Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-04 / 5. szám
8 kövArvidék február 4 Király-ünnepek. Megváltoznak a királyi dátumokkal egybekötött hivatali és iskolai ünnepek is, IV. Károly születésnapja egy nappal előbbr esik. mint az elhalt uralkodóé; az augusztus 18 volt, ez augusztus 17 én van. .Névnapját november 4-én ünnepli az uj király. Az országos gyász évfordulója november 21-ón lesz, vagyis I. Ferencz József halála napján Bizonyos, hogy e napot különösen iskoláink részéről kegye- letes ünneppé avatják. Talált tárgyak. Egy két fedelű arany íórfizsebora és egy Wort heim pénz- szekrény kulcs tasaltatou; igazolt tulajdonosa a jegyzői hivatalba átveheti. A zsir összeírása. Mint éitesüiünk a legközelebb a háztartásukban lévő zsirköszlet újabb összeírás tárgya lesz, amit nem lehetetlen, hogy a felesleg rekvirMasa log követni. A hadsereg uj egyenruhája. Az osztrák- kuagyar hadsereg összes fegyverneme, és csapattestei szamára uj, az előállítás és utánpótlás egyszerűsítéséért egységes egyenruhát terveznek. A terv megvalósulasa sok magyar embert fájdalmasan fogja érinteni, a jmennyiben a magyar ezredek vitézei, a fess tmagyarnadrágot térdnadrággal cserélik fel ‘ás lehajtó gallérja lesz a blúznak. Az egységes egyeuruha következtében eltűnnek az (egyes fegyvernemek és csapattesteket csupán Ikülőuböző jelekkel fogják megjelölni. A megjelöltek viaszkos vászonra nyomott betűkkel ■és ábrákból fognak allaní. Nyugdíjas tanítók, lanitói özvegyek és ‘tanítói árvák segélyezése. A 150629 — 9i6.' X. a VKM. sz, körrendelet alapjan ez utón ladom az érdekeltek tudomásara, hogy az „Országos Hadsegélyző Bizottság“ elhatarozasa alapjan a vadas- és kozoktatasúgyi miniszter urnák e célra rendelkezésemre bocsátott fedezet keretén belül módjában van az 1875. XXT, és 1897. évi XUlL t. c. üatalya ala .-tartózó nyugdíjas tanítóknak (óvóknak) es t iauito özvegyeknek a tamogataara leginkább i ráutalt egyrészét 100 es öU K egyszersmin- ^denkori segelyoen részesíteni. Ezért a sege- I lyórt hatósági bizonyitvannyai igazolt teljes szegénység eseten beiyegmemes kérvényben a kővetkező egyének pályázhatnák; 1. ;azok a tanító özvegyek es 6-ik életévüket mnég be nem töltött, teljesen szülődén tanito lárvák, akik valamely kellék hianya miatt önhibájukon kivüi ezidoszerml özvegyi nyugdijat, illetőleg arvagy a útpénzt nem kapnak. 2. azok a nyugditas tanítók és tanító özvegyek, akik a) elleusöges betörés elől az 1916. civ folyamán lakóhelyükről menekülni voltak [kénytelenek és ezt hatósági bizonyítvánnyal azolják, b) az 1915. vagy 1916. óv folyami a költséges gyógykezelést igénylő betegségit en szenvedtek éa akik azt hiteles orvosi vaSJ gyógyszertári számlákkal igazolják, o> ^ »kik a háboru^vagy más elemi csapás tol. ingóságaikban érzékenyen károsodást renvedtek és ezt hatósági bizonyit- vánívV^I igazolják, d) akik saját magukon leiül Mg’^bb még két keresetképtelen vagy • önálló kk'f*sedei vagy jövedelemmel nem bíró iés ellátásba» iie,n részesülő családtagot ■ tartanait el, Az alapul megkívánt hatóssgi • szegénységi biz«or*?itványban a folyamodó ‘családi .állapota és a keresetképtelen vagy ‘önálló keresettel vagy jövedelemmel nem b ró • és ellátásban nem részesülő családtagok igzáma mindedkor feltüntetendő az 1. pontban említett tanító özvegyeknek és árváknak a néhai férj halotti bizonyítványát, képesítő oklevelét és legutolsó szolgálati bizo- nyii.váiiyát is csatolni kell. A kérvényt az állandó lakóhely szerint illetékes kir. tanfel - üg előséghez (kirendeltség) (fiumei kor- mányzi) 1917. évi február hó 15-ig kell benyuj ani, Szatmár Németi, 1917. január 17. Bodnár, kir. tanfelügyelő. N& használjunk cinkezett vasedényeket, mert ne n csak egészségűül lesz kóros, de esetiok végzetessé is valh > ik azoknak hasznaiata. Az erről szóló belügyminiszteri rendelet a következekben közöljük: Másolat: 183.776 (VII, b.—) 016. B. R. sz. köirende- let. — Horgonyzott (cinkezelt) vasedények használatából száj mazható egészségi ártalmak. (Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének.) A hadicélokra beszolgáltatott háztartásbeli rézedények és rózüsiök hor- gonyzott vasedényekkel cseréltettek ki. Az ilyen edényekről savak és savanyu ételek oiyan mennyiségű cinket képesek ennek oldható sói alakjában feloldani, melyet — jóllehet ezen vegyületek nem tartoznak a hevesen ható mérgek közé — az embert egészségre mégsem tekinthetők közömbösöknek, sőt bizonyos körülmények között komoly megbetegedésekre is adhatnak alkalmat. — Tekintettel arra, hogy főzőedények készítésére alkalmasabb fémek , most nem állanak rendelkezésre, a szóbanforgó egészségi ártalom elhárítása érdekében felhívom Alispán— Polgármester urat, hogy alkalmas módon figyelmeztesse a közönséget arra, hogy horgonyozott (ciukezetí) edényekben savanyu éielek (pl. savanyu káposztát, paradicsomot, gyümölcsbefóttet,gyümölcsízeket, lakvart, stb.) fózui, melegíteni, Vagy eltartani mérgezés veszélye miatt nem tanácsos. A magától is könnyen megsavanyodó tej szintén horganyt oldhat fel a horgonyozott edényekről. Ahol csak lehetséges, kifogástalan (ólmot le nem adó) zománccal ellátott cserép — vagy vas- edényeket kell tehát a szóbanforgó háztartási célokra használni. Egyúttal felhívom Alispán-Polgármester urat, utasítsa az illetékes egészségügyi hatóságokat annak ellenőrzésére, hogy mindazokon a helyeken, ahol kóztogyasziásra szánt éleimícikkekct készítenek, v&gy nagyobb számú fogyasztók szamara főznek (intarnátusokban, kórhazakban, népkonyhákban, stb*.) horganyozott edényeket (üstöket) savanya ételek készítésére vagy eltartására ne használjanak. Budapest, 1916. dac. 25-ón. A miniszter rendeletéből: Samassa s. k.. miniszteri tanácsos. A belügyminiszter az idegen helynevek magyaros használatáról. A iWagyar Tudományos Akadémia elhatározta, hogy kiadványaiban azokat az idegen helyneveket, amelyeknek az irodalomban és a közéletben magyar alakjuk fejlődött ki és terjedt el; magyar szövegekben, magyaros alakjukkal nevezi meg és hogy hasonló rendelkezés végett fordul a magyar kormányhoz. Az Akadémiát erre az aliásfoglaiásra az indította, hogy a töldiajzi tulajdonneveknek eredeti, azaz idegen alakjukban való használata mindig kö vetkezetten marad, azonfelül egészen elszigetelt dolog is, mert egyetlen nyugati müveit államban sincs példája, sem hivatalos, sem az irodalmi nyelv használatában. Amellett történelmileg gyűlt és alakult szókincsünk szegenyiiesét is jelenti és irodalmi stílusunk tisztaságát rontja. Viszont az idegen helynevek magyaros alakjai történelmi, mivejődési, hadi és politikai érintkezések emlékei. Kiirtásukkal vagy elfedésükkel tehát veszendőbe mennek a velük összeforrt emlékek is és romlik, gyöngül a nemzeti élet szempontjából annyira fontos történelmi tudat. Az Akadémiának ezt az állásfoglalását a kormány magáévá tette és Sándor János belügyminiszter most rendeletben utasította az ösz- szes hatóságokat, hivatalokat és intézeteket, bogy a Magyar Tudományos Akadémia határozatához alkalmazkodjanak, vagyis a hivatalos kiadványokban és szövegekbe» az idegen földrajzi tulajdonnevek magyaros alakját használják és az idegen elnevezést a hivatalos kiadványokban legfeljebb osak a magyar alak után, zárójelben einiitsék meg. Gyűjtsük a csentot. A csontok anyaga mint értékes műtrágya nagyfontosságu ipari és gazdasági cikk. A kormány rendeletet adott ki gyűjtésére vonatkozóan, mit alispánunk a következő körrendelettel adott tovább: Valamennyi Főszolgabíró és Polgármester urnák. Az 1736—916. M. E. sz. kormány- rendelet a csontközpontra ruházta az állati csontok és csonttermékek forgalombahozata- lát a magyar szent korona országainak területén. — A csontközpont háborús közgazdasági feladata, hogy az állati csontok gyáripari feldolgoztatás utján a szappaogyártás céljaira a csontzsirt és e szuperfoszfát műtrágya nyersanyaga a csontlisztet elegendő mennyiségben megszerezze. — Hazánk műtrágya szükséglete évi 30.009 vaggon, melyből a háborúban alig 20«9 vaggon áll rendelkezésre. A műtrágyagyártás — melyek a tengeri utak elzárása óta egyedüli nyersanyaga a csont — csak úgy fokozható, ha a lakosság széles rétegeibeu is közismerté válik, hogy az állati osont a háborús viszonyok között jelentékeny értéket képvisel és azt eldobni nem szabad, hanem az ipari feldolgozás céljára kell bocsátani. A termőföld 1 kg. csontért 3 kg. kenyeret ad, mint termóstöbbietet. Ezek alapján felhívom T. Cimet, hogy a községi elöljáróságok utján a közfigyelmet e tényekre hivja fel éa hasson oda, hogy az egyes háztartásokban, vendéglőkben, mészárszékben, stb. a csontot ne dobják el, hanem gyűjtsék össze és adják el azoknak a kiskereskedőknek, vagy házalóknak, kik a csont bevásárlásával rendesen foglalkoznak Nagykároly, 1916. december 27 Ilosvay s. k. alispán. A kis káplár a cime Szemsre György uj regényének, melynek közlését most újévkor kézdta el a Jó Pajtás s mely máris logkedvosebb olvasmányai közé került az ifjúságnak. Benedek Elek, képes gyermeklapja legújabb, január 28-iki száma közli Feleki Sándor versét, Benedek Elek elbeszélését, Endrődi Bála versét és rajzát) Pál Jób cikkét (képpel) a budapesti diákok cipész-műhelyéről, Falu Tamás meséjét. Benedek Elak regényét Rikané kom i nasszonyról. S sok szép kép, tarka mese, a rejtvények, szerkesztői Qaenetek teszik teljessé a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklín-társulat adja ki- előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egészjévre 10 korona. Egye* iBám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatvát^- számokat küld a|8Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest IV, Egyetem-utca 4. Főmunkatársak; Or. Olsavszky 6yula. Dr. Kovács Mér. Laptulajdonos: BARNA BENŐ. Bérbeadó. Egy belsőség lakóház melléképületekkel 5 holdas kerttel. — egy lakóház egy holdas kerttel, A Fezscel dűlőben 9 hold, Retyo- tyise dűlőben 9 és fél hold, erdölegelő 4 hold, közös legelő 2 és fél hold — a folyó február hó li-én délelőtt II órakor, a községházánál nyilvános árverésen bérbe fog adatni. Nagysomkut, 1917. február 2, Buttyán János, gyám.
