Varjú Elemér: Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez. I. 1214–1457. (Budapest, 1908.)
solutione sufficienter contentus, memoratum magistrum Dyonisium filium Stephani et suos heredes super eadem quarta filiali dominae matris suae reddidit et relinquit prorsus et per omnia expeditos pariter et quietos, testimonio praesentium literarum nostrarum et auctoritate. Insuper obligavit se idem magister Nicolaus et heredes suos praeallegatum magistrum Dyonisium et ipsius posteritates ab omnibus, ratione dictae quartae filialis processu temporis inquietare nitentibus, semper et ubique defendere et expedire debere, laboribus eorum propriis et expensis. In cuius rei testimonium perptuamque stabilitatem praesentes contulimus sigilli nostri autentici et pendentis munimine roboratas ac alphabeto intercisas. Praesentibus tamen Ladizlao praeposito, Emerico lectore, Alexandro cantore, Nicolao custode, dominis item Dominico de Bursua, Andrea de Zemlyn, Nicolao de Zabouch, altero Nicolao de Pata, Ladizlao de Borsad archydiaconis et aliis multis vitám ducentibus ac in dicta ecclesia nostra deo iugiter famulantibus. Dátum in octavis festi Epiphaniarum domini, anno eiusdem millesimo ccc m o quinquagesimo sexto, regnante Lodovico dei gratia illustri rege Hungáriáé, Nicolao archyepiscopo Strigoniensi, ecclesiae Cholocensis *) sede vacante et domino nostro venerabili in Christo patre Nficolao] dei et apostolica gratia episcopo Agriensi existentibus. AT3 r Hártyán, vörös és sárga selyemzsinóron függő töredezett pecséttel. Bánffy-levéltár Kolozsvárott. CLXX. 1356. május 6. Eger. Domonkos erdélyi prépost és egri püspöki vicarius Erdőteleki Polhos István perét, amelyet Régeni és Losonczi Dénes fia Tamás, ennek fiai István és Tamás, továbbá István fia Dénes ellen leánynegyed miatt viselt miután a világi biróság beavatkozása ellen tiltakozott, új tárgyalási napra halasztja. Nos Dominicus praepositus ecclesiae Transilvanae et canonicus ecclesiae Agriensis, vicariusque venerabilis in Christo patris x) így1356. I. 13.
