Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. XI. (Pest, 1873.)

tris nostri et Prineipum terre nostre consilio, desiderio peticionis sue uolentes satisfacere, omnia instrumenta sua, ut semper pacifica gaudeat possessione, confirmamus, quedam autem de priuilegijs suis uerbo ad uerbum nostro inseruimus priuilegio, quorumdam uero sub restricta breuitate intelligenciám perfecte exprimentes. Priuilegiorum autem confirmandorum tenor talis est: Andreas stb. (következik II. Endre királynak adománylevele, mint fentebb 161. sz. a.) Ut ergo omnes lites et controuersio sopiautur, et ueritate teste ordinata donacio nec per calumpniose peruersitatis astuciam impediatur, nec per nebulosas falsitatis tenebras caliginetur, auctoritate presencium predictarum possessionum et donaeionum seriem confirmamus, confirmacionis tytulum sibi facientes sigilli nostri munimine roborari. Dátum per manus Mathie Prepositi Zagrabiensis Ecclesie aule nostre Cancellarij, anno Dominice Incarnacionis M

0CC

0XXX

0I°. Pous Tawarnicorum, Andreas filius (így) Serephel Dapiferorum, Pousa filio Soulum Agasonum, Michaele Pincernarum nostrorum existentibus; Jula fratre Ratholtb Waiawada existente. (Eredetie bőrhártyán, melyről Béla iíjabb királynak nagy alakú pecsétje viasz félgolyóba nyomva vörös-fekete selyemzsinórOn fúgg ; s k így szintén ezen okmány nagyobb részének XIII. századbeli másolata bőrhártyára írva, a budai kir. kamarai levéltárban.)