1. damus, donamus et conferimus iure perpetuo et irrevocabiliter possidendas, tenendas pariter et habendas, salvo iure alieno, harum nostrarum vigore et patrocinio literarum mediante, quas in formám nostri privilegii redigi faciemus, dum nobis in specie fuerint reportatae. Dátum Budae feria secunda proxima post festum ascensionis domini anno eiusdem millesimo quadringentesimo quinto. Hátán a kanczellaríaí jelzés R t a. Alább, valószínűleg az alkanczellár kezével: Tenetur nobis et magistris L t a (quinquaginta) florenos per C (centum) et reportanti pecuniam ipsam ista litera reddatur. Hártyán, aljára nyomott papirfelzetű kis pecséttel, amely alatt a «commíssío propria domini regis» szavak olvashatók, két egyenlő példányban. Ezek közül egyik a Bánffy-levéltárban Kolozsvárott van, a másik a gr. Erdődylevéltárban Galgóczon; lad. 98. fasc. 8. no. 1. CCCXLIX. 1404 június 3. Buda. Zsigmond király miután a hűtlenség vétkébe esett Losonczi Istvánnak, Ferencznek és Dezsőnek megkegyelmezett, az ország összes birói hatóságainak meghagyja, hogy őket sem személyükben, sem vagyonúkban ne háborgassák. Relatio Nicolai de Gara palatini. Nos Sigismundus dei gratia rex Hungáriáé, Dalmaciae, Croaciae, etc., marchio Brandenburgensis, sacri Romani imperii generális vicarius et regni Bohemiae gubernátor memoriae commendamus per praesentes, quod nos de benignitate regia, qui magis misereri sólet, quam ulcisci, Stephanum, Franciscum et Deseu filios quondam Nicolai filii Deseu de Losoncz a nota infidelitatis et crimine illationis damnorum, spoliorum, iniuriarum et aliorum quorumlibet malorum, generaliter per ipsos tam contra culmen nostrum regium, quam alios quoscunque, hiis proxime elapsis disturbiorum temporibus adhaerendo Ladislao filio quondam Caroli de Duracio, hactenus quomodocunque perpetratorum duximus expiandos, capitalibus, possessionibus et heredi-
