Kővárvidék, 1918 (15. évfolyam, 1-44. szám)
1918-06-09 / 23. szám
XVI évfolyam Jíagysomkut, 1918. junius 9.- - — ■ — 23-ik KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI Előfizetési ár: Egész évre . . 10 K Negyed évre 2 K 50 fill. Fél évre . . 5 K Egyes szám ára 30 fill. Főszerkesztő: Pilcz Ede. Felelős szerkesztő: Barna Benő Snrkesctfaig 6, kUdohiv«t.|; Nagysoinkut, Teleki-tér44S Telefon szám 2. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ,A NAGYSOMKÜTÍ JArASI JEGYZÓIJBQYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Hadimunkáral Ugylátszik, uj kormány alatt valóban megkezdődött végre az a harc, pmelyet már régóta sürgetünk és amelv az ország «.létérdeke, a harc, a komoly, erőteljes iiajc árdrágító Iparosok ellen. Mert eddig folyt a harc az élelmiszerdrágitók ellen, de ezzel a százfejü hydrának csak egyik fejét vágta le a kormány, a másik kilenc* venkilenc fej mind az iparosok árdrágítása. Tudvalevő pedig, hogy a hydra száz fejét oly gyorsan kell levágni, hogy ne nőhessen ki újra. Mint a száz főnek porba kell ':n!., akkor lehet itt az országban road és béke. A cipészek elleni hatósági intézkedéssel kezdődött meg ez a haac és rövid egy hét alatt mar megjelent a második rendelet, aireiy legkomolyabb eszközök igény bevételével akarja biztosítani á cipójegy- rendsztrnek és a cipómaximálásnak a si keret és a hatását. A hadimunkára való behivas lehetősége függ mo tantól kedve minden cipész felett, aki renitenskedik és aki a jogos polgári haszon fólött a kon junktura kihasználása kedvéért igyekszik mindenáron magasabb és magasabb árakat szabni készítményeiért. Amig csak az első rendelet kerül nyilvánosságra ebben az ügyben, addig megváltjuk őszintén, nem sokat bíztunk, nem sokat hittünk abban, hogy itt valódi komoly és erélyes akció indul meg. De ez a második rendelet megnyugtat bennünket és meg kell, hogy nyugtassa az egész országot. így ez tovább valóban nem mehetett. Az ország elsőrendű szükséglétéi lehetetlen árakon voltak csak kielégíthetők. A kő- ftáppolgciit lakossági ámeiy minden országnak a gerince, már szinte fuldokolva vergődött az árdrágítás tengerében. A paraszt, a földmivelőnép igaz, hogy drágán fizette meg az iparcikkeket — de legalább élelemmel el volt látva. A kereskedő és iparos az élelmicikkeket fizette meg drágán, de viszont iparcikkekben nem szenvedett hiányt. A lateiner osztály, a tisztviselők, a tanítók, a hivatalnokok azonban nem az egyik sem a másik húsos fazéknál nem álltak ott is természetszerűleg lehetetlen volt számunkra a létfentartás. Nem volt soha elég a fizetésjavitás, mert hiszen a fizetés - javítással együtt szökkentek fel az árak, nem volt soha megnyugvás, megelégedettség, ■ sőt még inkább szaporodott mindig a nyomor. Amikor a külföldi árakról olvasunk hiriapi jelentéseket, valósággal elszorul a szivünk. Franciaországban haragszanak az emberek, mert a cipő ára felszökött hetven frankra és a vaj kilója öt és fél frank. Ezért már forronganak a francia háziasszonyok és polgárok. Es ugyanakkor mi — na vajat egyáltalán kapunk — 50 koronát fizetünk érte, a cipészek pedig tiltakoznak, zúgolódnak és gyűléseinek, mert a c pó árát mindössze 165 koronára maximálták. Ennek az áll.'pótnak feltétlenül véget kell vetni. Lehetetlenség, hogy egy országot egy kaszt — az iparosok kasztja — úgy kiuzsorázzon, ahogy az nálunk megtörtént. Remélnünk kell és "bizonyosnak is vagyunk benne, hogy a cipészek után következnek az egyéb iparosok, a ruhakereskedők, megszüntetik talán a bntoruzsor.it és A „Kővárvidék" tárcája. A pénztárca. Cerveau ur sietve tipegett hazafelé a d’Assas* utcan, akárcsak egy egesz. Mikor a hivatalból kijött (másodraktálnők volt a teher-pályaudvarou), barátai clcsalták egy kávéházba. Ott közel három frankot veszített a dominón. És most gyorsan szedte a lábait, mert tapasztalásból tudta, hogy Cerveau asszony nem szokott tréfálni, ha ő lekésik az ebédről. Az ajtó előtt elfogta a félelem. A toronyóra elütötte mar a lélnyocat. Micsoda jelenet vár rá, édes Istenem! Lassan ment föl a lépcsőn, mert a nagy sietéstől már egészen át volt izzadva és a léiekzete is elakadt. A második emeletre érvén, köhögést hallott. Föltekintett s a korláton át lefelé hajló alakot vett észre, aki lámpát tartott a kezében. Erre valósággal remegni kezdett. Hanem azért csak tovább kapaszkodott fői a lépcsőkön, mosolygást erőltetvén arcára, hogy leplezze feleimét. Az asszony pongyolában várta, magasra tartva a lámpát. Cerveau ur már lekonyi- tóttá fejet, s előre belenyugodott abba, hogy minden szemrehányást eltűr s miaden szidalmat elszenved. De legnagyobb ámulatára az asszony csak ennyit mondott: No végre valahára csakhogy itt vagy 1 Már ttlrelmetleoül vártalak. 8 karonfogva vitte be a szobába. Ha tudnád, mennyi mesölnivalóm vanj Gyere csak siess | Cerveau asszony betette az ajtót s ideges, szaggatott nevetéssel ismételte: Gyere csak olyas valamit mondok meglásd .. • Cerveau nyugtalankodni kezdett. De Leonie, mi bajod van ? Semmi, ide hallgass. Valami rendkívüli történt velem egy óravál ezelőtt. Hisz olvastál te is regényeket, úgy e? Persze, hogy olvastam. Mit akarsz ezzel mondani ? Nemtalaiod ki ? Próbáld meg, hátha kitalálod. De végezz tuár, kérlek hisz egészen idegessé teszel. igazad van. Ezt bizony senki se tudná kitalálni. No hát ide figyelj, Mikor hazafelé jöttem a Faubourg Saint Honoréból s átvágtam a Cbamps- Elysées-en, ide nézz, ezt találtam, S e szavaknál zsebe mélységéből nagynehe- zen kihúzott valami fekete, duzzadt tárgyat s egy pill natig a tenyerén tartván, mérlegelte. Aztán komoly, fontoskodó képpel, mintha valami ünnepélyes aktus menni végbe, odanyujtá férjének, egy olyan gesztussal, mely azt jelentette: „Nézd és becsüld meg.u Cerveu átvette tőle s miután megforgatta igy szólt: Egy pénztárca. — Igen. De nézd meg, hogy mi van benne... parancsolá az asszony. Carveau óvatosan kinyitotta a tárcát. Több csomó iromány hullott ki belőle, S mivel férje elég nyorsan végzett, az agz- szony kikapta az egészet a kezéből: — Add ide s nézd mi van itt 1 Külföldi értékpapírok. Nem tudom, hogy mi lehet egynek az értéke, de fogadok, hogy együtt csinos kis összeget érnek. — Igen, igen, valóban — hebegő Cerveau elliünve. — Igazán furcsa . . . külföldi értékpapírok, igen. S hol is találtad P — Mondom, hogy a Champs-Elysóes-ea,
