Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. V. 1290–1301. (Pest, 1864.)

nostri munimine roboratas. Dátum anno Domini M° CC° nonagesimo octauo. (Eredetie, kemény bőrhártyára írva ; egy araszt széles, hat hüvelknyi hosszú. Bőrkötelekről függő jól megőrzött pecséte barnasárgás yiaszku hajában vagyis tokjában lévő fekete viaszk fészkére nyomva ; e ugyanaz, a mit mainap is használ e konvent. Lásd a réztáblát a Magyar Történelmi Tár II. kötetében. Pesten 1856. a 97. sz. a. Xéhai Jerney János, akadémiai tag gyűjteményéből.) 133. A gyula-fehérvári dömesek konventjének bizony ságlevele, hogy Anich, Kiskereki Salamon leánya, Borbárdi Bálintot meghatalmazottjának rendelte. 1298. Nos fráter Mattheus de Paloch, Prior Ordinis fratrum Predieatoruum, eeterique fratres de Conventu Aibensi Transsilvaniensi memorie commendamus quibus expedit universis; quod domina Anich filia Salamonis de Kerechnuk, considerans fragilitatem corporis sui, continuis morbi fluctibus attriti, ut et illud, quod dominus suus maritus Joaunes filius Petri de Fahid in continuis domini nostri Regis exercituacionibus distentus, a loagissimis jam temporibus absens esset; hinc ne ipsa domina Anich, ejusque proles omni jurium suorum defensore privarentur, coram nobis personaliter constituta, vive vocis oraculo, sanaque ex deliberacione, accedente eciam, uti exposuit, cognatorum suorum mutuo assensu, Valentinum de Barbantina constituerit coram nobis legitimum procuratorem, et defensorem uuiversarum causarum, et jurium suorum, nec non dictarum prolium suarum. Quosuper presentes expediri, acsibi extradari supplieavit authenticas litteras testimo1 niales sigidi nosíri eonventualis munimine roborataa. Dátum