Kővárvidék, 1918 (15. évfolyam, 1-44. szám)

1918-02-10 / 6. szám

február 10 KÖVÁRVÍDÉK 3 846)1918, Hirdetmény. Szappanpatak község telekkönyve birtoksza­bályozás következtében az 1809. évi 2579. sz. sza­bályrendelethez képest atalakittatik, ezzel egyde- jüleg mindazon ingatlanokra nézve, melyekre az 1816 évi 29, az 1889. évi 38. ős az 1891, évi 16. f.*c. a tényleges birtokos tulajdonjogának be­jegyzését rendelik, az 1892. évi 29. t.-c. birtok- Szabályozott eljárás a tkvi bejegyzések helyesbíté­sével kapcsolatosan foganatosittalik. E célból az átalakítási előmunkálat hitelesí­tése és a helyszíni eljárás a nevezett községben 1918. évi március hó |2-én fog kezdődni. Eunélfogva felhivatnak 1. az összes érdekeitek, hogy a hitelesítést tárgyaláson személy vagy meghatalmazott által je­lenjenek meg és az uj tkvi tervezet elten netaláni észrevételeiket annál bizonyosabban adják elő, mert • régi tkv végleges átalakítása után a téves átve­zetésből eredhető kifogásokat jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik. 2. Mindazok, akik valamely ingatlanhoz tu­lajdonjogot tartanak és tkvi bekebelezésre alkal­mas okirataik nincsenek, hogy az átírásra az 1883. 19. t.-c. 15—18. és az 1889. 30. t.-c, 5—7. és 9. |-ai értelmében szükséges adatokat, megszerezni iparkodjanak az azokkal igényeiket a kiküldött előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó tkvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a kiküldött előtt szóval ismerje el és a tulajdonjog bekebele­zésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben javai­kat azon az utón nem érvényesíthetik és a bélye­ges illeték elengedési kedvezménytől is elesnek, és 3. azok, kiknek javára tényleg már meg­szűnt követelésére vonatkozólag vagy megszűnt egyéb jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve, úgy­szintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy a törlési engedély nyíl- f&nitása végett a kiküldőn előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmentessóg kedvezmé­nyétől elesnek. Kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Nagysomkut, 1918. január 31. Ooros s k. kir. járásbiró. A kiadvány hiteléül: Tnrbucz Ödön kir. jbsógi telekk nyvvezető. Hirdetmény. Országos Kö/élelmezési Hivatalt vezető irt. kir. Miniszter urnák a vámőrlő müom- vállalatok üzemének szabályozása tárgyában kelt 1O00918—Vili. sz, rendelete folytán a következőket rendelem el: A 9100916. 0. K. H. leudele.tel, melyben a legalacso nyabb kiörlési megállapittatott, a aoptatási ós porlási százalék fe'számitása rendeztetett, vé­gül a malmok leletén vagy r ktárában levő gabonakészletek zsákolása és az őröltető fél nevét, valamint a megőrlendő gabona súlyát feltüntető bárcával való ellátása rendeltetett el, továbbra is teljes egészében é< vényben marad, szükséges azonban a vámmalmok üzemére vonatkozó egyes további kérdések szabályozás'-». ' Országos Köz'Me'mezési Miniszter urnák a malomvizsgálattal megbízott, elenőrzó kö­zegei jelentéséből tudomására jutott, hogy a vámörlő inalomtu ajdonosoknak házi és gaz­dasági szükséglet címén — vámkeresetükből számos esetben lényegesen nagyobb gabo­namennyisé/ visszatartása engedélyeztetett, plint a mennyit az idevonatkozó rendelkezé­sek megállapítottak. Ugyancsak nagy szám­mal érkeznek be a malomellenőrző közegeim részéről arról jelentések, hogy a vámőrlő malomvállalatok 3038 917. M. E. z. rende­let intézkedéseivel ellenkezésben a vámga- bonával meg nem engedett sertéshizlalást folytatnak. 3658j9l7. M. E. számú rendelet 5. §-a ugyanis világosan elrendeli, hogy a nem termelők — tehát a vámmalomtulajdo- nosok is — házi is gazdasági szükségletü­kül) kívül sertéshizlalással csakis a Földmi- velésügyi miniszter ur külön engedélyével foglalkozhatnak. Ennek dacára várrörlőma- lomvállalatok tulajdonosai egyrészt saját házi is gazdasági szükséglet cimén másrészt még továbbmenéleg tultevén magukat a fennálló rendelkezéseken, saját házi ós gazdasági szükségletüket erősen meghaladó mértékben foglalkoznak — természetesen a vámbevétel rováséra — engedély nélküli serléshizlalással. felhívom Jegyző urat, hogy tegye haladék­aiul a legszigorúbb vizsgálat tárgyává a vamörlő maíornvábalatok házi és gazdasági zsír és szalonna szükségletének mérvét és állapítsa meg, hogy nem folytatnak e meg nem engedett sertéshizlalást és amennyiben az eredmény az volna, hogy egyes malom- vállalatok meg nem engedett sertéshizlalással foglalkoznak, az illetők ellen a kihágási el­járás megindítását haladéktalanul kérje s to­vábbi 'hizlalástól tiltsa el és a házi és gaz­dasági szükségletükön felül hizlalt sertéseket foglalja le. A malomellenőrző közegei utján meg­győződést szerzett nevezett miniszter ur arról is, hogy a vámmalomvállalatok házi és gazdasági szükségletének megállapítása számos esetben nem a rendeletek által meg jelölt dletékes hatóság utján történnek. Gyakori eset, hogy nem a törvényhatóságok első tisztvi előja, h uem a helyi hatóságok állrpi ják meg azt a gabonamenny séget, amelyet a vámorlömalotnvállalat vámbevéte­léből házi és gazdasági szükséglet cirn'm visszatarthat. Az illetéktelen hatóságok által sokszor hibás alapon va y lie'yi elfog. ltság alapján megállapított visszatartható szükség­let .elülvizsgálatra szőrű', épen azért felhi vom Jegy ő urat, hogy haladéktalanul álla pitsa meg, miszerint a köt községei területén ki (ngendólyezte az üzemben levő vámtnal- mok házi és gazdasági szükséglete menny.- ségének a vámbevételből való fedezését. Amennyiben a visszatartható mennyiség nagysága nem az Alispán ur által állapíttatott meg, hogy eze ben az esetekben hozzám jelentését, azonnal tegye meg. A vonatkozó rendeletek minden esetben hangsúlyozzák, hegy gabonát a malmokba, azok raktárába, vagy telepére befogadni, át­venni csakis őrlési tanúsítvány ellenében szabad. Az őrlési tanú irányban feltüntetett mennyiségnél csak a zsáksullyal (zsákonként maximálisan 2 kilo ramm) szabad többet átvenni. Máscimen (vám, poriás, gaz stb.) az őrlési tanúsítványban, engedélyezett mennyi­ségnél a malomvállalat semmivpl sem vehet többet át. Az őr ltető felek gyakori vis?za- élése az, bogy az őrlési tanúsítvány nyom tatványon a közigazgatási hatóság által szá­mokkal kiirt mennyiséget meghamiritják és ez által jogtalanul megszerzettt gabonameny- nyiséget felőröltetne <. Az elég sűrűn előfor­duló visszaélések ineggátlása végett elrende­lem, hogy a közigazgatási ható : ágok jelen rendeletem kézhezvételétől számítva, az őr­lési tanúsítván on a megőrlésre engedélye­zett gabonamennyiség súlyát ne csak szá­mokkal, hanem betűkkel is Írják ki. Malomvizsgálatok alkalmából igen gyak­ran e'őfurdul az. az eset, hogy a vám malom tulajdonossá (kezelője) a malomban talált őrlési tanúsítvány nélkül gabonakészletekre vonatkozólag azt a felvilágosítást adta, hogy ezt a készletet nem őrlés, vagy darálás, ha­nem rostálás égett hozták a malomba Hogy jövőben a maloaivállalatok hasonló kifogá­sokkal ne élhessene , elrendelem egyidejűleg azt is, miszerint a malomvállalatok gabonát rostálás céljából szintén csakis őrlési tanú­sítvány ellenében fogadhassanak el a jövő­ben, tehát az oly készletek, melyik igazo latlanul rostálás cimén találtatnak a malom- helyiségében, minden körülmények között lefoglalandó. A vámmalmokra vonatkozó rendelke­zések betartásának igen sokszor akadálya a vámmalom kezelőjének írni, olvasni nem- tudása Az analfabéta malomkezelő az őrlési tanúsítványokat elolvasni nem tudj i, nagy J. jegyű malomkonyvet vezetni ne u képes, elszámolási jegyzéket az őröltető feleknek nem ad természetesen a vámgabona-beszol- gáltatásánál is hanyagul jár el. Jelentéke­nyebb üzemü malomvállalatokcál ez a visz- szás helyzet tovább fenn nem tartható, épen azért elrendelem, hogy jelen rendeletem kéz­hezvételétől számítva, a legrövidebb időn belül minden olyan malomvállalat, melynek üzemképessége legalább napi 30 m. m. olyan vezetőt alkalmazzon, aki az őröltető felekkel (való elszámolást eszközölni éo az őrlési J. jegyű könyvet) vezetni képes. Kisebb napi teljesítő képességű malomvállalatok ve­zetői amennyiben ezen munkák elvégzésére nem képesek, kötelesek a rendeletek által előirt irásmunkát valakivel naponként elvé­geztetni, úgy, hogy a malom előző napi őr­léseivel kapcsolatos itásmunka mindenkor készen legyen. A malomvizsgáló megbízottak tapaszta­latai szerint a malomvállalatok vezetői a Haditcrmóny Részvénytársaságnak még be nem szolgáltatott őrlési tanúsítványokat egyál­talában nem tartják rendben, ami az ellen­őrzés gyors ós pontos keresztülvitelét erősen hátráltatja, az üzemben levő vámmalom- vállalatokal szigorúan utasítom, miszerint a malomvállalat helyiségében levő gabonaineuy- nyisógről (lisztről) szóló őrlési tanúsítványok a tnalomvállalatba, ha a malomvállalatnak külön raktára van, a raktárban elhelyezett gabona és őriemén / tételek tannsitványai a raktárban tartandók A Haditermény R.-T.-nak csakis a már megőrölt tételek tanúsítványai küldendők be minden hónap első és 15-ik napján. A vámőrlőmalomban, vagy raktárá­ban más, mint az őröltető felek gabonája, vagy őrleménye és a malomvámkeresete nem tartható. Tehát a malomtulajdonos saját ter­mése, esetleg oséplőgép keresete stb. nem kezelhető együtt az őröltető felek gabonájá­val, vagy a vámbevétellel. A vámörléssel is foglakozó központi és körzeti malomvállalatokat szintén utasítom, hogy saját vám keresetüket teljesen külön választva kezeljék a körzetükhöz tartozó más malomvállalatok hozzájuk beutalt vámkere­setétől. Természetesen a vátnőrléssel foglal­kozó közpo. ti és körzeti malmokat szintén kötelezem, hogy vámkeresetüket a Haditer­mény R.-T. gabonájától ós őrleményétől el­választva tartják. Ugyancsak kötelezem a járásom területén működő a Haditermény Rés vénytársaságával szerződéses viszonyban levő malomvállalatokat, hogy a hozzájuk vámőrlésre bevitt gabonát is mindenkor a kormányrendeletben előirt százalékig őröljék ki, még abban az esetben is, ha a törvény­hatóság területén a vámmalmokra nézve el­rendelt kiőrlési százalék a központi malmokra nézve kormányrerdeletileg előirt kiőrlési szá­zaléktól eltér. Utasítom a járásom területén üzembe levó vámmalonsvállalatokat, miszerint ezentúl a vámol tisztítás ós koptatás előtt vonják le, tehát úgy, amint az őröltető fél a gabonát a malomba hozza A malomvállalat a rende­ld tileg engedélyezett vámdijon kivül az öröl- telö féllel szemben további levonást nem eszközölhet, tehát nem tarthat igényt keze­lési, szitálási, őrlési stb. díjra. A megenge­dett porlási százalék is mindenkor maximum­nak tekin endő és úgy értelmezendő, hogy amennyiben a gabona feldolgozása alatt elő­állott anyagvesztesség tényleg kevesebb a megengedett porlási százaléknál, akkor az őröltető félnek is kevesebb számítandó fel, a megtakaritás az őröltető fél tulajdo­nát képezi, a koptalási hulladék *ocsu, konkoly), sőt a szélkamara hulladék (poiyva) szintén az őröltető fél tulajdonát képezi. Eszerint minden métermázsa behozott gabona után 10 százalékos vám és 2 szá­zalékos poriás esetében lisztben, korpában és rostaaljában az öröltetö félnek legalább 88 kg. őrlemény összmennyiséget kell ki­szolgáltatni. Dr. Teleki s. k. fosgoigabuó*

Next

/
Oldalképek
Tartalom