Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-08 / 14. szám
XV. évfolyam Nagysomkui, 1917. április 8. 14-ik szám KÖZÉRDEKŰ TÁBSADALMI HETILAP „A NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE.- Előfizetési ár: Egész évre . . 8 K Negyed évre . 2 K ’ Fél évre . . 4 K Egyes szám ára 20 fill. Főszerkesztő: Pilcz Ede. Felelős szerkesztő : Barna Benő r.rww., I i. vttamrnrmtimim Húsvéti remény. Irta: Pilcz Ede. Nagypénteken folyt le az igazi és teljes világháború döntő ütközete. Világháború volt az, rémes, mint a mostani, mert részt vett benne az Ég, földés az alvilág, az egész emberiség. A pokoli őrök halál beláthatatlan egymásutáni sorokban szorította rohamra fekete katonáit a kereszlreszegezett Istenember testén át a mögötte támadásra vezényelt örökélet mennyei fehérségbe öltözött vitézei ellen. A végkimerülésig folyó harci kedvvel, égig emelkedő és pokolig lezuhanó hullámtorlódással törtek egymásra, egyfelől az ótkos föld bíinteljes óceánja, másfelől a mennyei boldogító öröm végtelen áradata. Csodálatos I Az összecsapásnál győzött az Örök halál fekete seregével. Az élet Ura és Vezere meghalt; a boldogság reménye elhomályosult a kereszt elhagyatoitsá- gában. De csak ideig-óráig I Mert a feltámadás pirkadó hajnalán az enyészet sírja az örök élet kapuja lett; a győzedelmes életözőn az emberi szivekhez vezető világforgalmi utakon megkezdette diadalmas bevonulását. Husvét napján nyitotta meg a mindenható szeretet a diadalives aranyhidat, amelyen áthalad a múlandó élet az őrök életbe. Krisztus kereszthalála ez az aranytűd. Rajta halálunk csendes elszunnyadás- sal közvetlen határos az őrök ébredéssel, az el nem múló életre. Az első husvét óta van őröm, van élet, van boldogság. Társa lett az embernek a remény, mely biztat, bátorit, uj munkára serkent s nem hagyja el a vigaszta lanság nehéz óráiban. Az eiső husvét adta az emberi szívnek a reményt, mely tűrni, szenvedni megtanít, s képessé tesz végig harcolni azt a küzdelmet, mit életnek nevezünk. ^ A közel három éve dúló rettentő Öldöklés, a harcterek pokoli zenéje; százezrek kiömlő piros vére; az itthonmaradottak éhezése, emésztő szívfájdalmai, hajléktalansága, borzasztó remegése jelzik a küzdelmet, a mit folytatunk az életért és hirdetik a feltámadás, a jobb jövő reményét, melySíerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut,Teleki-tér484 Telefon szám 2. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. nek fenségesen csodás varázsa ad erőt a küzdelemre; erőt a kitartásra, az elégedetlenség eicsititásra, a fájdalmak, nélkülözések elviselésére és a könyek letörlésére. A megpróbáltatás, a szinte emberfeletti szenvedések és gyötrelmek szörnyű idején mi lenne az emberiséggel a husvét reménye nélkül? Volna engedelmesség, fe gyelem, megnyugvás és beletörődés? Mikor szenvedünk, mikor nagy, pótolhatatlan veszteség ér, mikor sorsunk mostoha; a kultúra, műveltség, a haladás és más hangzatos szavak és eszmék képesek volnának elcsilapitani a lélek felháborodását? Nem, sohal Hiába furakodik a légrétegek magasságába a repülőgép, a lélek mélységeibe le nem ereszkedik, hogy békét hozzon. Hiába bömböl a 42-es és 30 és Yj-es. Tudnak páncélvárakat betörni, de a lelkifájdalom, kétségbeesés és békétlenség vastag falait nem tudják szétrombolni. A tengeri páricélóriások és express loko- motivok szállítanak, aranyat, ezüstöt, déli gyümölcsöt, perzsa szőnyeget, finom kelméket, állatot, embert; hoznak négert és á „KŐMVIiá" TÁRCÁJAArankafalva. A Kárpátokban március hó. A legpontosabb térképek feküsznek előttem asztalos, — még sem találom bennük sehol Aran- kafalvát, holott minden szikla rajtaásit a szürke nyomáson és mégis — Arankafalvának nyoma sincs. Pedig Arankafalva van. Még pedig nagy faiu, amelyikben jó néhány száz magyar lélek lakik. Igaz, hogy csak egyetlen hosszú, nagyon hosszú utkája van, de mentségére legyen mondva, fóleszdendővel ezelőtt még csak málnabokor meg törpefenyő nőtt Arankafalva helyen. A fő és egyedüli utca a C. völgyéből indul, onnan szalad fel garadicsokon egy kellemetlenül magas hegyre. Kanyargós, szeszélyes és igy hóolvadáskor bizony istentelenül luckos ez az utca, szűk is, mind a két felén emeletes földfal mered felfelé, árok az egész, nem is utca, de ebben az egy hosszú árokban lakik egész Arankafalva, deszbából ácsolt, palotának nem igen nevezhető, de mindenféle eső ellen védelmet nyújtó lakásokban. A helybeli notabilitások, zászlósok, hadnagyok palotáin már a háborús iparművészet szele is megérkezik, nagy szerepet játszván a környékező erdő szép fehérkórgü gyertyánfaja. A szeretetreméltó olvasó, ha ugyan e bevezető sorok után még le nem tette az újságot, alighanem már régen kitalálta, hogy Arankafalva lényegében azoknak a sokat emlegetett lövészár- kokuak egyike, amelyek ércfal módjára övezik körül a Kárpátokat és furcsálhatja, hogy következetesen úgy beszélek Arankafalváról, mintha legalább is valami minták özségről akarnék szólani. ügy is van. Mert Arankafalva, egyetlen utcája és építkezésének sajátszerü volta dacára is komoly község, sőt mondhatnám város. Arán- kafalváaak van varosháza, fürdője, temploma, színháza és újságja, mindez néhány lépésnyire a rajvonal mögött, egy keskeny, szűk völgybe dugva, magasra meredő zöld fenyőfák között, mint valami klimatikus gyógyhely. Nem tréfálok kérem. Százötven lépést sem kell tenni a homokzsákokkal feltöltött mellvórttől és Arankafalva főterén állunk. Persze, a völgy szűk egy kicsit és igy a városháza, amelyben Arankafalva zászlóalj parancsnoka, azaz bocsánat — főpolgármestere lakik, már a hegyoldalba szorult fel: csigalépcső vezet a modern háborús iparművészet remekébe épült palotához, amely büszkén hordja lakója jelmondatát: „Az őu házam az ón váram 1“ A jelmondatban jelenleg mély igazság is rejtezik, amennyiben nincs a világnak az az ágyúja, amellyel a városháza felett meredő sziklát keresztül lehetne lőni. Mint valami fecske- fészek ragad Sz. kapitány palotája a roppant gránittömbhöz A bútorzat remekműve a háborús iparművészednek és a honvédek leleményességének. Tenyérnyi széles fehér nyirfakeretekből képek néznek le a falról, a függőlámpa kilőtt pat- ronhüvolyekből van összerakva, s a hamutartó muszka srapnell hüvelyéből van kifürészelve. A rajkályha annak rendje és módja szerint tégla közé rakva, — az egész palota olyan, mint a tiioli hegyek barátságos, meleg erdészkunyhói. Azonban a kapitánynak még sem ez a paJ* ^ Rájöttem, hogy az általam gyártott U V I „modiano-clubspeciaiité szivarkahüvelynek ‘utánzatai vannak forgalomban, amelyek ellen egyedüli Védelem a védjegy és aláírásom pontos megfigyelése.
