Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-02 / 35. szám

--------t-------------—rr-7-----------------|-------------A k

ávé.

Szegényeknek és gazdagoknak ez a kedves élvezeti cikke kezd nagyon ritka és drága fényüzési cikk lenni. Az olvasó ugyan nem sokat ér vele, ha a kellemes arómáju párolgó pikkoló helyett cikket kap róla, de aktuálisnak látjuk mégis elmondani egyet- mást a kávéról.

A ma oly elterjedt kávékulturáknak alapját az arábiai kávéfa (coffea arabica) képezi, mely a maga hazájában mint örökzöld fa, különösen fehér virágpompájában, igazan lebilincselöen szép látvány. A karcsú arábiai kávéfa 5—6 m. magasságot er el, a hozzá közel rokon, de nem olyan jelentős libériái kávéfa még egyszer olyan magasra is megnő. A mintegy tiz cm. hosszú, sötétzöld, fényes levelek a babér leveleire emlékeztetnek. A virágok igen jó illatuak s miután rövid, alig 24 óráig tartó életüket befejezték, eleinte sötétzöld, bogyószerü terméssé alakulnak át, mely az érés elő - haladásával folyton változtatja a színét, Bárga, világosvörös, majd sötétkarima szinü lesz. Ez utóbbi szín a teljes érés jele. A libériái kávéfa hasonló, de az arányai nagyobbak, Így a levelei 30 cm., a virágai 8 cm. nagyságot érnek el, az érett termes sötétvörös. Az érett kávébogyó húsába vannak beágyazva a magvak, a jól ismert ká- vébabszemek, Mindkét mag pergament- burokkal van körülvéve, melyet el kell táVollitartl. Olykor az egyik meg elsatnyul, mig a másik meggömbölyödik és a rendes babnál nagyobb lesz. Utóbbit nevezik gyöngy kávénak s ennek magasabb ára van a kereskedésben» noha a jobb minőség nem indokolja ezt a magasabb árat. Különösen áz öregebb fákon fejlődik sok gyöngykávé, a hol néhá az egész termés negyedrészéUeszik.

A kávéfára legelőnyösebb a 15—25 íok közötti hőmérséklet, melynek semmi esetre sem szabad hosszabb időn át 32 fok fölé emelkednie vagy 8 fok alá sü- lyednie. A virágzás ideje rendesen a száraz évszak és aZ esős évszak eleje közé esik. A virágok beporzásához néhány száraz, napsütéses nap szükséges. Erősebb Csapadék a virágzás idején ugyancsak rontja a termést. Ha azonban a beporzás megtörtént, akkor nagyon keli az eső, mert

szeptember 2

& 0 V A K V ID E K

akkor a termés gyorsabban fejlődik. A tér rnés teljes megérése minden esetre 7—10 hónapot igényel. A végső éréshez megint száraz idő kell s még inkább ez kell az aratáshoz. A nagy brazíliai kávéterületen a hőmérsékleti viszu yok különbözők s ezért a virágzási és érési idők is eltérők, így ph R'° de Janeiro állam melegebb, mint Sao Paolo állam s ezért a rio kávé egy hónappal hamarabb kerül piacra, mint a santos-kávé. Mivel a kávéfánál nagyon gyakori az utóvirágzás, az aratási idő is nagyon elnyúlik és sokáig tart Az ültetvény- kávéfák rendesen a harmadik évben adják az első termést, az u. n. szüztermést, mely rendesen még nagyon kicsi. Az átlagos ho- zadék egy-egy fánál fél—két kg. A trágyázás nagyon előnyösen hat a kávéfákra s az ilyen fák 6 kg. és még nagyobb termést is hoznak. Az érett kávébogyókat csaknem mindenütt kézzel szedik le s a munkások egy fölakasztott kosárba rakják.

A kávétermelés feldolgozása kétféleképpen: a nedves vagy száraz eljárással történhetik. A nedves eljárásnál vízben, gépekkel mossák ki a magvakat, mig az egyszerűbb de hosszadalmasabb száraz eljárásnál egyszerűen kiszárítják a termést. Az eredmény mindkét esetben a száraz pergamentkávé, mely aztán hántoló gépekben szabadul meg, a héjaktól s a tiszta babszemeket még fényesítik is, szintén gépekkel. Európában sok nagy kávéhántoló van, melyek néha nagy kávéüitetvónyek egész termését megveszik feldolgozásra, így nálunk a fiumei kávéhántoló. Természetes, hogy a kávéországokban szintén vannak hántolók.

Ismeretes, hogy a nyers kávéból még nem lehet a kávéitait előállítani, előbb a szemeket meg kell pörkölni. A pörkölés lényeges vegyi átalakításokat csillái a kávébabba, uj vegyületek keletkeznek, melyek a kávénak ismeretes izét és illatát megadják. A pörkölés többféleképpen hat átalaki- tolag a kávebabra. Először is a nyers bab sokat vészit a súlyából, ötnegyed kg. nyers bab ad 1 kg. pörkölt kávét, a veszteség tehát mintegy 20 százalék. Továbbá a pörkölés felduzzasztja a szemeket. Ennek oka a kávécsersavas koffein-kálium, mely a

HM.' ■■■’" "SSSSSSSS’ ™ r m T n i r n 1 rí n i ■ n • ■“* De maga kótttíküs, Milena I Egy tüzes gyGfßlt ősókja, semmi semmi sem ártatlanabb étinél I Űe ha en es Után a Csók után vágyódnék, mint ahogy még Semmit Sem kivárnám ezen a világon? Ha az ön karjaiban sem felejteném el aá 6 csókjait?

—■ Milena, maga önönmagát és engem kínoz | — Ez egy atyai hang.

Itt a kezem, Csapjon feli Nézze, hogy hullnak a levelek . . .

Fáradt lesz tőle az ember és a hazája után vágyódó és a nyugtalan vándormadár fészkéhez kívánkozik.

Milena még akarja ragadni erős férfikezét, akkor a szeme nagy lesz, gondterhes, merev . . . lehanyatllk a karja . , ,

Valaki nesztelenül jött a kert pázsitján, valaki hangtalanul áll a terrasz ajtajában, valaki^ aki olyan meseszerűen szép, mint egy Isten . . . Egy ifjú . . .

Gróf Broninsky szeme követi az asszony merev tekintetét és látja a fiát . . ,

— Leonor 1

Igen, papa ... Te ismered ezt a hölgyet?

Borninsky Leonor Szeme csillog, ekkor siet, és fejét ideális szép kékes fekete hajával meghajtja és szemében könny csillog.

— Oh csoda történt, hogy ön itt van ? Nevet az apjára: Te, papa, én már ismeretem ezt a szép hölgyet.

Igen, Leonor, tudom.. . ő a hires táncosnő J4il»ná della Sart*.

— Oh?

— Igen, búcsúzni jött, mert egy előnyös szerződés delre hivja, de en kértem, hogy maradjon . . ,

— Örökre — akarta mondani — de a szó elhalt, látván az ifjú tágranyilt szemét.

Talán sejt a fiú valami ellenséget ? Most Mi lenához lép emelt fővel, büszkén — már nem fiú többé, már férfi , , .

Eutatvá, szimátolva merül tekintete az apja szemébe. Az asszony felkel.

— Kedves fiatal barátom, a hir hiv, hát mennem kell.

— De Ön vissza fog jönni? — Hevesen kérdi ezt Leonor, csaknem parancsolólag.

Igen, — mondja a Milena halkan, — de ő tudja, hogy soha sem jönn vissza, hogy tovább megy majd Ausztráliába, egy távolabb idegen országba,

S még halkabban mondja: Addio, Leonor, addió . . . Megint keresztezi egymást atya és fiú tekintete.

Gróf Broninsky érzi, hogy a táncosnő helyesen cselekedett, hogy ami most még öntudatlanul él a fiúban, ez okvetlenül katasztrófához vezetett volna. Ha . . . nem, nem . . . nemi Ez az ő véréből való vér, ez a Broniaski fajta.

A terrasszon egy oszlop mellett all, mint egy fiatal isten, Loonor és kiáltja: „Viszontlátásra I“

Margrabovo ura mélyen meghajol és kezét nyújtja a hölgynek.

Ssabtulna-e elkisóraem Madame? A kocsi vár?

... : ^ *

2

meleg hatása alatt térfogatának ötszörösére terjed ki. A pörkölés elveszi a kávébab keménységét is, a szemek törékenyek és köny- nyen örölhetöK lesznek. A kávét kékes, zöldes, sárga vagy barna természetes színe vörösbarnává vagy sötétbarnává változik. Pörkölés közben vizet is vészit a kávé s ugyanekkor keletkezik az a kellemetlen, szagos füst, mely a szemeket izgatja. Ezek a pörkölésnél keletkező gőzök tulnyomólag a kávécsersav bomlás termékeiből állanak. Mivel a pörkölés közben az oly nagyon fontos koffein egy része is eltávozik, na gyón kell vigyázni, hogy a pörkölés túl ne löjjön a célon, amire legjobban a tapasztalat tanú meg. Nem szabad a pörkölést addig folytatni, mig a szemek izzadni és zsírosán fényleni kezdenek. Jó a szemeket a pörkölés után gyorsan lehűteni, mert különben a belső bomlás tovább folyik. A pörkölt kávé hosszabb ideig megtartja az aromáját, ha a pörkölés utolsó percében finom porcukorral behintjük, a cukor ugyanis vékony szigetelő réteggé olvad a szemeken s a kihűlést is gyorsítja, Mivel a kávé pörkölése nagyon sok tapasztalatot föltételezd kényes munka, célszerűbb a nagy pörkölők- töl készen venni a pörkölt kávét.

A kereskedelem nagyon sok kávéfajtát különböztet meg, de ezeket négy főcsoportra osztják: amerikai, nyugatindiai, keletindiai és uiás ázsiai kávékra. Ezen belül az egyes fajtákat vagy az eredési ország vagy a behajózási kikötő szerint nevezik el, igy santoS, rio, bahia, savanilia stb. kávé. A joggal hires mokka-kávénak Európára nézve Csak törté* neti jelentősége van, mert a kérdéses föld* rajzi kávéterület aránylag kicsiny, kivitelre alig jut a termésből. Nagyon jó hirüek mind a jávai kávék, t. i. igy nevezik a hollandindiai kávékat, melyeknek kereskedelmi központja Amsterdam. Néhány középamerikai kávé is igen jó, igy a guatemalai és éostariCai. jó kávék kerülnek ki a Ftilöp-szigetekről, Indiából és Ceylonból, hasonlóképen a nyugatindiai Jamaicából és Portoricoból. Legkisebb értékűek az afrikai és braziiliai kávék. Utóbbiaknak mégis azért van nagy fontosságuk, meft az egész világtermés háromnegyedrésze Bra ziliából kerül ki, tehát ennek az olcsó kávéját fogyasztják az egész világon a szegényebb osztályok. Az európai kávékereskedelem néhány kikötőben összpontosul, ilyenek a ml monarchiánk számára Trieszt, Németország számára Hamburg, Anglia számára London, Franciaország számára Havre és az Unió számára Newyork.

Különösen szép színűek azok a kávék, melyek héjastul jönnek Európába s csak itt hántolják őket, A brazíliai kávénak színe és nagysága nagyon különböző, de a szemek többnyire kicsinyek, színük sárgás-zöldes. A sárgább színűt aranykornak nevezik s drágább a többinél, anélkül, hogy a minősége ezt indokolná. Ezért sokszor mesterségesen sárgítják a kávét. Igazán kitűnő minőségűek a rendesen igen nagy szemű jáva és szumát- rakávék. A jáva-kávé közvetlenül a megérés után zöldes s csak később sárgul meg. A ceyloni kávénál megkülönböztetik a jóminő- ségü ültetvény kávét a vadkávétól, melyet a benszűlöttek termelnek nágyou gondatlanul. Az elösoroltakkal koránt sincsenek kimerítve az ismeretes kávéfajok.

Még néhány szót a kávéital elkészítéséről. A szemek megölésének az a célja, hogy a forró viz jobban átjárja a kávét s alaposabban kioldja a koffeint és a többi anyagokat. Ezért célszerű a kávét sokkal fino mabbra őrölni, mint azt általában szokták. Ekkor a lassan átszivárgó forró viz a fontos anyagoknak mintegy 85 százalékát kioldja.

A kávé fő alkaloidája: a koffein, kissé izgatólag hat az idegrendszerre, azért kellemes itál a munkában kifáradt embernek, de tápláló értéke semmi sincs, legfölebb, ha tejjel isszák,