Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-07 / 19. szám

kötasvibEk májú5! 7.-4fc igazgatója felé . . . Feltűnés nélkül, némán, miközben a lelkesültségiől szemében m®g- gyfilt könyü végig pereg napbarnitotta ar­cán,, lecsatolja óraláncát — talán egyetlen ékszerét — s átadja azt ... . Szinte kind önmagával . . . Pénzben npm adhatok eleget . . . fogadja ezt Igaz­gató ur! . . . . Talán kisorsolnák, vagy más valami .... ezzel is több lesz .... hát mégis vaimak igazak ! Azok a kövesek kiknek bőven mére­tett • földi javakból eljöhettek v»lna la nulni hazaszeretetet! Egy szerű iparos em­bertől I Lelkesedést — azokról a szent pír­ban égő gyermekarcokról. * * Ramocsa E., Újlaki László, '.Jeszenszky j Lacika. Rubinstein Rezsi és Zsilinszky Ró- ! bért 20 — 20 fill. Ehhez hozzájárul még a Veress Józseíné úrasszony által ajándé­kozott csokrok árából begyült 17 korona 30 fillér, valamint az iskolás gyermekek által összegyűjtött 7 kor. 65 fill, összesen 106 kor. 35 fill. Kiadás 4 korona. A megjelölt célra bekűldeteít összesen 102 korona 35 fihér. Nagysomkut, 1916. május hó 3. Pap Gedeon. Kérelem * hez, testületekhez, cégeklur, részvénytár­saságokhoz, bankokhoz, pénzintézetekhez, társaskörökhöz, kaszinókhoz stb., hogy a megtakarított egy óra értékéből juttas­son valamit a rokkantaknak. A nagy idők minden pillanata a his­tóriádé. Egyetlen perc se múljék el haszon­talanul. A most elröppenő egv óra legyen a rokkantaké, azoké a hősöké, akik vérük­kel, életükkel csinálják a történelmi nagy időket! Budapest, 1916. április 30—május 1. Az Auguszta Gyorssegély Alap nevében*­Lényay Sáncom5 ügyvezető igazgató. — p. Az ünnepség folytán begyült adomá­nyokról az iskola igazgatósága az alábbiak­ban számol «I, hálás köszönetét mendva mindazoknak, kik az ünnepségen részt vet­tek, valamint a szives adományokért, me­lyet már az illetékes helyre jutiátott. A következő adományok folytak be: Dr. Simon Mik3áné 10 korona. Derecskey János 5 kor. Sebő Károly né, Dr. Blumen - féld Dezsőné, Krizsevszky Albin, őzv. Sommer Eduárdué, Pap János 4—4 kor. Gellért Ilonka, Olsavszky Simonná, Veress Józssfnó, Újlaki Gyula, Vcinrolh Géza. Lasin Tivadar, Feltinsk Margit, Balogh József Hossza Nővérek 2—2 kor. Buttyán János, Pilca Ede, Gergely Károly, Csa­tári N., Daray Rózsika, özv. Daray ig- nácné, Frenda Gizella, Takács Erzsébet, Szabó Gézáné, Lingvay Tamás, Merza Dezsó, Buttyán Róza, "Simon Aurelné, Simon Bella, Kürthy Margit, Z. K'ss Laura, Rubinstein Berta, Doros Sándor, Mandel Mór I — I korona. Szirmai Erzsi, Papp Ilona, Virányi Irén, Popovics Ilona, Sta rnosi Erzsi, Janovies Jenő 60—60 fill., Hodicsek Gyuiáné, Friedmann Regina, Kozma János, Weisz Eszti, Göttinger Irma 50 —50 fill. Lengyel Juliska, Mózes E., Betusa Mariska, Benedek Erzsi, Szilágyi Juliska 40—40 fill London Jozefa 30 fill. hogy rcleaéiiye gzarint tiarájának ellenségén Né­metországon bosszúi áJIhassan. Ssainátysssw ment «1 Oroszorsságba, kog-y ott a cári udvarral és n kormánnyal konferenciát tartson. A. nyílt szaruk ég éles eszil pelgár is dkábuli a cári udvar pompá­jától, meg vakította. a szivélyas bánásmód, melybe« utt részasitették. Megvadult a cáií kézsaoritáetól és esaeveszettrn rohant haza bassut lihegve a gyűlölt Németország ellen. A nyiltessü politikus »gyára mintha homály borait volna, annyira nem tartott«, már szem előtt res*»{aíitoa eszmét, t. i., hogy or­szágát nagygyá t»;ye e«ak <ffy gondolat vibrált folyton agy ban: Bosszú, butusul Pélerrársól «m,t elnökjelölt lirt hasa és az is lett. A Hiíftdetrhaié cári kormánynak hosszak az ujLi. Poincaré ast hitta, hogy ő eisiekvő ssabad akaratul bíró hatalom, padi* n»*i veit egyébb, mint eszköz, mint báb. Szegény P<*inear4; to a már elvesztett# nép­szerűségét. A ha« taifíié ' frank ott van Oroszor­szág aiehábe-n ás a dicső La Franca ezer rang ezer sebből vérzik. Szövetségesei közűi ö küzdött legnagyobb erővel és ö itta meg legjobban a levét annak a kézszonlásnak, melyet a mindenható atyu3ka váltott egy Poinc.ró uovil polgár i család- bői ssártn&só Sgyvéd luínisztérrel. a magyar nemzethez! Magyar királyi korni'-Tir a háború tar­tama alatti kivételes rendelkazísi jogának alapján elrendelte», hogy ’április 30 ától május 1-re virradó éjszaka tizenegy óla­kor a Magyar Szent Korona országainak területén mindenütt az óramutatót tizenkét órára tolják előre és e/zal az egyszerű mechanikai művelettel uj időmérés kez- j dődik. Históriai értékű, egész ' életrendünket megváltoztató, uj korszakot jelentő intéz- I kedés es. A . május elsejével kezdődő uj nyári időszámítás, amely u matematikai időmé­réssel ellentétben, de a nyári évszak npp- áliásának természetes figyelembevételével, a kronológiát egy órával előbbre viszi, n históriában páratlanul álló intézkedés. Ezt a kortörténelmi eseményt akarja okmányszerűen megörökíteni az Auguszta Alap akkor, amikor a nevezetéi időméré»i változás órájáról emléklapot ad ki és e kiadmánynak jövedelmét a világháborúban teljesen megrokkant hősök otthona, a Nem- zet Háza iivára fordítja, hogy ezt a szanatórium rendszerű rok­kant-otthont még az idei nyá­ron f e I é p i í h e s s ». Az emléklap maga csak tárgyi meg­örökítése a nevezete* kronológiai akíus- 1 nak, amely a jövőben elkövetkező korok számára megőrzi a világháború egyik je­lentős eseményének: az időreíormnak em­lékét. Okmánya a Nemzet Háza egy álcá­jának, amelynek tulajdonképani lényege a megtakarított egy órának haáijátékonycélra való megadóztatása. Alkalomnyujtás arra, hogy a közönség a maga jószántából, ön­kéntesen adakozzék a háború rokkantai­nak az uj reformmal megtakarított óra ér­tékéből. Tudós matematikusok ugyanis k >zá- mitották, hogy az órák rendjében történő egy órai előrerugással a nyári időszakban ! világitási anyagban és költségben Magyar­| ország körülbelül h a t v a n millió koronát I takarít meg. Az üzlet«'!', irodák, műhelyek, gyárak, hivatalok, bankok és magánesok egy órá- : val rövidebb Ideig világítják helyiségüket, ami effektiv megtakarítást jelent az egya- j seknek is. Ebből a megtakarított összegbél kér valamit az Auguszta Alap a Nemzet Há­zának. Az Auguszta Aiap bizalommal fordul az egész ország közönségéhez, egyesek­Min E K. A király jegyzósa a haíükölssönre. Bécs ­hől jelentik: Királyunk a negyedik magyar hadikőlesönra lizmilliót jegyezteted. fagyai gyűlések. A vármegye közi­gazgatási bizottsága legkőzoiebbi gyűlését május 12-én fogja megtartani. A várme­gyei rendes közgyűlés$>edig május hó má­sodik Méhen lesz. Bavonulási liirdiímény ßrtesittetnek bx IS93. évben született' n népfőlkeló bemu­tató szemlén alkalmasnak talált B. alos.*- tályu népfelkelésre kőtelezőitek, hogy 1. a* osztrák állampolgárok 1916. május 11 én 2. magyar állampolgárok 1916. május. 29 én legkésőbb d. e. I i óráig tartoznak népfelkelési igazolványi lapjaikon kitünte­tett kiegészítési parancsnoksághoz bevo­nulni tényleges szolgálatra «rég abban az esetben is, ha ez a körülmény a nép­felkelés! igazolványt lapokon kitíin etve nincsen. Eiölsg az uj termésre. A kormány su idén is tudvalevőleg rendelettel szabályozta az úgynevezett zöldhitei kérdését. Úgy lát­szik, hogy a postatakarékpénztár a múlt évben nem bizonyult alkalmasnak a fela­dat megoldására, mert az idén a kormány a tranzakció iebonyolitásával a Haditer- méiiy-ráízvénylársaságot bízta meg A most kibocsátott rendelet intézkedései lényegé­ben azonosak a tavalyi hasonló tá’gyu rändelet határszmányaival. Búzára legfel­jebb 20 K. rozsra, árpára, Ungerirs é-s repcére legfeljebb 15 K előleget Kivel adni. A kölcsönök utáni kamat legfeljebb másfél százalékkal lehet magasabb az Osz­trák-Magyar Bank mindenkori leszámítold>i kamatlábánál. Előlegei csak a várható ter­mésnek a termelő gazdasági és háztartást szükségletét meghaladó részű erejéig és csak bezárólag julius 25. napjáig lehet adni; t»ug«rinél » terminus november 30. A görögkatholikusok n^ptáragyasltósa Dr. Novák István epet jesi és Miklossy lulván liajdmlorügi görög katholikus püspökök a napokban Ung váron voltak. Pnpp Antit ungvári görög k^tholjkus püspökökkel tn- nacskoztak a n^ptáregyesilée ügyében. A főbb pontokban úgy a püspökök, mint kanonokok megállapodtak és a í észlel eket a legközelebb Nyiregy házán tartami'- érlekezlc en tirgyaljúk meg. A napHifgyesitiM — hír szerint — a hns.vétot követő iogközejsbbi ünneptől, 8z. Jinos naptól kezd'e viszik keroszlül. Nagy méietaibeu még most meg nem határozható jó és előny származik abból, ha a római és görög katholikusok ünnepsiket egyszerre, agy napon tarthatják meg ! 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom