Varjú Elemér: Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez. I. 1214–1457. (Budapest, 1908.)

quod nos considerando obsequiosa servitia nobis praestita et quae adhuc ab eodem postulamur, videlicet Georgii fratris Sixti, medietatem molendini prope villám nostram Saldobady vocatam latronum quondam Lazlo Knesy ac vicini eiusdem Preliub, qui propter sui latrocinia in Lippa ad cruciatum patibuli sunt dampnati, nobis et curiae nostrae rationabiliter devolutam birsagii causa, praedicto Georgio damus et conferimus perpetue et irrevocabiliter, ac suis heredibus, heredumque suorum successoribus, cum rota ad opus lodicum operativum,

1) cum omnibus suis proventibus et pertinentiis tenendam, possidendam pariter et habendam, vendendi, obiigandi iuxta suae voluntatis libitum plaenam habendo facultatem, iure alieno semper salvo. In cuius rei memóriám praesentes nostras literas sibi inde fieri fecimus, sigillo nostro roboratas. Dátum Pancathae, in die cinerum, anno domini millesimo ccc

m

o lx-mo tertio. Hártyán, hátlapján nagy kerek <vörös viaszpecsét nyomával. Gr. Erdődylevéltár Galgóczon, lad. g6. fasc. 30. no. 1. CXCIX. 1363 márczius 4. Lelesz. A leleszi konvent előtt Losonczi Tamás és fia Dénes szomszédjaikat, kiváltképen Várdai Jánost és a Jékeieket Szentmárton és Zsurk bárminő részének elfoglalásától tilalmazzák. Nos Petrus praepositus et conventus ecclesiae sanctae crucis de Lelez, damus pro memória, quod magister Thomas filius Thomae de Luchunch et Dyonisius filius suus nostram adeundo personaliter praesentiam dixerunt nobis protestando, quod quidam vicini et commetanei ipsorum specialiter Johannes filius Ladislai de Warada et nobiles de Jeyke tempore praedicti Thomae filii Dyonisii patris sui, ipso in aliis partibus habitante et existente ac nesciente fortasse aliquas particulas terrae possessionum Scenthmartun et Surk vocatarum, in comitatu de Zabolch existentium per formám nequitiae intra metas ipsarum possessionum 1363. II. 15