Kővárvidék, 1918 (15. évfolyam, 1-44. szám)
1918-02-24 / 8. szám
XVI évfolyam Jíagysomkut, 1918. február 24. Mi szám. KÖZÉRDEKŰ TABBADALMí HETILAP „A NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLŐN\ i. j_ • ---------------A ■■■■, ... .. El őfizetési ár: Egész évre . . 8 K Negyed évre . 2 K Fél évre . . 4 K Egyes szám ára 20 fill. A kereskedő és iparos hivatása a közéletben. Irta: Ledermann Mór Aki Magyarország közéletének történetével behatóbban foglalkozott, mindenkor megállapíthatta azt, hogy a magyar kereskedők és iparosok közéleti szerepet a múltban sohasem vittek. Voltak ugyan egyes kereskedők és iparosok, akik részt vettek a városi vagy országos politikában, ám ezek Csak egyének voltak és nem egy elterjed', kulturálisán és gazdaságilag erős osztály nak céltudatos és hivaioti képviselői. A kereskedő és iparos ősz ály általa ban tartózkod olt a politikától és közönyös- •égéből csak egyes nagyobbszerü alttal mák, egy-egy'hatalmas egyéniség közvetlen hatása rázta fel ideig-óráig. Ennek a közönyösségnek eg ik oka minden esetre a kereskedő és iparos ősz tály politikíi szervezetlensége volt. A íö oka azonban mégis az, hogy a gyakorlati érzékű és szellemű kereskedő és iparos osztály nem láthatta hivatást abban, hogy részt igényeljen a majdnem kizárólag aprólékos közjogi kérdő rkkel foglalkozó ma gyér közeié b Főszerkesztő: Pilcz Ede. Felelős szerkesztő: Barna Benő Szerkesztőség é-kiadói.ivataj: Nagysomkui, raleki-tér484 I Telefon szám 2. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Meg kell azonban állapítanunk végre, hogy a. háború rázkódtatásai uj helyzetet teremhettek, melyek természetes követkéz ményei alól .nem akarunk, de nem is lehetne elzárkóznunk. Ró idén szólva a közgazdaság, a ke reskedelem és ipar kérdése a háború alatt és a háború ál al közéletünknek, a magyar i-O itikának központjává lett és a helyzet által teremtett kényszerűségből beláthatatlan időkig az is fog maradni. A közgazdasági kérdéseknek ez az .előtérbe nyomulása általános eljsmert tény, melyet közélelmezési, népruházati stb... problémák kapcsán mindenki ésjnipdeitnap^észleihel, ri A gazdasági kérdések életbevágó fon- tosságuakká lettek, aminek természetszerű következménye volt az államnak s végrehajtó szervének, a kormánynak az agrár, a kereskedelmi éz az ipari életbe való, szinte erőszakosnak mondható beavatko zása, A kereskedő és iparos e beavatkozással kapcsolatban a saját kárán szerzett tapasztalatok alapján elkeseredve állapíthatta meg annak szomorú következményeit, hogy kellő előrelátással nem igyekezett tért hódítani a magyar közélet minden egyes ágában. Ezáltal megszerezte volna magának azt a hatalmat, amellyel ha nem is törekedett volna az agráriusok példája után indulva gazdasági kiváltságok elérésére de legalább biztosította volna legtermészetesebb jogait, megvédhette volna saját tulajdonát. És részt vehetett volna az ország g**z- d:>sági ügyeinek intézésében is, elejét véve számos elhibázott, céltalan és laikus rendelkezéseknek, melyeknek tragikomikus hatását nemcsak a kereskedelem és ipar, tunem az egész ország megsínylette.. Két körülmény terelte tehát reá a kereskedő és iparos osztály figyelmét $ politikára. Az egyik az, hogy szemben a múlttal a politikai programmok és ezzel együtt a politikai élet is mindinkább ^gazdasági jelleget nyert, a másik pedig ennek az uj politikának, ennek a belső gazdaságpolitikának ép annyira erélyes, mint igazságtalan beavatkozása a kereskedelemmel és iparral szemben. Ezeknek a gazdasági igaztalanságok- nak azonban karos hatásuk mellett volt egy üdvös eredménye is; közelebb hozta egymáshoz a magyar kereskedő és iparos osztály tagjait. n f / r A JÜnflitlliiJúik 1'iUtiiáJü Hol teremnek a hő ök? Nemcsak a költő , üanitn a hősök is születnek, de alkalomnak kMi jönnie, hogy a világ is megismerhesse őket. A háború lezajlása után költők fogják magasztalni 0. I, u ászzasziós hőstetteit. Apját jól ismerjük, mgyo.i tisztességes, szolid fereac várod zsidó polgár. A háború kitérésékor két fia volt önkéntes A harmadik is azonnal beállott. Édes apuk ezt mondta: — Csak hadd menjenek, legalább világot próbálnak, én is voltam habomban, a boszniai okupációb-n és kutya bajom sem lett. És elment mind a bárom. I. Lekerült Zitnonyba. Magas, csontos fiú, merész, mint a sas, vakmerő mint a párduc. Már altiszt volt. Evy napon 25 katonával es 2 kormányossal csónakon indult a túlsó partra. Szótakarta rombolni az ellenség telefon berendezését. Alig indul tak el, a túlsó parton megeredt a golyó zápor. Mint mikor a kosova (hirtele: támadt roppant erejű orkán) tombol a vaskapu szorosban, s minden recseg, inog, ropog és vonaglik, olyan rettenetes zugás, harsogás, pattogás és sivitás vihar- ZOtt a felvert hullámakon. A golyók villámgyors kopogással verték a csolnak oldalai', mintha bősz titánok óriások koporsóit szege- lek volna Mindenki ■ lehúzó Jött a csó- na ba, csa« 0. I. állott fent, magasan és mozdulatlanul, mint egy kőszikla a tenger tajtókzóhullámaiban Ne feküdjelek le, hanem evezzeteki riadt rá a katonákra ó-< kife6zitette mellét az ellenség felé. Ide lőjj, ez a jó céltábla — ezt mondta az a szeles mell, de a bátraktól gyakran a halár is meg* retten, s lompos kuvaszként lapul meg előttük. A két kormányost megöltek a golyók. Egyik a m.isití uta. < busóit. te, -érü< vegigfröccsent a bajtársuk ruháin, Dermesztő látvány a kis csónakban a két halott. Mi is azzá lehetünk minden pillanatban, ez a goudo.ac vág tüzes nyílvesszőként a katonák agyában. E.ezzeiek fiuk, evezzetek, bu dnja bajtarsait az ifjú, de kezóteu a revolverét is megvillantja, hogy fokozza haldmegvetésüket. A go yok oiy sűrűn- követték egymást, mint a rostán a lyuk, löldrengesszerü tompa moraj, folytonos pukkan as, visítás, zugás kíséretében. A hős rendületlenül állott- a rendületlen golyó-viharban. Csodás hideg vere, szoborszerü nyugalma, varázserőt lehelt a bajtársaiba. Azok is hősökké valtak. Nem törőd ek a golyó fergeteggel hanem elszántán eveztek, Végre átjutottak. Hurrá 1 — dórgött mindenfelé a magyar parton. Huna I — kiáltották az átjutott hősök, sapkájukat lengetve. A szerbek azt hitték, -hogy Szibinyány Jauk hősi szelleme szállta meg a magyarokat. Egy-kót lövést tettek, aztán menekültek. A telefonvezetéket 0.1. szétrombolta és bajtársaival visszatért. Ugyanaz a süvítő, vclóthasitó golyózápor kísérte, mint odafelé. A tisztek a parton várták és lelkes éljenzéssel fogadták. Bravó hadapród jelölt és melegen szorongatta a kezét,'áztáa a mellére mutatott. Ezt bekerítjük érdemrenddel, mondta ez a jelentős kézmozdulat. ő volt az ezred ünnepelt hőse. Nemsokára meg is kapta, a másodosztályú vitézség« érmet. Néhány nap múlva ismét átsétált a halál utján a belgrádi oldalra. Most egy ágyút némitott el, amely pompásan védett állásból hányta a pusztulás vastekeit. Mikor visszafelé eveztek, feltüut neki a ma gyár parton egy szélmalom vitorlája, amely nem forgott, hanem szabályosan előre, majd hátra fordult. Ezt emberi kéz forgatja gondolta a hős. Mihelyt kiszállott a csónakból, azouual jelentést tett a titokzatos szélmalomról a parancsnokának. Kikémlelték s egy csomó árulót, kémet, ko- mitácsit talaltak az elhagyott rozoga majomban. A hőst most már az elsőosztályu vitézségi eremmel tüntették ki és zászlóssá léptették elő. így teremnek a csatatéren a fiatal diákokból máról holnapra a hadsereg legkiválóbb hősei, akiknek a nevét babérral álfonva a dicsőség legendáiba szövi majd a haditörténelem.
