Kővárvidék, 1918 (15. évfolyam, 1-44. szám)

1918-04-28 / 17. szám

)ía§ysoMknt,l918. április 28. 17-lk szám. KÖZÉRDEK Ü TABS AD ALMI HETILAP „A NAGYSOMKUTí JÁRÁSI JEGYZŐI.EGYLET“ HlYATALOS^KÖZLÖNYE. Építsünk járási székházat. Nagysomkut nagyközség legutóbb t r- tott közgyűlése alkalmával a midőn a var- megveháza épületének radi árvaház cé jaira történt átengedése következtében, az Ott elhelyezve volt főízolgabirói hivatal részére megfelelő helyiség kijelölése került tárgyalás alá, felmerült az eszme is, hogy a mennyiben Nagysomkuton ezídö szerint megfelelő helyiség nincs, célszerű ienue egy járási székház felépítése, Mán Lajos országgyü ési képviselő, képviselőtestületi tag azt indítványozta, hogy a község wgye meg e célra a piac téri bejáratnál a Jakab Sándor-iele naz szomszédságában levő és a Kövárvideki takarói pénztár tula;donát képező üres lei­ket, a melyre megfelelő szolgabirói hivatal íeiépitnetó lenne. A kérdéses telket e célra a l\övárvi- déki takarékpénztár lO.Oöo—11.000 koro oáért átengedné. Az erre szükséges össze­get az azon utcában lakó háztulajdonosok, jobb modu kceskedői és pénzin ézetek mint őukenytes adományt adnák össze, úgy hogy csa> az építési költségekről kel­lene gondoskodni. Főszerkesztő: Pilcz Ede. Felelős szerkesztő: Barna 3enő A telek á a privát feljegyzések sze­rint nagyon köm yen volna összehozható, azonban az építési költségek, amelyhez a járás összes községeinek kellene hozzá járulni — tekintettel arra, hogy a közsé­geknek szabad rendelkezési joguk nincsen és csak az előirt törvényes formák betar tásával rendelkezhetnek és járulhatnak hozzá az építkezéshez — alig lesz gyorsan és eredményesen keresHülvihe ő. Véleményem szerint az összes építési kö tségeket gyűjtés utján lehetne nagyon könnyen fedezni, mely esetben a cél gyor­sabban és biztosabban volna Keresztülvi­hető mert akkor semmiféle törvényes for­mákhoz kötve nine», sem a telek vétele, sein pedig az épületuek a felépítése. Ugyanis a mint már feunebb említet­tem Nagyson.kút község kepviselötestü ele, Mán Lajos országgyűlési képviselő elnök­lete alatt egy háromtagú bizottságot kül­dött ki a telek árának <edezesére szüksé­ges összeg gyűjtésére és már mindjárt a gyűlés alkalmával Körülbelül ÍO.ÜOD kor. ett telajaniva. Reményiéin, hogy agilis képviselőnk tígy kis utánjárással még sokkal nagyobb eredményt fog elérni.-ixerkesztőssg és kiadohivaui: Nagysomkut,Telel(i-tér44& Telefon szám 2. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. A járás községeiben hasonló módon volna a gyűjtés eszkőzlendő. E célból cél­szerűnek látnám, ha járásunk főszolgabí­rója Dr. Teleki Jenő gróf ur aki az építés megvalósithatására hathatós támogatását ígérte, jaresi értekezletet hívna egybe, a melyre a járás községeinek jegyzőit, biráit es vezető embereit meghívná és oda hatna, hogy a járás minden tehetős polgára, öné­ként felajánlandó adományával járuljon noizá ahhoz, hogy nagysomkuton a járás székhelyén egy a kívánalmaknak megfelelő szolgabirói hivatal jobban mondva járási székház felépittessék. Célszerűnek tartanám, hogy azon épületben a postahivatal részére is a jelenlegi kornak megfelelő helyiségekről is történjék gondoskodás, annál is in­kább, mert mint tudjuk a jelenlegi osta- hivMai sem felel meg a célnak. Hogy ezen adakozásaikkal az említett épület létesítésére adakozók egyben jóté­konyságot is gyakoroljanak, úgy vélném megoldhatónak, hogy adományozók a szol­gabirói hivatal és postahivatalért nyerendő naszonbért — az épület fentartási költségek és a fizetendő adók levonása után fennma­radó összeget mar most a rendezendő «, t A.A tv-..­A „Kővárvidék“ tárcája^ Miss izaciora Duncan. Far évvel ezelőtt hirtelen, váratlanul egy uj Csillag taut tel ÁuioriKa egea es az Óceánon át­kel, bolygókéin bejárta kontinensünk nagyoob va­rosait, hogy az ó-kiass/uKUS görög és romai tau- cokst uj cetre keltse. Izaűora Duncan a neve ennek a cso-iaieáuynak, ki a klasszikus lanetamtas terén valóságos ós a maga nemében egyedül alio isko.át tér.intett és bebizonyította, hogy a tauc ep Úgy művészét, akár auuak kísérője a zene. Ez a nagy közönség mindenütt tisztelettel hódolt ennek az újkori Terpsic.iurenak, ki szép­ségével, be jós ítjusagaval es «yöuyörüseges apró meztelen tabacskaivai egyaránt hódított. Két év előtt latiam az Urania sziuházban és a luuzemr. könyvtárában személyesen is érint­keztem vele, hol a Kiasszuaus láncokra vonatkozó könyveket tanulmányozta. Veiemeayt kertem .öle Saját művészetéről es válasz t szó szerint beje­gyezvén, legbecsrsebo ereklyéim között őrzöm. íme a művésznő angol nyelvű nyilatkozatának hű for­dítása. A táncért úgy gyakorlatilag, mint emléleti- leg rajongok. A tánc tanulmányozása közben azt vettem észre, hogy a táncnál az embereknek mar piacsen fogékonyságuk, érzékük a test ívt'niai es szépségei iránt, csak a festők és szobrászok fog­lakoznak ezzel az erdekas kérdéssel. Az emberek­nek nem jut eszükbe, hogy a szép testalkatok aiap- lormäit és alapokait a festményekről es szobrok­ról átvigyék az elő, mozgó alakokra. Igaz, hogy a művész is elő modell utau rajzol vigy farag, de a festmény és a szobor csak az élőnek hű máso­lata, csak az egyéni (individualitás) speciális mű­vészet szemüvegen at megfigyelt ideal. Az okori görögöknél az emberi test formái­nak szépsége a testtartás nagyszerűségével hat. Ezért híres ma is a görög festészet és szobrászat, mert Hedasban nem csak a modellek voltak ilye­nek, hanem a mindennapi életben, a családi kör­űen, az utcán, az iskolákban a legaagyobb súlyt fektettek az emberi test ápolasa-a, a tostgyakor- latokra, a tornászaira és ennek körében iőieg az iskolákban a tanctanitást is bevontak, sőt a tánc­művészet oktatására külön iskolákat is alapítottak A görögök minüen művészetet isteneik es istenuő k tiszteletére jelképileg állapították eló és igy a táncot is. Ókori görök felfogás szerint ugyanis a művészét egyes ágai szorosan összefüggnek egy­mással. Ez az egyik főérve elméletemnek. Klasszikus táncok'atasom még kezdetleges és tökéletlen, de annyira vittem, hogy festők és szob­rászok egészen uj hatásokat, impressziókat men­tettek az én egyéni alakításaimból, sót egyes fest­mények és szobi-ok egyenesen az én alakításaim után készültek, mert ezeknél a művész nem szo­rult arra, hogy mint egy modellnek, minden egyes pozhoz utasítást adjon. Visszagondolva első sikeremre, melyet segít­ség nélkül kizárólag tehetségemmel értem el, az az ötletein tamadt, hogy a képzőművészet a naladas legmagasabb tökélyét ércé el, ha az é v elveim1 és utasításaim szerint egy nagy nemzetközi táncisko­lát alapítanunk, melyben az ifjúságot az ókori klasz- szikus taucmüveszet titkaival megismertetném. BIzt a tervemet meg is valositom Atheneben, a tenger­part ama részen, hounet felséges látvány nyilik az aitropolisra, telket vásárolok és ezen építtetem fel iskolámat, melybe a contiaens miudeu országából összegyűjtöm tanítványaimat. Az oktatásnál a fő- ,súlyt a test idomok és testformak szépségére és ritmikus mozgásokra fogom fekietui. Kitűzött célom fele biztos nyomokon hala­dok és megteremteni a tánc újkori renaissauee-át. Bízom tehetsegemben, a jővönen és főleg pártfo- góimoan, kik művészetemet átértik és tervem meg- valositásához nekem segédkezet nyújtanak, így beszélt két év előtt ez a fiatal, istenadta tehetséggé megáldott leány, ki a tanctanitás kultuszával feleleveníti előttünk az ókori görög, eletet. Ritmikus, csöndes testmozgásával jellemzi az érzékiség rabláncaihoz fűzött emberi sorsot, majd térden állva a hódolat többféle nemét fe­jezi ki. Miss Izadora Duncan tehát megérdemli elis­merésünket, Előfizetési ár: Egész évre . . lO K Negyed évre 2 K 50 fill. Félévre . . 5 K Egyes szám ára 30 fül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom