Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-04 / 9. szám
KOVÁIT USX március 4 ha összehasonlitj ik Vilmos császár államfői működését, az entente állambeli államfőkkel, akik remegnek és remegésükben csak nagyhangú beszédeket tudnak tartani, ebből maris levonhatjuk a következtetést a végsó döntésre nézve. A vasanyagok forgalmának szabályozásáról. A vasanyagok forgalmának szabályozásáról a m. kir. minisztérium által kiadott rendeletének főbb pontjait alábbiakban közöljük Azok a vasaoyagok, amelyeknek forgalmát a jelen rendelet szabályozza, a következők: a) mindenféle nyersvas, ideértve a vasötvözetek kivételével a speciális nv rs vasfajtákat is. b) Félgyártmányt»* (ingotok átkova csolva is, nyerssin, buca, buga, tusák, platinák, szalagvas csőgyártáshoz, valamiül hengerelt vagy húzott csöves elöállita»a- noz való egyéb hengerelt vas). c) Rúd- és idomvas. dy Tartó- és U-vas. t) bm és hozzávaló hengereli apró - j anyag (heveder, alátétlemezeit, mközósiuek, kercsziköiések). 1) Vastalpak. g) hengerelt drót. h) Csövek (hegesztettek, vagy várfalt nélküliek). i) Durva lemez mindentele fémbevo* natokkal Is. k) .Finom lemez mindenfele fémbevonatokkal is. »Vasanyag« alatt a jelen rendeletben az előbb felsorolt vasfajtas értendőn. Cementaceiból, kévéit acél (Üerbstabl), hegesztett acélból, vagy tégely acélból való anyagok nem esnek e rendelet hatálya aia. A vasanyagokra vonatkozó megrende lések teljesítését a Budapesten e célra szervezett »Vasbizotisag* szabályozza. E bizottság feladata különösen: 1. Megbírálja a meghatározott meg rendelések teljesítése, vagy egyes egyéb munkák végrehajtása séljabói vasauyag szállítása iránt támasztott igényeknek jelentőségét a katonai vagy egyéb közérdek szempontjából s ezen bírálat alapján határoz atelett, vájjon megengedi-e, hogy a termelő üzemek a megrendelési a bizottság aital megállapított sürgősségi fok szerint foganatosítsak ; 2. a feldolgozó üzemek és a kereskedelem részére a folytatólagos áltaianos szükségletnek a bizottság részletesebb utasításai szerint való fedezése végett megfelelő mennyiségei uiai ki; 3. azokat a ur.6. endeieseket, amelyeknek teljesítései ^cdéiyezi, fogaiia.o- síiás vegeit az c&yc» termelő üzemekhez utalja es az 1. eo a Z. púmban iOgiait reu- i deikczcsehnek megieíclóeu, alarmul a szállítás .műt Luuállo uiegaíi, Rudasodnak lehető üg;cica.ee vetcicvci, luvuüDa az egyes Üzemed CgycU.cies IgCuy u. * Cicié Ca Va.aIdjcu ví azaamajovó üzeni öSiZtcljesuó ne- ipcs&egetied a leiieto teguagy oub mertek- ben vaiü dlUdotllaiaan 'délien uiegdllapitja a niegrcudciésen logatanatoah uaued sor- leudjet; 4. aiiando ily uvuinartast vezet a szükségéit es a termen mennyiségekről, valamim a rakian Készletekről. A Vasbizotisag all: az elnőKböi, a kereskedelemügyi uuniszieruc nőt képviselőjéből, akisnek egyiket a miniszter, a in. kir. anam.asutaK igazgútOsagaudK ko reból jelou ki, tovaooa a pénzügyi, a Honvédelmi, a loiuiniveiéaugyi miniszternek es a Cs. es Kir. hadugymmiazierueK egy egy, valamint Horvai bzlavon- es Dalmaioiszagos oanjanas egy Képviselőjéből. A vasbi zottsag elnökét a kereskedelemügyi miniszter nevezi ki, fénörökos utjáa msgayugtató nyilatkozatokkal szolgált, Bratianu az antanttal foiytatstt tárgyalásosban annyira elfogultan maradt meg véleménye mellatt, hogy visszautasította a javaslatot, hegy U.ahurszag sereget állítson Bulgaria eilen. Sőt visszautasította azt az orosz eieterjeaziost is, hogy ua orosz haUsore* iloorudsan át Bagaria ellen nyomuljon. A déli határnak iiyeten látszólagos biaiosi- í táaa és a bukovinai haláron az orosz megszállás | aital előállott tényleges biztonság aiapjan B.a- . uauu aai képzelte, hogy az ogosz oiah lúd- 1 sereget egyetlen fronton, az Eaieiyin hasznai- ha.ja izi az antant hatalmak, bar absolute nem úoAioziaa. ts.auaau illúziójában, mogsom uagjou aggódtad O.auorsság sors* feien, auu.au jo un or- maci ójuk volt arról, hogy a Központi hatalmuk es 1 szövetségeseik csak számbeliül gyenge serege | kei aü.uheinsk Oiahorsság eben. Összesen 70b.uüU főre rugi seregéből Törökország csak egy toredd- ket kU.dneiett az oláhon eben, az elöoboni háborúban meggyengült és másutt is erősen foglalkoztatott Bulgaria sziutón csak csekély haderővel mehetett Dobrudssaba. Teayleg a űuna-fronton operáló német-bolgár-török hadsereg ellen lehetett nagyobb százezer főnél. Falkenhayn is a.ig rendelkezett többel, mint kilencvenezer emberrel. így Oláhországnak, mint azt a következmények igazolták is, számszerűen mindenütt két- háromszoros tulaalyban kellett lennie. A Bukarest ellen való előretörést Falksnhayn három-három ezredből álló, három hadosztállyal hajtotta végre, amelyekkel szemben tíz oláh hadosz- My állott igysoként négy ezreddel. A Dunán Mackensen két és fel ezreddel kelt at. Az oláh hadsereg azonban semmiféle tekintetben nem felelt meg a háború igényemen. Gayda veiemenye ozc, .. az osztrák és magyar Hadsereg miauja -jszieeege eileuere is, — na.a a neme. »uigauizaoiouaa —* erőteljesebb 6a UUlCaop oovMiJ iÜUbl, liiitls aáoiJU. Adé Olahoaaats a aaujiu ajZUol-» jj.el'aua miuU-;- nan niaiiyzou. riem vu.iJt iába., .eleioajaik, s a iüiia«,wa iwwuuina is iUjguu »o.t uieg eio.iUa. «»Jií .aÜUi.ieaUa UUpvB.tUUJr. uiU.á.KOZuU cS az «.lapUaOigoluii IS CSOdUÍ OluuUOu. AZ ul'aU- vai aaUoej, lugo-gDa Korúit, men uoui KapOit VldöZu.. a .a aj. ^ .aaCSUi. Aú u aaJioZagl oláh vedciuü vuaai eaoúMOniias a a «-.u.ainymi harcom «roszüuiiai, l ös lel napi K )-.sei fcözol- -uk, úgy, aogy e auatt 4<JOO .uiUer nemit lug »ttgua, Gajda beszamel levelében arról is, hogyan gyújtották fel az angolok a petroleumíorraso- kát is. Ezt a részt azonban a cenzúra csaknem egészen törölte. Falkeuhsyn és Mackensen győzelme végződik a tudósítás, u oi annyira az elnyomó nemet támadó erőnek az eredmenye, mint inaabb az előre nem látott oláh gyengeségnek. Ezért az aniautnaa Oiahország összeomlásában nincs része. Az antantnak most úgy kell tennie Olahorszaggal, ahogy Németország tett osztrák-magyar szövetségeseivel: erélyes kézzel reorganizálni az oláh hadsereget. A bizottság által foganatosításra engedélyezett megrendeléseknek az egyes termelő üzemek részére való kiutalása végett a termelő üzemek képviselőiből a Vasbizoltság mellett ennek segédszerveként »Felosztó bizottság* ala- kittaíik. E felosztó-bizottság tagjait és elnökét ezekre a tiszteletbeli adásokra a kereskede^mügyi miniszter hívja meg. A Felosztó-bizottságba a Vasbizott- ságban képviselt miniszterek, a bán és a m. kir. államvasutak igazgatósága egy-egy képviselőt küldenek ki, akiknek óvasi joguk van. Az a határozat, amely ellen a képviselők valamelyike óvással élt, a Vas- bizoitság döntéséig végre néni hajtható. A Felosztó-bizottság határozatait szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetében az elnök s. tvazaia dönt. Aki visanyagot termelő üzemtől kivan beszerezni, annak a beszerzés niegen gedőset a Va;>uu.otlságnál t a kerme. A keretemhez &izaiéiag a kei *shtdcimi és iparkamai aknai, valamint az císóioku ipar- haiósagiiai kapható hivatalos nyomtatva- nyok hasznaiandók. Azoafit a kérelmeket, amelyek a szállítás iránt az 1917. évi leoruar hó 4-ik napja előtt létrejött megaiiapodásukra vonatkoznak, iegkétíóüD az 1917. évi tebruér hó 25 ik napjáig kell előterjeszteni, Különben figyelembe nem vehetők. A Vasbizotisagnak rendszerint csa& olyan igénylő kérelmét Kell tárgyalás aia venni, akiknek rendelése esetenként at a)—í; pontok aia tartozó anyagokból, anyagonként l gaiaoo 1Ö.Ü0Q kg.-ra, vagy a g)—k) pontok ata tartozó anyagokból, anyagonként legalább 5000 kg.-ra szól. seDb szükségletek kielégítése a kereskedelemnek taríatik fenn. A Vaibizotiság engedélye aiapjan a termelő üzemektől beszerzett vasa yagok csak a beszerzési engedélyben megszabott célra használhatók tel, hacsak a Vasbizott- sag újabb kérelemre az anyagok felhasználását más célra meg nem engedte. A közleményt a jövő számban folytatjuk. JdL 1 jK K K Pénzintézeti közgyűlés. A ^óvarvtdók takarekpeiutár e nő íi-én d, ... il órakor tartja meg ez evi rendes kö» „ymesét. Kinevezek. Dr. Tarcza Aurél heíyueli ugyvedjciöuet a m. kir. pénzügy miniszter a dest kir. pénzügyigazgatósughoz adóügyi biztossá nevezte ki. Miniszteri eherneres. A pénzügyminiszter Fejea János szakailasraivai körjegyzőt a nadikölcsönök sikere körű. a .rejtett buzgó *» eredményes közreműködéséért elismerő oklevéllel tüntette ki. A vagyonadóról szótő 1916. évi XXXll. t.-c. 2é, § a aiapjan Szatmár-Németi szab. kir. város területére nézve az 1917—-19X9. évekre alakítandó ériekmeghatározó bizottság tagjaivá varmegye, k főispánja Ungár István, Fogarassy bandor, Nagy József és Versényi Tibor tagokat jelölte ki. Szatmár- vármegye területére pedig üabor Sándor, Tichy Gyula, Berger Ármin, dr. Jékel László, Rölh Károly, dr. Nagy Sándor, dr. Adler Adolf, Brunner károly és Miskolczy Sándor tagokat jolölte ki.