Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. I. 1001-1235. (Pest, 1860.)

itten uralkodó kritikai szempont Fejérnek e tekintetbeni eljárásától lényegesen különbözik. Az Árpádkori Új Okmánytárnak ezélja levén a Fejér György Codex Diplomaticusában gyűjtött okmányi apparátust Magyarország árpádkori történetére nézve bővíteni és szaporítani, e tekintetben hármas irányban igyekeztem új anyagot szerezni; s ehhez képest a jelen gyűjtemény tartalma is három szempontot nyújt a történelmi kritikának. a) Néhány okmányt, melyeknek Fejér csak kivonatát vagy tökéletlen töredékét adta, mennyire azoknak teljesb példányaira szert tehettem, tökéletesebb formában tettem közzé. Ezen okmányokra az olvasó jegyzeteim folytán azonnal rá ismerhet; súgy hiszem, általok hazai történetünk több eddig hiányosan ismert részletei némi felvilágosítást nyernek. b) Számosabbak és fontossabbak ezeknél azon okmányok, melyek itt először látnak napfényt, sőt ezek, számszerint 115, a gyűjtemény főrészét képezik. Túlnyomólag eredeti példányokból vétettek, t. i. 104, s ezekhez járul még 5 melyek XIII., 2 melyek XIV., és 2 melyek XV. századi átiratok után közöltetnek. Egyébiránt tisztemnek tartom megvallani, hogy a jelen munkában foglalt három okmánynak hitelessége ellen nevezetes kétségek hozattak fel; t. i. a 10. sz. a. okmányt, mely Czecli gyűjteményéből vétetett, Ipolyi-Stummer Arnold akad. tagtársam koholmánynak állítja; a 128. sz.a. okmányt, mely heraldicai tekintetben gyanús, csak Nagy Iván akad. tagtársam tanácsának folytán közöltem; s a 129. sz. a. kivonat, melyet gr. Széche-