Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. XI. (Pest, 1873.)

ELŐSZÓ. Az » Árpádkori Uj Okmánytár « harmadik folyamának első, vagyis az egész gyűjtemény XI. kötetét tevén közzé, általában azt kell megjegyeznem, hogy tartalmára és rendezésére nézve — egészben véve — ez ugyanazon irányt és modort követi, mint az előbbi kötetek. Némi sajátsága csak abban áll, hogy azon gyűjteményes munkákra is fordít részletesebb figyelmet, melyek vele tüzetesen hasonló czélból készültek. Ehhez képest az újabb hazai okmányi kutatás nevezetes műveire, névszerint a »H a z a i Okmányt á r,« ifj. Kubinyi Ferencz ^Magyar Történelmi E m 1 é k e i« s a » G r ó f Z i ch y család Okm ánytára« tartalmára is vonatkozunk, s egyes ott találtató, a jelen munka álláspontjából fontosabb okmányt szintén röviden felemlítünk. Ez alkalommal szabadjon egyszersmind Tkalcsics János »Monum ent a Historica E piscopatus Zagrabiensis Saec. XII. et XIII.« czímű munkáját különösen kiemelnem, melynek első kötete csak ezen évben jelent meg Zágrábban. A zágrábi érsekség és káptalan levéltárai a tüzetes tudományos kutatás előtt legújabb ideig csaknem egészen el voltak zárva, és csak igen ritka esetekben történt meg, hogy egyes tudósok onnan némi tudósításokat nyerhettek. így Kercselicli sok ott őrzött okmányt használt ugyan, de közleményei az ottani kincseknek jelentőségét inkább csak éreztették, mintsem hogy azoknak használását kielégítőleg közvetítették volna. Kovachich Márton György buvárlatai