Kővárvidék, 1918 (15. évfolyam, 1-44. szám)
1918-04-21 / 16. szám
XV! ivfotam 4 «> áprlHs tb- t KÖZÉKIjEKÜ‘TÁBSALALMi HETILAP NAGYSOMKUn JAKAdI J&GYZÜi.ÜGYLET“ HWAlAuJS^ÖZL^iN Egész évre Fél évre Előfizetési ár: . iO K Negyed évre 2 K 50 fill. . 5 K Egyes szám ára, 30 fill. Külkereskedelmi politika a háború után. Irta: Dr Matlekovits Sándor v. b. ?. t. A külkereskedelmi politikával szoros kapcsolatban áll a pénz értékének* vissza áílitására vonatkozó kormányzati intézkedés. Pénzünk értéke, valutánk rosszabbodott; a túlságos drágaság és fizető váltóink, ázsiója mutatja ezt. A pénz értékének rosszabbodását az államadósságok alapján forgalomba jött túlságos sok oankjegy és az ország fizetési mérlegének nagyobb pasz- szivitása okozza, vagyis az, hogy a háború alatt sokkal több értéket hoztunk be, mint amennyit kivettünk. Ismerve a pénz elérték telenedésének okait, tudjuk a valuta-rendezés módjá'; be kell vonni az áliamadós á gok ú ján forgalomba jött bankj győzőül és a fizetési mérleg passzivitását meg keit szüntetni. Csakhogy az nehézség, miképp lesz lehetséges ez. Az államadósság alap ján forgalomban lévő bankjegyeket be kell vonni vagy rendkívüli adók kivetése uíj?n szerzendö állami bevétellel, amely az illető adósság törlesztésére fordittátik, vagy uj törlesztéses vagy járadékos adósság felvételével, miáltal a ma függő adósság megszüntethető és a tóke helyett az országot az évi kamat, esetleg a törlesztés is terheú, vagyis az egyszeri súlyos teher, mey ma ránk nehezedik, részletekben hosszabb időre, s kisebb évi összegekben nehezedik köz gazdaságunkra. Az Így átalakult fcöcsön felvételé uián a megfelelő bankjegyek ki- voaaudók a forgalomból, miáltal a pénz eiértékteienédésének oka, a tufágos bank- jegyáradat megszűnnék. Az e célból szűk séges pénzügyi mivelet természetesen, mar a szükséges összeg nagyságánál fogva is, nem vihető keresztül rögtön, sót több évre megosztva lesz szükséges az összés pénz ügyi á lapotokkal összhangban haladni, nehogy az adóképesség túlságos igénybevétele az ország gazdasági erejét meg ngassa A váltófolyam ázsiójának megs/ümetésére több irániban lehet intézkedni; mindenekelőtt Főszerkesztő: Pilcz Ede. Felelős szerkesztő: Barna Benő fokozni kell a kivitelt és csökkenteni a be hozatalt, azaz örekedni kel! ar a, hogy a kivit áruk érféVe túlhaladja a behozatia- két, vagyis, hogy a náiank fizetendő val lókat jobban keressék, mint az áltaíun külföldön fizetendőkét? Bz á törekvés a ha ború utáni első időben nehezen lesz érvényre juttatható; egyrészt ha v^n is erős kivitelűn^ cukor, {«, nyersbőrök, tojás, gyümölcs uoigábán, a monarchia kivitelé' na- g>. obbrészt gyárt ni. ínyokból áU (pámyt, gyapjú es lebárusböl, vas és fémárából, gépekoöl); ám de épp e gyáiriinátoyokbólj ipa készlé' niűds, Vő, a szükséges nyersanyag hiánya folytai. Nyelőre niég csak kiiatas' sincs rá, mikor lesz oly nagy e gyártás, hogy ismét kiviteléé jusson. Ezzel özemben múlhatatlanul kell hagy mennyi ségekben nyersanyagokat (nyersbőrök:, gyapjú, óla'magvak, mézgák) pamut, len, kender, kaucsuk, térne«, bőr) iparunk, szí mara, szenet, kávét, dohányt és más fogyasztási cinkéket, gépeke t me.; ögázdása • giiiiK és iparunk felszerelésére behoznunk, még pedig azóftnái a naboru befejezése" után; szóval gazdasági helyzetink v<uó- azUiüvé teszi azt, hogy egyelőre még m zonyos időig a bebozátal érte«.e jóval te i.uíhalötlj a kivitelét. Lehet ugyan az el vezeti és fényűzést cikkék ‘behozatalát korlátozni, akár magas vámokkal, akar lilái ma&kai is csakhogy az ily intézkedések a kiviteli cikkeinkké) szemben alkalmazható eliemntéz édesek által nieghi :sitnatók, de Különb n sincs a behoz’tál ié.iyeges c-ök- keiité éré hatásúk. Tekintet el arra, hogy a o ké után* a nyersanyag' és a szükséges felgyárt "ányők belio.ataía amúgy is okvetlenül az állam közbenjárásával, sőt va- lósz nűleg Ausztria és Németország kormányaival együtt rendezendő, nagyon uieg- torftölandó, nem volna-e tanácsos a reánk eső behozatalt az állam által külföldön felveendő kölcsönből nyert pénzen kiíize'ni és a hazai cégekre áthárítani a megír. • 5 öss- szegeket, utagat a köcsöm pedig töresz tés utján vissza izetni ily tnód.m az azon a it fizetés nem követei te tőlünk ki viendő •»aetkesítóseg o. kiadohivat»): Nagysoliuut, Teleki-tér 44ö Telefon szám 2. MEGJELENIK MINDEN VA3ÄGNAP. értéket, mert az Hatni kölcsön külfő’di pénzéből történnék, a kölcsön kamatjai ős^ törlesztésé pedig évek hosszú során át tö ténvén, fizetési mérlegünk nem rosszabbodnék1 hirtelen nagy összeggei, hanem évi kisebb összegekkel, melyeket gazdasági életünk megújulásával és kivitelünk foko* zásával könnyen lehetne elensulyorni. Gazdasági politia ánkat mindenesetre abata az irányba keii terelni hogy kivitelünk tagozódjék és behozatalunk csökkenjen, mindez az oly sokszor hangoztatott tőbbterm iés áltál érhető el; minél jobban iejlódiK mezőgazdaságiink és iparunk, annál Vagyonosabb1 k I szunk, annál inkább fog javulni fizetési mérlegünk és igy pénzünk értéke é valutánk. De ahhoz, hogy köz* gazdaságunk tényleg oly állapotban legyen, melybe saját benső erejéből megjavítsa a háború által elromlott valutát, ahhoz évek sora kell. Idő őzben meg kell tenni azokat a ki-erlÁekit, melyek küllőid ói hozzánk ?• ókét hoznak. Ez három utón történik (miután külföldi papír aránylag kevés van-"> a mon. rchiában s igy ezeknek eladásáról nem szólhatunk); külf öldön télveendő állami Kölcsönök, belföldi rlékek, kivált jelzálog-. eVelek és állanköicsőn-papirok eladása és végre küllöldi tőkének hazai vállalatokba váló bevonása utján. Eladósodunk ügyön ezalLl és jövendőbeli termelésünk megfelelő részét k líöldre fogjuk fizetni s igy fizetési mér egünket állandóan szenvedő 1 tél lekkel S'r;poritjuK, ámde a külföldi tőke béözöniésével egyszerre oly cselekvő tétéi jut mérleg nkbe, hogy azzal egyensúlyát azonnal helyrehozhatjuk es jövő gazdasági t..vékony: égőnknek- a 'üifőldi töke által' is — fokozott eredményével törleszthetjükf azbkai. a szenvedő tételeket, melyeket a külfödtuk évenként ki Ml fizetnünk. Hoszü síu és, nehéz ut vezet pénzünk értékének hely eái Hidrához, de azt meg kell tennüoki;’ tv kő g zdaságunk só sa és jólétünk szi'- vüu’ ön fekszik. Közgazdasági viszpnyainkra lpgsulvo- : ( sí.bo kihatással 'esz állatni pénzügyünk | sorsa. Az az óriási költség, melybe a há
