Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-15 / 28. szám
XV. évfolyam rr Jt- fi A a —. - ^ „ «a _ 1a. & &* jgt KÖZÉRDEKŰ TÁBSADALMI HETILAP „A NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZ;/) nYE. Előfizetési ár: Egész évre . . 8 K Negyed évre . 2 K Fél évre . . 4 K Egyes szám ára 20 fill. Hőszerkesztő: Pilcz Ede. Felelős szerkesztő: Barna Benő I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut,Teleki-tér484 Telefon szám 2. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. A gazdasági többtermelés és a közélelmezés. Azok közölt az eszközök között melyekkel a harcban álló nemzetek megvívták és végigküzdötték a világháború véres csatáit, kétségtelenül vezetöszerep jutott annak a tényezőnek, mely a hadseregek és a írontmögőtti lakosság élelmezési organizációjának tökéletességére alapította egész fejlődését. És bizonyos, hogy a három év óta dúló népek-háboruja sok olyan prob lémát vetett felszínre, mely a leszűrt tapasztalatok alapján mindenkép megvilágítja a gyakorlati tények nn greíormaiásának szükségességét és ez a i örülmény a köz- élelmezés kérdésének kialakulását érinti különös jelentőseggel, minthogy a jövö gazdasági életeitek vérkeringése mar frissebb és elevenebb hullámzással fogja betölteni a továbbfejlődésnek azokat a csatornáit, melyek egy egész ország boldogulásának és magasbaemelkedésének eltet® erei. A háború folyamán a közélelmezés súlyos kérdésének enyhítésére már történtek a konyhakertészet és belterjes töldmi- velés kiterjesztése keretében. És ezek a termelési módozatok bizonyos mértékben kielégítették azokat a várakozásokat, amiket a gazdasági helyzet megváltoztatásához fűztünk. A háború folyamán ugyanis majdnem teljesen el voltunk zárva a külföldi és tengerentúli piactól, az élelmiszerek behozztala a legszükebo mederben folyt le, sőt szövetségesein et is kisegítettük és mégis: Magyarország élelmezése a három utolsó esztendő alatt, minden gazdasági válságtól menten, csupán egyszerűbb természetű és inkább adminisztratív eredetű élelmezési nehézségek keretében zajlott le, miután nem tekinthetjük a viszonyok válságszerü kibontakozásának azokat a korlátozó intézkedő seket, amiket közérdekből, államhatalom támogatása mellett az élelmezési központok léptetlek életbe. De háború után nem elégedhet "nk meg azokkal a szerényebb reformokkal, I amiket a háborús szükség parancsolt akkor mikor igen mérsékelt anyagi hozzájárulással és a íöldmegmunkálásra rendelkezésünkre álló erővel igyekeztünk élelmezési bajainkon segiteni. Háború után már nagyszabású újításokra kerül a sor, a termőföldnek arra az okszerű kiaknázására, a mezőgazdasági produktumai révén világ-, szerepe hivatott Magyarország földjének arra az intenzív gazdasági fejlesztésére, mely egyedüli biztosítéka létünk megerősödésének, a nemzeti vagyongyarapodásnak és melynek leghatalmasabb oszlopát, a gazdasági kérdések iránt mindjobban kifejlett magyar nép fogja képezni. És ha a békekötés után a politikai horizonton már nyugalmas felhők fognak átúszni és a külföldre kivándorolt népmilliók visszatérési lehetőségét bőséges engedményekkel megalapozzák az erre acélra megalakított kormánytervezetek bizonyos, hogy a csata- mezőkön vért hullajtott, hősiesen küzdőkkel vállvetve az amerikai füstös kohókból hazatértekkel, rájuk vár az a nagyszerű és magasztos hivatás, amj nem lehet más, mint a jövő gazdasági Magyarország újjáalakítása ! Ez pedig az erőteljes intenzív gazdálkodással lesz lehetséges, amely most már tulajdonképpen nem annyira a meggazdagodási vágy kielégítését tartja szem előtt, hanem a háborús kiadások folytán megnövekedett államadósság teherviselésének megkönnyítését célozza. Ennek a problé- matikus iránvnak keresztülvitelét a mező- gazdasági többtermelés tudja csak kellően biztosítani és ez a kérdés szoros kapcsolatban van a közélelmezés viszonyainak kialakulásával, miután a mezőgazdasági és mezőgazdasági-ipari termények óriási nemzetközi forgalmának eshetőségei nyitják meg azt a ragyogó perspektívát, amiben meglátjuk a mai gazdasági állapotok nagyszerű átalakulását is. A mezőgazdasági hitel kiterjesztése, a a mintagazdaságok létesítése, vagy más szükséges alakulások áldozatai már épp annyira a részletKérdések közé tartoznak, mint az állam, vagy az önálló gazdasági intézmények a nagy munkából őket megillető szerepeinek meghatározása. Ezekkel az eszmékkel csupán körvonalazni akartu f azoknak a terveknek lefektetését, melyek a nemzetvagyon, pénzünk valutájának emelése érdekében múlhatatlanul szükségesek lesznek, Nemzetgazdászaink részéről gyakran lesz még alkalmunk a részletkérdések szakszerű fejtegetésébe merülni. Az idei termés zár alá vétele és igénybevétele. 9. §. Aki az 5. és 6. § ok alapján gabonával ellátva nincsen, azt ua háziszükségletének fedezésére szolgáló liszttel a rendes közélelmezési hatóság látja el. Az ezen céléa szükséges lisztmennyiséget a H. T. az egyes törvényhatóságoknak az Országos Közélelmezési Hivatal által megállapított mennyiségben bocssátja rendelkezésre. A H, . köteles erre a célra első sorban az illető, lia pedig ott megfelelő készlet nem volna, a legkedvezőbben fekvő más törvényhatóság területén található iisztkészle* let felhasználni, ha annak a hadsereg céljaira való elszállítása nem feltétlenül szükséges 10. §. Vetőmag céljára a gazdasági egyesületek és szövetkezetek a fóldmivelésügyi miniszter által megállapítandó feltételek mellett a H. T.-lől az átvevő bizottságok utján vásárolhatnak gabonát és azt a fóldmivelésügyi miuisztei alul megállapított módozatok és arak mohéit közvetlenül a termelők eladhatják ii.S. Azt, hogy ipari szeszfőzésre, sörfőzésre és malálgyártásra, valamint más ipari fel dolgozásra és mezőgazdasággal kapcsolatban nem lévő hizlalás a az 1917. évi termésből mily mennyiséget és mily feltételek mellett lehet íeidolgozni, illetőleg felhasználni, külön rendelet fogja megállapítani. Az ily célra szükséges termónymennyiségek csak az említett külön rendelet értelmében kizárólag a H. T. utján szerezhetők be. 12. §. A jelen rendeletben említett terményeket bármely malomválalat (kereskedelmi, vámőrlő, gazdasági malom stb.) csak akkor fogadhat el őrlésre, darálásra, zúzásra, kán- tolásra és bárminő egyéb feldolgozásra, ha az őröltető fél a részére a községi elöljáróság által erre a célra a 2,117| 1916. M. E. sz. rendeletben megállapított, díjtalanul kiállított tanúsítvánnyal bizonyítja, hogy az illető mennyiséget házi és gazdasági szükségletére jogosan használhatja fel terméséből vagy azt a jelen rendelet érteimében jogosan gzerezte. Bármely malmnvállalat (kerekedéiül i Vunőrlo gtzJivigi Halom, stii.j c^ak vám-
