Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. I. 1001-1235. (Pest, 1860.)

szigorú diplomaticusoktól követelt pontosságnak megfelelne. Hogy addig is megmutassam, mennyire szükséges ez diplomaticai irodalmunk mostani stadiumában, mintáid hat okmány szövegét (60, 65, 96, 113, 126, és 201. sz.) eredetiek után közöltem, melyek Fejér Codex Diplomaticusában már találhatók ugyan, de csak másolatok alapján (Cod. Dipl. VII. k. 5. r. 177. L; I. k. 482. 1; III. k. 2. r. 476. 1.; u. o. 361. 1.; u. o. 463. 1.; VII. k. 1. r. 340. 1.). Az összehasonlítás hol több, hol kevesebb hibákat és eltéréseket tüntet fel; mert igazságosnak találtam, Fejér munkájának jellemzése végett nem csak oly okmányokat emelni ki, melyek hibákkal hemzsegnek, hanem néhány különbféle értéküeket egybefoglalni. Csak így lehet azon szövegről, melyet a Codex Diplomaticus nyújt, alaposan Ítélnünk. Egyébiránt a legjobb esetben is csekély a kilátás, hogy, ha az akadémia az épen említett terv szerint egy kritikailag pontos oklevélgyűjteményt alapít is, az irodalom annak eredményét, t. i. egy lehetőleg hibátlan és hű magyar okmánytárt, rövid idő alatt nyerjen. Mert mind az okmányok gyűjtése, mind azoknak rendezése és kiadása tömérdek munkába fog kerülni. Szükségesnek látszik tehát, hogy időközben is történjék, a mi mostani viszonyaink közt már kivihető. II. Ugy látszik tehát, hogy az akadémiának jelenleg egy másik, és az előbbinél síirgősb teendője van; t. i. a Magyarország történetére vonatkozó, s az irodalom utján már közzé tett okmányi apparátus tökélyesbítéséről s mintegy kiegészítéséről gondoskodni. E czélra már évek óta történtek készületek és kísérletek; serre czéloz az Árpádkori Uj Okmánytár is. Szerkesztői tisztem MONUM. HUNtí. HIST. - DIPL. 6 b