Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-30 / 39. szám

September 30 eövArvidÉk I Emmi Csodaorszáfban. A világirodalom leg­gyönyörűbb ifjúsági regényének egyike viseli ezt a címet. A vi ág mindenféle nyelvére le van fordítva 8 miudenüu legkedveltebb olvasmányai közé tar­tozik az ifjúságnak. Magyarul most jelenik meg először a J j Pajtas ban s a magyar gyér.uekek is fokozódó gyönyörűséggel olvassák hétről-hétre. Be- nedek Elek képes gyermeklapjába ezenkívül Ábrá­nyi Emil irt verset. Zsoldos László elbeszélést» Lakatos László regényt, Székely Nándor mesél* Schöpflin Áladat érdekes cikket az oroszokról. Be­nedek Elek kedves verset morid. Haranghy Jenő szép képet rajzolt Endrődi Béla verséhez. Tarka mese, rejtvények, szerkesztői üzenetek egésziitk ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 3 korona fél évre 6 korona, egész évre ÍZ korona. Egyes szám ára 24 fillér. Előfizetéseket elfogad es mutatvány­számokat küld a „Jó Pajtás* kiadóhivatala Budapest IV, Egyetem-utca 4. Hivatalos rész. A tüzelő anyagokkal való takaré­kosság. •! r Magánháztartásokban egyidejűleg leg­feljebb 3 lakószobát és a . konyhát szabad megvilágítani. Mellékhelyiségek (elő*, fürdő-, Cseléd­szoba, pinoe, padláshelyiség) világítását is a legszükségesebb mértékre kell korlátozni. Ha gázvilágitás van, helyiségem int csak egy, óránkint legfeljebb 125 liter gázt fo­gyasztó láng éghet; ha villamos világítás van, csak annyi áramot szabad elhasználni, amennyi egy — óránkint legfeljebb 60 watt áramfogyasztást! — égőtestnek megfelel. Ugyanazon lakóhelyiségnek gázzal és Villannyal való egyidejű világítása tilos. II. Fűtés. 15. 8. Bármiféle tüzelőanyaggal (szén, koksz, barnaszén, kőszén, brikett, tűzifa, türfa, gáz Btb.) való fűtést az elkerülhetetlen szükséges mértékre kell korlátozni. 16. 1 Szállodák, penziók és hasonlók, Vala­mint magánlakások melegvizszolgáltató köz­ponti berendezéseit Csakis szombati napon, nyilvános fürdőket pedig csak Vasárnapokon és ezenfelül a hét három napján szabad Üzemben tartani. Az előbbi bekezdés korlátozása nem VO • natkozik olyan ipari üzemekre, amelyekben Bs alkalmazottak fürdése egészségügyi tekin­tetből szükséges, továbbá a kórházakra s egyéb gondozó intézetekre, valamint a tér mészete8 hév vízi gyógyfürdőkre sem. 17. 8. Nyilváno? gyűjtemények, múzeumok, kiállítások és hasonlók Csak akkor és csak oly mértékig füthetők, amikor és amely mér­tékig fűtésűk az ott helyezett tárgyak épség- ten fentartásához elkerülhetetlenül szükséges. 18. g. Üzlethelyiségek, szállodák, vendéglők, kávéházak, penziók, szanatóriumok és ha­sonlók, továbbá színházak, hangversenyter­mek, végül egyleti és gyülekező helyiségek íütését, ha ez egyáltalában nem mellőzhető, az elkerülhetetlen szükség mértékére kell korlátozni; ezekben csak a mindenkor je­lenlevők befogadására szükséges és azokat a helyiségeket szabad fűteni, amelyek az üzem­ig nélkülözi!'tnek. Ezek' a korlátozások kiterjednek min­denféle vállalat, üzem és intézmény, irodai, üzleti, raktári és foga<L (re; rezentaciós) he­lyiségéinek fűtésére is.-'Szállodákban, ven ’égíog^dokb n, pen ziókban, szanaloiiuinokbau és hasonlókban az uii-ge..ek befogadására szolgáló lakóhe­lyiségek csakis akkoi füthetők, ha azokban tényleg laknak 19. g. Magánháztartásokban legfeljebb csak 3 szobát és a konyhát szabad fűteni. Ezeken Hvül tülhetők azok a cselédszobák is, eme. lyeket a eselédség tényleg használ. Ha a háztartásbeli személyeknek száma a cselédeken kívül 8 nál több, a hatóság az 1. bekezdés s/.erint füthető szobák számát az okvetlen szükség mértékéig felemelheti. 20. §. ; - Központi fűtéseknél, amennyiben ez mű­szakilag lehetséges és fűtőanyag megtakarí­tásával jár, a fűtő vezetékből a nem lakott helyiségeket ki kell kapcsolni. Nevezetesen ki keli kapcsolni ; a) szállodákban, vendégfogadókban, pen­ziókban, szanató iumokban és hasonlókban a nem lakott szobákat (18. §. 3. bekezdése); b) magánháztartásokban mindazokat a helyis egek t, melyek a fűtésre engedélyezett lakószobák számán felül vannak (19. §. és 22. §. 2. pontja). . ' ‘ ' * ; ' •’J . '„„t&t***-**^*#*»*^ ' 111 i nwnriwin>ii<M—*«■■■■——■■ mmmrnmmm Ifőuiuukatáraak: Or. Olsavszky Gyula. Or. Kovács Mór. Laptulajdonos: BARNA BENŐ. 2015[919. szám. Hirdetmény.- A földmivelósügyi miniszter urnák 130600| 197. sz. rendelete alapján közhírré tesszük, hogy takarmányozási célra szüksé­ges korpa az eliátáshan részesülő osaiádtagok számainak figyelembe vételével csakis a tény­leg birtokaikban levő tehén és sertés számá­hoz képest, de legfeljebb két drb. telién és két drb. felnőtt sertés vagyis összesen négy drb. állat részére kaphat korpát. Mindazon állattulajdonosok akik korpát Lényeinek felhivatnak, hogy a birtokukban levő á latok számát illetve korpaszükségletü- ket a f. október ho 3-án délelőtt jelentsék be a községi elöljáróságnál. Nagysomkut, 1917. szeptember 24, Elöljáróság. 1982)917. szám. Hirdetmény. A tüzelőanyagokkal Való takarékosság tárgyában a m. kir. minisztériumnak 3382)917 M. E sz. körrei dtlete több pontjait tudomá­sulvétel és miheztartás végett az alábbiakban közhírré tesszük: A tüzelőanyagokkal való takarékosko­dás érdekében a m. kir. minisztérium a há­ború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli*. Általános rendelkezések. 1. §. Lakó, jrodsi, üzleti, munkahelyiségeket és »2 okta* V - - ’ .... . $ tás céljára szolgáló helyiségeket az 1917. évi október hó 15. napja előtt fűteni tilos. Oly lakásban, amelyben beteg vagy elagott egyén vagy két éven aluli gyermek tartó-kodik, egy szoba korábban is füthető. A hatóság a tila­lom alól más indokolt esetekben is felmen tóst adhat. Azokat a helyiségeket, am< lyek a min­denkor jelenlevő közönség elhelyezésére nem feltétlenül szükségesek és az üzem folytatá­sához sem nélkülözhetetlenek nem szabad megvilágítani. Idegenek befogadására szolgáló lakóhe­ly Bégekben, mint szállodákban, vendégfoga­dókban, penziókban, szanatóriumokban és ha­sonlókban a lépcső és folyosó világításán felül csakis a lakott szobák és ezek minde­gyike csakis egy-egy égővel világítható. Magánháztartásokban egyidejűleg legfel­jebb 3 lakószobát és a konyhát szabad meg­világítani. Mellékhelyiségek világítását is a legszükségesebb mértékre kell korlátozni. Bármiféle tüzelőanyaggal való fűtést az elkerülhetetlen szükséges mértékre kell kor­látozni. Magánháztartásokban legfeljebb csak 3 szobát és a konyhát szabad fűteni. Ezeken kívül füthetők azok a cselédszobák is, ame­lyeket a cselédség tényleg használ. Ha a háztartásbeli szegélyeknek szama a oseiéde. ken kivül 8-nál több, a hatóság az 1. bekez­dés szerint fülhető szobák számát az okve-» len szükség mértékéig felemelheti. A nyilvános étkező nelyisógeket (ven déglők, korcsmák, italmérő vagy elárusító helyek, kávóházak, cukrászdák és hasonlók), ha a reájuk hatályban álló jogszabályban még rövidebb záróra nincs megállapítva, esti 11 órának tovább nyitva tartani és mLde- zeket a helyiségeket, ha a hatályban álló jog­szabály későbbi időpontot nem állapit meg, reggeli 5 óra előtt kinyitni nem szabad. Az utóbbi rendelkezés alól a rendőrhatóság in­dokolt esetekben a helyi viszonyoknak meg­felelően kivételeket tehet. E §. rendelkezései nem vonatkoznak a vasuú vendéglőkre, ha nyitvatartásiikat az utazó közönség érdekei kívánják. Éjjeli 11 óra után magánlakásokban sem szabad a zárórára vonatkozó rendelkezések kijátszásává! vendégekül látni oly egyéneket, akiknek ott tartózkodása a szokásos vendég­látás kórén kivül esik. Nyilt árusítási üzleteket (boltokat) az azokhoz tartozó irodai és raktárhelyiségekkel együtt reggeli 6 óra előtt kinyitni és esti 7 órán túl nyitva tartani, azokat a nyilt üzle­teket pedt/, amelyekben élelmi, vagy egyed* arusági cikkeket árusítanak, reggeli 5 óra előtt kinyitni és esti 9 órán túl nyitva tar­tani nem szabad. Oly üzletekben, ahol élelmi vagy egyedárusági oikkek más cikkekkel együtt közös helyiségben árusitlalnak el, este 7 óra után csakis az élelmi és az egyedárusági cikkek árusíthatók. A ki a jelen rendeietet, vagy a ható­ságnak jelen rendelet alapjáu kibocsátott rendelkezését megszegi vagy kijátssza, vagy annál közreműködik, az amennyiben cse­lekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s hat hó­napig terjedhető elzárással és kétezer ko­ronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünte­tendő. Nagysomkut, 1917. szeptember 24. Elöljáróság'

Next

/
Oldalképek
Tartalom