Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-16 / 3. szám

2 RÖYÄRVIDßK janii ír' 16. Levél az Olasz harctérről. 1916. január hó Kedves Szerkesztő ur! Az alábbiakban nap’óm egy részét, közlöm a k. Szerkesztő úrral, abból a cél­ból, hogy a »Kővárvidék« k. olvasóközön­ségének tapasztalataimról és megfigyelé­seimről beszámoljak. 1915. december 20. Délután 2 órakor indultunk el állá­sainktól fél órányira fekvő .........nevű falu hó i. S/ép, rendben tartott országúton ha­ladtunk, amelynek bal oldalát magas vesz- szöből font sövény alkotja, amely arra szolgál, hogy az ellenség kilátását az útra megakadályozza. Hirtelen megszakad az országút, le kell térnünk az állásokhoz ve- zelö futóárokba. Ezen futóárok elkészítése hosszadalmas és fáradságos munkába ke­rült, csupa kő és szikla, amelybe közle­kedésre alkalmas fu'óárkot csak ekrazittal és más robbantószerekkel lehetett készíteni. A futóárok ki van kövezve és vízlevezető árokkal van ellátva. Majdnem 30 percig mentünk, amig az állásainkhoz értünk, a bot egy őr figyelmeztetett bennünket a vi- gvázatosságra. Az őr állásától folytatólag vannak a szatmári közös gyalogezred egy százlóaljának állásai. E zászlóalj állásait akartuk ma megtekinteni. Állásaink kitünően meg vannak vá­lasztva, a mi állásaink a hegyen vannak és az olaszoké lenn a völgyben. Állásaink megépítésénél a modern technika minden vívmányát felhasználták, hogy mennél jobb és biztosabb fedezéket készíthessenek. Ki­egyenesedve, szabadon járhatunk s a fede­zékekben fegyvergolyótól nincs mit félni, a fedezéken nem ülhet át fegyvergolyó. A fe­dezékek elölt löbbsor drótsövény labirint, stb. stb. A drótsövényekbe villamos áram van bevezetve. Katonáink a sziklába robbantott üre­Jenniök, mint azok, akik oly délcegen, daliásán mentek el s jaj milyen megtépve, összeázva tér­nek vissza ! És fekszenek elöltük telhetetlenül és kerülnek a kórházak müasztalaira. Asszonyoknak, akik azelőtt elájultak egy cseppecske vér láttára, segédkezniök kellett amikor az orvosok kezében szaporán működik a csontfürósz. Es ott állottak és segítettek gyötrelnns és rettenetes munkájában a sebgyógyitó. Szeretetnek, ott állottak keményen, katonáson s egész belsejük reszketett és a lelkűk didergett és fakóbb, szederjesebb volt az arcuk, mint az áldozatoké egy-egy amputatie cruris után. ,. III. S a legsápadtabb, de legerősebb volt a kór­ház önkéntes ápolónői között az a fiatal asszony» akit szüntelenül ott lehetett litni a sóhajtozó, nyö­szörgő ágyak között. Ta án egy percnyi álomra se hajtotta a fejét, éjszakáról-éjszakára ott virrasz­tóit, egy-egy lázban vergődő .-ebesült mellett. Oly karcsú volt és törékeny pedig, gyöngébbnek lát­szott, mint a lábon lazai eum legsúlyosabb ope­rációból lábbadozója. Minden szem csodálattal és imádattal fordu t utána, a láz ködfátyolában olybá tűnt fel elmosódó, fehér alakja, mint valami föl­döntúli tünemény. Talán a Halál is szelidebb kéz­zel nyúlt ahhoz a jelöltje hez, akinek homlokára ő rát ette pulia kis kezét. Tartodi Gusztávot is a fit'al asszony vette gondjaiba, amikor visszahoztak ágyúba a műt» rém­ből, ahol a féikaija ott maradt. Pillanatra nem tágított a sebesült melót, gyönyörű fekete szemé­ben még több komolyság volt, mint aminő komo­lyan más betegeit virrasztotta, o'.y szigorúan né­zett ott az ágy körül, miatka el akarná onnan gekbe épített fedezékekben jobban mondva lakásokban laknak. Deszkából vannak a falai, kívül vízmentes szurkos vászon pa­pírral van boriivá. A tetején a deszkafö- lött egy rakás föld, egy sor gerenda, ezen 3 méter vastag föld és végül egy nagy hal­maz kő. Teljesen golyó és srapnell mentes. Belől a lakás ki van deszkával padlózva. Egy ilyen kis barakk szeiü házil óban 10-12 bakánk lakik. A lakások berendezése né­mely helyen csodálatos. Látszik az a tö­rekvés, hogy a kényelem eszközei mennél inkább meglegyenek. Minden ilyen lakás­ban ágvak vannak, jó kályha, asztal és székek, petróleum világítás, a falon képek, tükör, stb. Látogatást tettem egy kadellnél, aki régi ismerősöm. Már az ajtó elö't megle­pett a lábtörlő, de beljebb menve még fo­kozódott csodálkozásom. I\ét civil ágy, a fal mellett pokróc, az ágyakban puha toll - párnák. Középen asztal és három szék. Az asztalon sőlariő, friss újságok. A falakon tükör és kOlönpö/ö illusztrált lapokból ki­vágott képek. Általában a legnagyobb rend és tisztaság. A kadett igen vendégszerető volt, előkerültek valahonnan a likörös po­harak és egv üveg jóféle német likőr. S ez minden néhány lépésnyire az ellenséges állásoktól. Bucsuzás után folytattuk utunkat. Egy ajtó tűnik szemünkbe, a gépfegyver fede­zék bejárata. Lehajolva érünk a gépfegy­verhez, amelynek kilövő ablaka előtt az alanti tábla van kiszegezve: KIHAJOLNA VESZÉLYES I OPASNOJEVAN SE NAQNUT1! Bakáink most az egyszer szót is fo­gadnak, mert jól tudják, hogy a taliánok a szófogadatlant egy-egy golyóval büntetik meg. Folytatva utunkat egy őr állásába mentünk, ahonnan a front legjobban átte­kinthető. Lenn a völgyben 4-500 lépés­; parancsolni a csontembert, akivel a félkarú hős életéért viaskodott. A párbajban csakugyan az asszony lett a győztes. Az emésztő láz tüzes éjszakáiból egy reggel világos tiszta eszmélésre ébredt a főhad­nagy. Világos, gyönyörű őszi napsugárral, uj élet reményeivel megédesített reggelre! S a reggel fé­nyében felismerte ápolónőjét. Fétálombau, félimet- ten eddig is úgy rémtett szemének, hogy ismeri, de nem akart hinni szemének. Nem tudta elhinni, hogy ő volna az. Hogy az az asszony hajo j in fölébe oly angyali gondossággal és izgassa átfül­ledt vánkosait. Azt hitte, hogy a láz hazudik neki, édes bűbájos hazugságot. Nem, nem akarta elhinni, hogy ez az asszony — a felesége. De most el kellett hinnie. Mert bizonyossá, bizonyossággá vált a lázálom. M lletta volt az asz- szony, akitől évek sora óta elválva élt. — Dóra, volt az első szava, első világos per­cében. — Dóra t — Csilt ! Csak csöndesen. Semmi izgulom — intette azapdónő. Magának még a legnagyobb nyugalom!a van szüksége . . . A kóiház főorvosa még délelőtti körútja alkalmával kijelentet e, hogy a sebesült túl van már minden veszélyen. Most már biztos a fölépü­lése. És akkor, akkor az asszony otthagyta a be­tegágyat és elment virrasztani más, válságosabb állapotban levő sebesülthöz, akinek nagyobb szűk- lége volt reá. Mikor pedig pár nap múlva Tarlodi kérdezősködött utána, azt felelték neki: — Elment egy más városba. Közelebb a harc­tól hez . . . (Folytatása következik). nyíre egy fekete vonal: ez az olaszok elő­állása. 50—60 lépéssel hátrébb a második fekete vonal az olaszok tényleges állása, ennek Itala mögött a cikk-cakkos vonalak a futóárkaik. A mi állásaink előtt sok olasz halottat tálunk, amelyek bakáink állítása szerint hetek óta ott feküsznek. Némelv helyen az ellenség állásai alig vannak 50-60 lépésnyire. Az ellenség közeliéte érdekes eseményekre adott alkalmat. Egyes bátrabb bakáink kimentek a drót­sövények elé; az olaszok a nagy bátotságot látva nem lőttek, sót hallomásom szerint az olaszok is kibújtak nagy merészen és egyes dolgokat csereberéltek. Különösen nagy ke­reslet tárgyát képezi bakáinknál az olasz 5 ágú fémből készült ezüstszínű csillag. A ki­nek ily on csillagot valamilyen módon sike­rült szereznie, az féllő gonddal vigjáz reá. Az olaszok már jól ismerik az 5 'ágú csil­lag nagy keresletét, s a magukat önként megadó taliánok, ami egyáltalában nem litka eset és az állatunk clfogottak már etöie kí­nálják a csillagot. Az olaszok általában gyá­vák, ha valamelyik lövést kap, iitóztaló jaj­gatást visz véghez, a fedezékekben is na­gyon lármásan viselkednek, kiabálnak: ba­káink jól tudják mikor van náluk menázs kiosztás, lénung fizetés. Az élelmozés kérdése nem ütközött semmiféle akadályba. lí.ndesen felhordják a reggelit, ebédet, vacsorát, katonáink kapnak ezenkívül, szalonnát, sajtot, hurkát mikor mit. Mindennap kijár a bor, rum, likőr, ez is felváltva. Néha annyi enni és innivalónk van, hogy nincs hova lenni. Víz is van bő­ven. Több helyen nagy robajjal jön le a viz a hegyből. Csodálatosak e berendezések, nem is szólva arról, hogy újabban előkészületeket tőitek a villamos világítás bevezetésére. Min­den annak bizonysága, hogy állasainkban biztonságban vagyunk és nincs az az olasz, aki élve fel tudna jutni állásainkba. Kato­náink az olaszok minden próbálkozását az áruló talián óriási veszteségei mellett hiúsí­tották meg. Hangulatunk csodálatos, a körülmények­kel való megelégedés a katonák arcán ül, de .ucukon van a nagy honvágy kifejezése is, de azért kitartóan teljesítik kötelességüket. Mindnyájan ismerjük a nagy célt, amiéit küzdünk, türelemmel és kitartással várjuk a béke bekövetkezését, hogy a meleg családi otthonunkba visszatérhessünk. A remény ad erét mindnyájunknak aria, hogy a monarch a határát megvédj ük és az áruló olaszt aspi­rációinak elérésében megakadályozzuk. Gábor Zoltán. II 1 B E K. Harctéri kitüntetés. Szabó hála a nagy- somkuii Kereskedelmi hank volt tisztviselője, honvéd-hadapród, hősiességéért, atnelylyel Wolkiniában Globusooskánál egy többszörös túlerőben lévő ellenséges zászlóaljat megfu­tamított, az 1. oszt. nagy ezüst vitózségi ér­met kapta. Népfelkelők felülvizsgálat«1. Az 1865 — 1872. évben született és alkalmasnak osztá­lyozott népfelkelők felülvizsgálata Nagysom- kuton a nagy vendéglőben fog megtartatni és pedig: 1916. január 20 án d. e. fél 8 óra- ; kor a nagynyiresi, magyarberkeszi és csolli j körjegyzőségek községei; január 21-én a

Next

/
Oldalképek
Tartalom