Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-04 / 9. szám

KOVÁIT USX március 4 ha összehasonlitj ik Vilmos császár állam­fői működését, az entente állambeli állam­főkkel, akik remegnek és remegésükben csak nagyhangú beszédeket tudnak tartani, ebből maris levonhatjuk a következtetést a végsó döntésre nézve. A vasanyagok forgalmának szabályozásáról. A vasanyagok forgalmának szabályo­zásáról a m. kir. minisztérium által kiadott rendeletének főbb pontjait alábbiakban kö­zöljük Azok a vasaoyagok, amelyeknek for­galmát a jelen rendelet szabályozza, a következők: a) mindenféle nyersvas, ideértve a vasötvözetek kivételével a speciális nv rs vasfajtákat is. b) Félgyártmányt»* (ingotok átkova csolva is, nyerssin, buca, buga, tusák, pla­tinák, szalagvas csőgyártáshoz, valamiül hengerelt vagy húzott csöves elöállita»a- noz való egyéb hengerelt vas). c) Rúd- és idomvas. dy Tartó- és U-vas. t) bm és hozzávaló hengereli apró - j anyag (heveder, alátétlemezeit, mközósiuek, kercsziköiések). 1) Vastalpak. g) hengerelt drót. h) Csövek (hegesztettek, vagy várfalt nélküliek). i) Durva lemez mindentele fémbevo* natokkal Is. k) .Finom lemez mindenfele fémbevo­natokkal is. »Vasanyag« alatt a jelen rendeletben az előbb felsorolt vasfajtas értendőn. Cementaceiból, kévéit acél (Üerbstabl), hegesztett acélból, vagy tégely acélból való anyagok nem esnek e rendelet hatálya aia. A vasanyagokra vonatkozó megrende ­lések teljesítését a Budapesten e célra szervezett »Vasbizotisag* szabályozza. E bizottság feladata különösen: 1. Megbírálja a meghatározott meg rendelések teljesítése, vagy egyes egyéb munkák végrehajtása séljabói vasauyag szállítása iránt támasztott igényeknek je­lentőségét a katonai vagy egyéb közérdek szempontjából s ezen bírálat alapján hatá­roz atelett, vájjon megengedi-e, hogy a termelő üzemek a megrendelési a bizott­ság aital megállapított sürgősségi fok sze­rint foganatosítsak ; 2. a feldolgozó üzemek és a kereske­delem részére a folytatólagos áltaianos szükségletnek a bizottság részletesebb uta­sításai szerint való fedezése végett meg­felelő mennyiségei uiai ki; 3. azokat a ur.6. endeieseket, ame­lyeknek teljesítései ^cdéiyezi, fogaiia.o- síiás vegeit az c&yc» termelő üzemekhez utalja es az 1. eo a Z. púmban iOgiait reu- i deikczcsehnek megieíclóeu, alarmul a szál­lítás .műt Luuállo uiegaíi, Rudasodnak le­hető üg;cica.ee vetcicvci, luvuüDa az egyes Üzemed CgycU.cies IgCuy u. * Cicié Ca Va.a­Idjcu ví azaamajovó üzeni öSiZtcljesuó ne- ipcs&egetied a leiieto teguagy oub mertek- ben vaiü dlUdotllaiaan 'délien uiegdllapitja a niegrcudciésen logatanatoah uaued sor- leudjet; 4. aiiando ily uvuinartast vezet a szük­ségéit es a termen mennyiségekről, vala­mim a rakian Készletekről. A Vasbizotisag all: az elnőKböi, a kereskedelemügyi uuniszieruc nőt képvi­selőjéből, akisnek egyiket a miniszter, a in. kir. anam.asutaK igazgútOsagaudK ko reból jelou ki, tovaooa a pénzügyi, a Hon­védelmi, a loiuiniveiéaugyi miniszternek es a Cs. es Kir. hadugymmiazierueK egy egy, valamint Horvai bzlavon- es Dalmaioisza­gos oanjanas egy Képviselőjéből. A vasbi zottsag elnökét a kereskedelemügyi minisz­ter nevezi ki, fénörökos utjáa msgayugtató nyilatkozatokkal szolgált, Bratianu az antanttal foiytatstt tárgya­lásosban annyira elfogultan maradt meg vélemé­nye mellatt, hogy visszautasította a javaslatot, hegy U.ahurszag sereget állítson Bulgaria eilen. Sőt visszautasította azt az orosz eieterjeaziost is, hogy ua orosz haUsore* iloorudsan át Bagaria ellen nyomuljon. A déli határnak iiyeten látszólagos biaiosi- í táaa és a bukovinai haláron az orosz megszállás | aital előállott tényleges biztonság aiapjan B.a- . uauu aai képzelte, hogy az ogosz oiah lúd- 1 sereget egyetlen fronton, az Eaieiyin hasznai- ha.ja izi az antant hatalmak, bar absolute nem úoAioziaa. ts.auaau illúziójában, mogsom uagjou aggódtad O.auorsság sors* feien, auu.au jo un or- maci ójuk volt arról, hogy a Központi hatalmuk es 1 szövetségeseik csak számbeliül gyenge serege | kei aü.uheinsk Oiahorsság eben. Összesen 70b.uüU főre rugi seregéből Törökország csak egy toredd- ket kU.dneiett az oláhon eben, az elöoboni há­borúban meggyengült és másutt is erősen foglal­koztatott Bulgaria sziutón csak csekély haderővel mehetett Dobrudssaba. Teayleg a űuna-fronton operáló német-bolgár-török hadsereg ellen lehe­tett nagyobb százezer főnél. Falkenhayn is a.ig rendelkezett többel, mint kilencvenezer ember­rel. így Oláhországnak, mint azt a következmé­nyek igazolták is, számszerűen mindenütt két- háromszoros tulaalyban kellett lennie. A Bukarest ellen való előretörést Falksnhayn három-három ezredből álló, három hadosztállyal hajtotta végre, amelyekkel szemben tíz oláh hadosz- My állott igysoként négy ezreddel. A Dunán Mackensen két és fel ezreddel kelt at. Az oláh hadsereg azonban semmiféle tekin­tetben nem felelt meg a háború igényemen. Gayda veiemenye ozc, .. az osztrák és ma­gyar Hadsereg miauja -jszieeege eileuere is, — na.a a neme. »uigauizaoiouaa —* erőtelje­sebb 6a UUlCaop oovMiJ iÜUbl, liiitls aáoiJU. Adé Olahoaaats a aaujiu ajZUol-» jj.el'aua miuU-;- nan niaiiyzou. riem vu.iJt iába., .eleioajaik, s a iüiia«,wa iwwuuina is iUjguu »o.t uieg eio.iUa. «»Jií .aÜUi.ieaUa UUpvB.tUUJr. uiU.á.KOZuU cS az «.lapUaOigoluii IS CSOdUÍ OluuUOu. AZ ul'aU- vai aaUoej, lugo-gDa Korúit, men uoui KapOit VldöZu.. a .a aj. ^ .aaCSUi. Aú u aaJioZagl oláh vedciuü vuaai eaoúMOniias a a «-.u.ainymi har­com «roszüuiiai, l ös lel napi K )-.sei fcözol- -uk, úgy, aogy e auatt 4<JOO .uiUer nemit lug »ttgua, Gajda beszamel levelében arról is, hogyan gyújtották fel az angolok a petroleumíorraso- kát is. Ezt a részt azonban a cenzúra csak­nem egészen törölte. Falkeuhsyn és Mackensen győzelme végződik a tudósítás, u oi annyira az elnyomó nemet támadó erőnek az eredmenye, mint inaabb az előre nem látott oláh gyengeség­nek. Ezért az aniautnaa Oiahország összeomlásá­ban nincs része. Az antantnak most úgy kell tennie Olahorszaggal, ahogy Németország tett osztrák-magyar szövetségeseivel: erélyes kézzel reorganizálni az oláh hadsereget. A bizottság által foganatosításra en­gedélyezett megrendeléseknek az egyes termelő üzemek részére való kiuta­lása végett a termelő üzemek képvi­selőiből a Vasbizoltság mellett ennek segédszerveként »Felosztó bizottság* ala- kittaíik. E felosztó-bizottság tagjait és el­nökét ezekre a tiszteletbeli adásokra a kereskede^mügyi miniszter hívja meg. A Felosztó-bizottságba a Vasbizott- ságban képviselt miniszterek, a bán és a m. kir. államvasutak igazgatósága egy-egy képviselőt küldenek ki, akiknek óvasi jo­guk van. Az a határozat, amely ellen a képviselők valamelyike óvással élt, a Vas- bizoitság döntéséig végre néni hajtható. A Felosztó-bizottság határozatait szó­többséggel hozza meg. Szavazategyenlő­ség esetében az elnök s. tvazaia dönt. Aki visanyagot termelő üzemtől ki­van beszerezni, annak a beszerzés niegen gedőset a Va;>uu.otlságnál t a kerme. A keretemhez &izaiéiag a kei *shtdcimi és iparkamai aknai, valamint az císóioku ipar- haiósagiiai kapható hivatalos nyomtatva- nyok hasznaiandók. Azoafit a kérelmeket, amelyek a szál­lítás iránt az 1917. évi leoruar hó 4-ik napja előtt létrejött megaiiapodásukra vo­natkoznak, iegkétíóüD az 1917. évi tebruér hó 25 ik napjáig kell előterjeszteni, Külön­ben figyelembe nem vehetők. A Vasbizotisagnak rendszerint csa& olyan igénylő kérelmét Kell tárgyalás aia venni, akiknek rendelése esetenként at a)—í; pontok aia tartozó anyagokból, anyagonként l gaiaoo 1Ö.Ü0Q kg.-ra, vagy a g)—k) pontok ata tartozó anyagokból, anyagonként legalább 5000 kg.-ra szól. seDb szükségletek kielégítése a kereskede­lemnek taríatik fenn. A Vaibizotiság engedélye aiapjan a termelő üzemektől beszerzett vasa yagok csak a beszerzési engedélyben megszabott célra használhatók tel, hacsak a Vasbizott- sag újabb kérelemre az anyagok felhasz­nálását más célra meg nem engedte. A közleményt a jövő számban folytatjuk. JdL 1 jK K K Pénzintézeti közgyűlés. A ^óvarvtdók takarekpeiutár e nő íi-én d, ... il órakor tartja meg ez evi rendes kö» „ymesét. Kinevezek. Dr. Tarcza Aurél heíyueli ugyvedjciöuet a m. kir. pénzügy miniszter a dest kir. pénzügyigazgatósughoz adóügyi biztossá nevezte ki. Miniszteri eherneres. A pénzügyminisz­ter Fejea János szakailasraivai körjegyzőt a nadikölcsönök sikere körű. a .rejtett buzgó *» eredményes közreműködéséért elismerő oklevéllel tüntette ki. A vagyonadóról szótő 1916. évi XXXll. t.-c. 2é, § a aiapjan Szatmár-Németi szab. kir. város területére nézve az 1917—-19X9. évekre alakítandó ériekmeghatározó bizott­ság tagjaivá varmegye, k főispánja Ungár István, Fogarassy bandor, Nagy József és Versényi Tibor tagokat jelölte ki. Szatmár- vármegye területére pedig üabor Sándor, Tichy Gyula, Berger Ármin, dr. Jékel László, Rölh Károly, dr. Nagy Sándor, dr. Adler Adolf, Brunner károly és Miskolczy Sándor tagokat jolölte ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom