Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-14 / 41. szám

t i» I S V I f dill <s &rv&' SR JiagysoRskul 10:7. klóiét KÖZÉRDEKŰ TÁBSADALMI HETILAP „A NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre . . 8 K Negyed évre . 2 K Fél évre . . 4 K Egyes szám ára 20 fill. Főszerkesztő: Pilcz Ede. Felelős szerkesztő : Barn-* Benő ■ r-.-nnfu^nr^rni^—|mbot». <k* Jeszenszky Béla főszolga­bíró távozása. Impozáns formában nyilvánult meg Nagysomkut nagyközség és a nagysom- kuú járás előkelőségeinek és intelligens kö­zönségének a lavozo Jeszenszky Béla íö- szolgaDiró iránti tisztelete és távozása fe­letti sajnálkozása, akkor a midón e hö 6-án este tiszteletére és búcsúztatására a kővár- vidéki társaskör összes helyisegeiben ren­dezett búcsú vacsorán Nagysomkut község és a járás előkelőségei, tisztelői és barátai megjelentek, hogy ezzel is dokumentálják itteni hivatalos működésé ideje alatt tanú­sított fáradhatlak és ügyAuzgó munkálko­dásául kiérdemelt hálájukat. Jeszenszky -Béta -9—éven 'JK dött járásunkban előbb* mint szolgabiró, tb. főszolgabíró, majd 1914. évtől a mikor járásunk főszolgabírója Qróf Teleki J nő dr. a mozgósítás folytán katonai szolgálatra bevonult, 0 vette át a hivatal vezetését. Ezen időn át habár sok kellemetlen­ségnek és zaklatásnak volt kitéve a háború okozta nehézségekkel leküzdött. Emberfe • letti munkát végzett, hogy a kőzélehnezes fenn ne akadjon és sikerűit is neki a járás lakosságát e nehéz viszonyok között min­denkor a szükséges élelmi és más fogyasz tási cikkekkel állandóan ellátni, úgy hogy ez irányban jogos panasz alig merülhetett fel, a mint azt a tények igazolták is. A midőn távozása felett ezúton is őszinte sajnálkozásunknak adunk kifejezést, nem mulaszthatjuk el, hogy uj állásához a mátészalkai főszolgabírói hivatal vezetésé­hez őszintén sok szerencsét ne kívánjunk. Hogy a nagysomkuti járás mágnásai, vezető emberei és inteíiigentiája Jeszenszky Béla távozása felett miiyen mértékben ad­tak kifejezést sajnálkozásuknak kitűnik alábbi tudósításunkból. A búcsú bankett. A mint már fentebb említettük az e hó 6-án Jeszenszky Béla tiszteletéi e a kő várvidéki társaskör összes helyiségeiben rendezett buc;-.u banketten megjelentek: Jeszenszky Béla, Qróf Teleki Sándor, Qróf Teleki Jenő, Mán Lajos, Dr. 0 sávszky Qyula, Di. Kovács Mór, Syilaba Ernő, Pilcz Ede, B anner Karoly, Halmágyi La­jos, Bocsánc y Márton, Dr. Nyilván Aurél, Vámfai vi Sándor, Hirsch Ignác, Spáring Hermán, Qeiringer Károly, Quttmán Pál, Hirsch Náthán, Frühvald József, Halász M. József, Fogarasi József, Dunka Qyőző, Pataky Ferenc, Qergeiy Karoiy> Lasin Tivadar, Dr. Kakóczy Sándor, hirsch Ignác, id. Máthé Athanász, Buttyan János bíró, Moldován Béla, Pap István, KacJö Antal, László Sámuel, Szabó Ernó, Erdőss Aurél, Dunka Qerö, \{ácz Dezső, Barna Benő, Főidnek Aurél, Shmiiovits Mendel, Löv Mihály, Fejes Janos, Növi Izidor, Qoldstein József Lazar Lajos, PrüSzker Dezső, Sza- iavitz Samuel, Kozenfeid Ignác, Dr. Biu- meníeld Dezső, Diámant Qyuia, Farkas Jaflos és Äsilinszky István. / A vacsora. // Miu.árt #^egfdfentéK a szépért terített és díszített aszfaloknal helyet foglaltak kez­detet vette a naromfogásból állott vacsora, a melyen a zenét Dula Jani nagybányai ciganyprimás zenekara szolgáltatta. A toasztok. Természetes doiog, hogy ilyen ünne­pélyes bankettek alkalmával elmaradhatla- nok a toasztok, akár távozik vaiaki körünk­ből akár pedig érkezik valaki, különösen akkor, a mikor az illető érdemeket szer­zett — a mint az a jelen esetben is tör­tént — elmaradhatatlan, hogy barátai, tisz­telői a fehér asztalnál is kifejezést ne ad­janak távozása feletti sajnálkozásuknak. Az első szónok Qróf Teleki Dr. járá­sunk íöszolgabiraja volt aki a iiáboru óta mint huszárfőhadnagy a harctéren volt és a tényleges katonai szolgálat alul történt felmentése folytán a napokban érkezett haza és vette at ismét a hivatal veze­tését. Qróf Teieki Jenő főszolgabíró felszó­lalásában legnagyobb elismerésének adott kifejezést, hogy a távozó Jeszenszky Béla főszolgabíró a jelenlegi nehéz viszonyok között a közigazgatás vezetésében méltóan megállotta helyét és kívánja, hogy a jövő­ben a jól megérdemelt főszolgabírói uj ál­lását a közjó javára vezethesse. A következő szónok Lasin Tivadar tb. szolgabiró volt, aki a következőket mondta: Megjelenünk azon alkalomból, hogy búcsút vegyünk Jeszenszky Béla főszolgabírótól akkor amikor ö körünkből távozik és a má­tészalkai főszolgabírói hivatal vezetését ve­szi át. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut,Teleki-tér 484 Telefon szám 2. MEGJELENIK MINDEN VASÄRNAP. Hogy mi itten-megjelentünk mint büsz­keség is fog el bennünket. Jeszenszky Béla főszolgabíró 9 évig működött e já­rásban és a legnehezebb időkben a háború alatt nem csak az óriási és ember feletti hivatalos munkát végezte odaadó buzgó- sággal és fáradhatlan munkásságával, ha­nem e mellett ő alapította meg a Vörös- keresz-egyesület helybeli fiókját és meg­szervezte a vöröskereszt hadikórházat. Mi­dőn innen távozik és bennünket itthagy kívánja, hogy maradandó alkotásáért, há­lánk kisérje és kéri, hogy ezen járást el ne felejtse. c k Ezután Pilcz Ede róm. kath. plébános szólott a távozó főszolgabíróhoz: »A mikor gondolkozom a Te távozásod felett erszemhe--tutottegf ttagy férfiúnak a mondása, hogy »mondhatnak rólam akár­mit én kötelességemet teljesítettem.« Te kötelességedet teljesítetted, mindig Férfiúnak ismertelek, volt bátorságod véleményedet nyíltan megmondani. Meg kell hajolnom a munkaszeretet iránt amelyet nállad tapasz­taltam.» Ezen felszólalást Halmágyi Lajos ura­dalmi intéző felköszőntöje követte, aki a a gazdák nevében szólal fel; köszönet — mondván a gazdák érdekében kifejtett tevékenységéért, majd úgymond, »gazdám is üdvözletét küldi és sajnálja, hogy személyesen nem jelenhetett meg, vélem küldi azt levélben amelyet iine átadok. A Qróf Teleki László Qyula nagybir­tokos küldött levélnek — amely felolvasha­tott, szószerinti szövege a következő : »Kővárhosszufalu 1917. október 6. Ked­ves FőszolgaDiró ur! Több heti távoliét után hazajőve most értesülök róla, hogy Főszol­gabíró ur megválik járásunktól és legköze­lebb már el is foglalja uj hivatalát. Midőn e felett őszinte sajnálatomnak adok kifejezést nem mulaszthatom el, hogy hálás köszönetét ne mondjak azon mindig tapasztalt jóindulatú támogatásáért melyben e nehéz időkben ügyes bajos dolgaimban mindig segítségemre jött s őszinte elisme­résemnek n« adjak kifejezést odaadó és fáradságot nem ismerő működése felett. Őszintén sajnálom, hogy itthagy ben­nünket és legyen meggyőződve, hogy há­lánk és elismerésünk kiséri uj hivatalába. Szives üdvözlettel; Őszinte tisztelője Qróf Teleki László Qyula.« Ezután az üunepelt és távozó Jeszenszky

Next

/
Oldalképek
Tartalom