Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-29 / 17. szám

április 29

KÖVARVIDEK

2

csábítgatják a keletkezőben levő iparvállalatokat a maguk városába.

Egész tudományos rendszer alakult már ki az idetartozó propagandának anya gában, elméleti és gyakorlati szakemberek behatóan foglalkoznak az ilyen iparosítási í kvc irányításával és szabályozásával es a k >moly meg a népszerű dszak mnkak egesz sora tárgyává az ipari települése* természetrajzát és élettanát. Már pedig, ha ott a gazdag nyugaton szükségesnek látszik az ilyen buzdító és támogató tevékenység, mennél fontosába a városok ilyen tevékenysége nálunk, a mi iparban szegény határainkon.

A kérdés megoldása rendkívül sürgős. Nem merünk abban reménykedni, hogy a kormány a mai helyzelben, amikor a rokkantak, az özvegyek és az árvák járadékügyének rendezésére sem tud mó dot laáini, szerét ejthesse a hadból egész séges fizikummal visszatérő, de a gazda sági exisztencia minden felléteiének híján ievö polgárság kiadós támogatásának. Ez má ja kikerülhetetlenül a városok hatáskö rebe ezt a fontos kérdést, amelynek meg- oiaa^á'idit a kormány első sorban nagy tőkével, másodsorban pedig irányítással és tőbbrendü könnyítésekkel vehet reszt.

Annak az aggodalomnak, hogy az idetartozó városi hitelszervezetek létesítésének olyan természetű akadályai lehetnének, amilyenek a községi takarékpénztárak» vagy községi biztositó intézetek létesítésével szemben felmerüllek, a mai időkben semmi komoly alapja nem lehet, ne is le gyón. M csak azért sem, mert ha a vá- íoaoK jo része a haDorus gazdálkodás ío- lyanián olyan jelentős eredményeket tudott •lérni a Közérdekű községi, házi üzemek még műdig divatos felállítása és felvirágoztatása terén, akkor legyen gondjuk olyan iparág községesitésére is, amely az adófizető polgárság egyik széles rétege elsőrendű szüks.gletének a hitel Hátasnak szervezésével foglalkozik.

Ez elől már csak azért nem térhetnek ki sem a városok, sem a kormány, mert mindkét helyen az utóbbi évtizedben sok — bár nem elég — történt a munkásosztály érdekében.

A kisiparosság érdekében csupán próbálgatások indultak meg. A főváros által felépített az áilam által szubvencionált mü- helytelepek gondolata nem vált be. Az iparostanoncoktatás, habár terhei nem csökkentek, nem javult. A tanoncotihonok kérdésében csak most várható valamelyes mozgólodás.

Nyilvánvaló tehát, hogy a városokra e téren súlyos kötelességek hárulnak és hogy amikor a városok e kötelességük intézményes teljesítésének egyik fontos részletét napirendre tűzik, számiihatnak, mert kell számitaniok nem csupán a kor mány teljes erkölcsi támogatására, hanem arra is, hogy az állam megfelelő terhet és a közreműködésből is.

Amikor a háború által ledöntött gazdasági exisztenciák feltámasztásáról, a gazdasági erőkifejtés, az ipari termelés fokozásáról van szó és az ország nagy városai példát akarnak mutatni az összes magyar modern városoknak az iparososztálylyal szemben tartozó kötelességek teljesítésére, akkor minden a kérdés által érintett legalsó és legfelső tényezőknek lelkes és tevékeny segítségnyújtását kell követelnünk, sürgetnünk.

HÍREK

Katona Otthonok. Legmagasabb helyről kelt felhívás értelmében az első vonalban harcoló, minta hadtápterületen továbbkép zés alatt levő katonaság részére »Katona Otthonok« felállítása rendelletett el. — En nek célja, hogy a meglevő bajtársi érzést és szeretetet tovább fejlessze, hogy minden egyes katonának az olyan nehezen nélkülözhető otthont pótolja azáltal, hogy emberbaráti berendezkedésével lehetővé tegye,

miszerint a hosszú és nehéz harcok, a napközbeni fárasztó gyakorlatozások után testileg és szellemileg felfrissítessék és hogy ezáltal is további kitartást nyerjen a biztos győzelemig.

Ezúton hívjuk fel a közönséget, hogy fiaink részére bár csekélységgel is hozzájáruljanak. Elsősorban minél nagyobb meny- nyiségben mindennemű újságra, ké;es fo lyóiratra, könyvekre van szükség, — gramofonokat, lemezeket és egyéb zeneszerszámokat, házi kinesztograph, Laterna-Magika, sakk, dominó és hasonló játékot — kérnek, hogy szabad időben az ismeretterjesztő előadások keretein belül, egyéb szellemi szórakozást is nyújthassanak katonáinknak.

Szerkesztőségünk szívesen továbbítja a beérkező adományokat a kijelölt helyre.

Termeljünk zöldségféléket. A föidmive- lésügyi miniszter rendeletben üivta fel a kis és nagybirtokosokat, hogy kertekben ós szántóföldeken minél több zöldséget termeljenek ós a termelést már a f. óv tavaszán kezdje meg Felhívja továbbá a gazdaközönség figyelmét arra, hogy a mennyiben a zöldségfélék vetőmagvaiban már eddig is nagy hiány mutatkozik, hogy a zöldség magtermesztését minél nagyobb mértékben mozdítsák elő és fokozzák. A f. évben különösen ajánlja a paradicsom, zöldborsó, zöldbab, ugorka, sárga répa, petrezselyem, vöröshagyma, karalábé, fejes és kelkáposztát stb.

Mindenki igyekezzen tehát minden talpalatnyi földjét felhasználni.

A gazdaközönség figyelmébe. Hogy a f.

évi aratásnál a már elhasznált kávékötő ma- uillazsineg újból e célra felhasználható legyen Messey Harris et Comp, budapesti cég (V. Klotild-utca 2,) egy németországi gyárral abban állapodott meg, hogy a cég által összegyűjtött már elhasznált zsinegeket a gyár újból átdolgozza és a zsineg egy részét átdolgozott állapotban a cégnek vissza- kü'di.

A kinek ilyen rendelkezésére áll forduljon közvetlenül nevezett céghez.

Csendesebb világ.

Tábori levél.

Ön joggal panaszkodik asszonyom azon, hogy elhanyagolom és még több joggal emlékeztet arra, hogy a mai időkben félesztendei hallgatás azt a gyanút ébresztheti, hogy a hal Igalót valahol egy idegen domb takarja. Nos, — mint látja, a halál és pokol ellenére, Verdun ős Somme ellenére, még mindig elek. Mindenesetre ez az egyetlen, amit egesz határozottsággal állíthatok magamról. Engedje el asszonyom, hogy az elmúlt harcokat és fáradalmakat leírjam. Mennél véresebb lesz ez a háború, unnál mélyebb a vágy, hogy elhallgassuk az átélt dolgokat, hogy eltompult szivünket megkíméljük az emlékezéstől. A szenvedések vizözöné- b-u, amely a világot megsemmisüléssel fenyegeti, elenyészik az ember saját sorsa.

Egy veszedelmes kolostorban élünk, remeték vágjunk és állandóan kerülget a halál és innen van az, hogy gondolataink különös utakon járnak. Olyan fejlődést éltünk meg, melynek minden belső ösztönről e kellene mondania. Férfiak lettünk, anélkül, hogy ifjak lettünk volna. És ha egy festő ezt a fiatalságot egy arcban akarná kifejezni.

G ya hires képének fordítottját kellene meg- msieiiie, ott természetellenes, erőszakolt ifjúság öregedő vonásokon, itt egy természetelleues öregkor fiatal formákon.

ö.. tudja, asszonyom, bogy én már régóta foglalkoztam azzal a kérdéssel, hogyan fog hatni a háború a serdülő nemzedék lelki fejlődésére.

Egy éves háborúskodás után azt Írtam, hogy ezt a háború fokozni fogja mindazokat az irányzatokat, melyek a háború előtti ifjúság lelkét meghódították és meg fogja érlelni egy nagy közösségbe való felolvadásnak vágyát és azt a törekvést, hogy politikai téren használjunk az emberiségnek.

Most azonban, amikor a háború már nemcsak oly sok életet követelt áldozatul, de az életben maradottak erejét is fenyegi, most, amikor már külsőleg életünk tekintélyes részét igénybe vette, ugylátom, változás ment végbe. Helyesebbe^ úgy látom, hogy a közösség érzetének kifejlődése a tökéllyel felemésztette magát. Úgy látom megint egy örvény nyílt meg a világ és a lélek közt.

Mennél mélyebbre nyomja a valóság a külső élet mérlegének serpenyőjét, annál magasabbra száll a másik serpenyő, amelyben a lélek van. És mégsem egyszerű kölcsönhatás. Az állam győzött és az egyén csak meghajolhat, A lélek azonban nem birt a valósággal, megy majd a maga utján. Pompázó színekben fog felvirradui a csendesebb világ napja. Mennél zajosabb a küzdelem, annál csendesebb lesz abban a csodálatos üvegházban, amelyben a lélek fejlődésnek indul. Mennél borzalmasabb a külső, annál véresebb, vadabb és furcsább lesz a természetellenes növény növése.

Az áldozatkészség acélfürdőjében megerősödve, kitaszítva a külső élet paradicsomából, meg fogja alapítani a lólek a saját királyságát.

A csendesebb világ királya korlátlan uralkodó és nem fogja bántani, hogy a zajos világban egy épp oly hatalmas ur van, az állam, Az

egyén helyzete az összeséghez nem probléma többé, mert minden külső életet lefoglal az állam. De kell egy birodalomnak lennie, azon a birodalmon kívül, amelyet gépfegyverekkel védenek és meghódítanak. Ezért a lélek erősebben fog feltá* madai, mint valaha és annak a semmiségnek, ami ő kint, szembe fogja állítani azt a mindent, ami ő benn. Es az az erő, amely azelőtt az állam edeni harcban elhasználódott, szabaddá lett, hogy megteremtse a csendesebb világot.

Nehéz volna szavakba foglalni e csendes világ rejtélyeit, mert hiszen a lélek minden meg- nyilváuulása csak akkor határozható meg, ha befejeződött. Magam is érzem a megmozdult uj érékét, amelyek az eseményektől függetlenül és a valóságra támaszkodva képződnek. Nem misztikusak ezek áz erők, hanem világot gyújtók, nem a célt keresik, hanem maguk a cél, magasztos nagyság nélkül, pathötikus kothurnus nélkül.

Ne mondja, asszonyom, hogy megint menthetetlenül utópiákkal bajlódom. A zajos világ minden dolga a múltból származik és hiába vagy érdem vagy elszáll a jövőbe és akkor örvény vagy fundamentum. De a csöndesebb világ a jeleu és magából nyeri színét és erejet. Ott találjuk meg a fájdalom valóságát és abból nyíljanak a virágok a sirok felett.

Ez nem több és nem kevesebb, uiiat egy hitvallás, igaz csak a hivő lélek számára Talán horgony is az eljövendő viharokban. Mert már véres tavasz áll fejünk felett.

Készek vagyuak uj fáradalmik elviselésére. Gondoljon ránk tovább is a régi hűséggel, ha ki tavaszodon. Ott kint a kuuyhók tetejéről csepeg az olvadó hó. Újra kezdődik.