Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-30 / 18. szám

9 IdTARVIDÜK tpri» SO. Negyedik hadi kölcsön. Állami létünkért folytatott titáni küzdel­münkben dicső hadseregünk diadalt diadal után arat. Az ellenség fegyvereinktől sújtva nagy csatákban megverve hátrált, vitéz har­cosaink pedig üldözve őket hatalmas terü­leteket, egész országokat kódiiottak meg, má­sutt pádig eziklaezilárdan őrt állta határain­kon mind«« támadást véresen visszautasíta­nak. A harc aztnban még áll. Az ellenség még nem akarja katonai fölényünk követ­kezményeit levonni, még nem tért jobb be­látásra, 'azonban érezve tehetetlenségét, most gazdasági téren akar bennünket ledönteni. De minden törekvése összeomlik pelgátaink áldesatkészségéii. Eddig is bizonyságát szol­gáltattuk anyagi erőnknek, a világ esik most ismerte meg igazán nemz-tünket. A nagy időkhöz méltóan a küzdőtér mögött is öst- azatartunlc. M xdrnki megtette és meg fogja téma kötelességét, hisz állami fennállásunkért harcolunk. Rendelkezésre fogjuk bocsátani- az államnak ama anyagi eszközöket, melyek dicső küzdelmünk továbbfolytatásához szük­ségesek. A kormány hivő szavára eddig is sie­tett az orazág ap aja-nagyja elegot lenni honpolgári kötelességének. Nincs kétség ab­ban, hogy igy lesz ez most is, midőn a kormány kibocsátja < a negyedik hadikölcsönt, kiajánlva a közönségnek a legjobb kamato­zású a a legtöbb biztonságot nyújtó állam­papírokat vásárlásra. Nem áldozatról van szó, kölcsön adjuk az államnak tőkéinket, előnyös lehetetek mellett, erre pedig a mostaninál kedvezőbb alkalom nem kinalkozhatik. Mint a kibocsátott alairasi felhívásból ki­tűnik, a magyar királyi pénzügyminisztérium folyó évi április 19-tői kezdve május hó 23 ig bezárólag nyilvános aláírásra social: a) 6 százalékkal kamatos ó, a de­mentes állami járadékkötvény a- ket, ugyanoly alapon, mint legutóbb. E ha- dikélcsön-kötvényík, melyeknek kamatai min­den év május és november hó l én esedé­kesek, csak szabad darabokban adatnak ki. A 6 százalékos kötvények aláírási árfolyama, ha a jegyzés alkalmával az egész összeg legkésőbb f. é. május hé 5-ig befizettetik 97 korona 20 fillér mig ha a befizetés má­jus hó 5 ét követő időben május hó 23 ig bezárólag történik 97 korona 50 fillér. Ez állampapírok kibocsátásának előnyös feltételei alkalmat nyújtanak a közönségnek, hogy készpénz és megtakarított, vagy később rendelkezésre jutott jtőkék számára hosszabb időre változatlanul kedvező kamatozást bizto­sítson. Hü szövetségesünk, s Német Birodalom j népe a nogyedtk hadikölesön alkalmával 10.6 milliárdos jegyzékevei ismét bizonyságot tett arrél. hogy miié képes egy nemzet össze­tartása. Jegyezzünk tehát mi is a hadUölcsöut és tegyünk mi is tanúságot a nagy világ előtt hazafi ís készségünkről és gazdasági erőnkről. Minden jegyzés lerontja az ellenség abbeli tévhitét, hogy ké­pes benn ükét gazdaságilag tönkre tenni és minden jegyzés közelebb boz bennünket a dicsőséges bé­kéhez! UI U Li: K. Pályázat iparos és kereskedő szakis­kolai ösztöndíjra. A debreceni kereskedelmi és iparkamara pályázatot hirdet az 1916 — 17. tanévre kiadandó, magasabb kereskedelmi és ipari szakoktatás coljait szolgáló alabbi szak­iskolai ösztöndíjaira. Ez öaztö»dij*k kiadhatók: Hősök emléke ... .... mikor e két szót leírjuk, megeleveue- dik lelki szemünk előtt a legborzalmasabb tra­gédia, amely valaha a világ aziupadáu lejátszódott. A tragédiák végtelen sorozata e színjáték: a világ­háború. Élet ez Hhál, a nét hatalmas I.tea ször­nyű küzdelme játszik a színen Győzelem és Ve­reség, a kísérő főszereplők. Goad, Banat, Fájda­lom ás Nyoiaor a kórusa e modern tragédiának ... 1Ü14. augusztusában gördül fel a függöny és azóta minden felvonás egy uj, hatalmas tragédia, min­den jelenetnek meg van a maga hőse, mind«» hős­tevés egy-egy dicső tett, amely örök-emlék, örök- dicsőség marad. A világháború ssiupádán sincse­nek falak, maga a színpad aa egósz földgolyó és a nézők mind kevesebben lesznek, mert a nagy tragédia elviszi mind & nézőket, s némelyiknek nagy szerepet juttat, sokat azonban csupán statisztáltat. Geiögtüe rilágit az előadás alatt s a fényt az ágyuk csöve löveii. Gránátok és srapnellek bor­zalmas sivitása az állandó kisérő zena, amely soha el nem hallgat, de sokszor elnémítja a tragédia hőseit. 8- c nagy világzajba, a rét e e ©a chaosaba egy-ogy pillanatra belesir a uezek ezrein k j jki- allása. Meghalnak a tragédia ** repldi, e esnek a hó*ök . . . az apák és gyermekek. És az anyák és feleségek síró jajjai belemartéinak a szivekbe, ötszésseriiják a lelket ez a fájdalmak vi tágéban elpihenve, Szomorúság ás Bűnt kiírója­ként járják be az Életet, amely annyi földi szen­vedés szülője, lutridén fájdalom kútfeje. Da a hőseink, akik tüzön-vúen keresztül, a földös, föld alatt és a föld felett küzdöttek, harcol­tak, szenvedtek és nélkülöztek egy gzent, magas*- tea aagy óéiért: a uingyar hazáért és a Sors ke­gyetlen végzete kioltotta életüket — nem haltak meg. Lelkűk elszáll a végtelenbe, valahol messze tál a képzelet világán megpihennek: az emlékezés országába». O.t él az emlék mindenki szivében, gzivák- höz nőtt szeretteit senki ol nem fel jti, — de a jövendő korszak, az uj nemzedéknek is tudnia kell, hogy kik voltak azek a bátor félistenek, kik vol­tak ezek a rettenthetetlen hősók, akik vérüket áldozták a hazaszeretet díszes oltárán. Az é nevük maradandó emlék lesz az idők végtelenjéig. Már­ványba kell vésnünk emieküket, hogy az egész vi­lág tudja, kik voltak és tűit tettek ők. Ér mast a világégés huszoaketteJik hónapjában végre elérkezett már a* ideje annak, hogy az em­lékeket felal Hsuk, eljött az ideje, hogy a hazasze­retet oltárán elveszett szeretteink emlőket mara­dandóvá tegyük. A kezdő lépést már megte’te egy a hazafias cél szolgálatában álló vállalat. A „taazavédalombeu e.esett hősök emlékót megörökítő vállalat* hazafiig szorít program nál Lép a magyar társadalom elé. G.inloskodik arról, hogy kiki szeretet el emlékét díszes márvány táblán megörökítse és aeon arany betűkkel megírja: ki veit a hős és mik voltak a tettei. A márvány táblákon örökmécses is van, me­lyet az évfordulókon kiki hngragyujt. O t fognak díszítői e márvány táblák a községok és városok templomain és középületein, hogy mindenki lássa minden nap szeme előtt a hősök emlékét. Öiök- menientó lesz ez a jövő generációnak, buzdítás egy uj jövőnek, egy boldogabb kornak küzdelmeiben. A vállalat a nagy akciót ortzágea&a szezvezte és a késel jövőben már a megvalósítás stúdiumába lép az emlékek felállítása. ... és emlóktUzek fognak gyűlni az év min- dan napján s/.ertc az országban . . . gyermekek és szülők könnyei hullanak néma csöndben, a gi­gászi harebsn félúteakéat harcolt nagyjaink: ele­sett hőseink emléke előtt — egész as idők végta- lenjí g . . . hisz az emlékezés országa örökké fenn­marad, mert a fájdalom ég a szeretet könnyei intézik talaját. 10 egyenként 100 koronás a debreceni fémipari szakiskolai, 2 egyenként 120 koro­náé a szatmári faipariskolai, 2 egyenként 200 koronás a debreceni felső keresk. iskolai. 3 egyenként 120 koronás bármely másszakisk. növendékek, 2 egyenként 220 koronás a nyí­regyházi tanoncottlion növendékei részére, 1 egyenként 120 koronái a munkácsi lanono- ottbon növendékei részére. Pályázhatnak az ösztöndíjra a kamsra ke: öleiében (Hajdú, Bereg, Jásznagykun- szolnoh, Máramaros, Szabolcs, Szalmár és Ugocsa vármegyék területén) illetőséggoi. biró szegénysorait ifjak és pedig elsősorban kereskedőknek vagy ipaiosoknak gyermekei. Pályázók azt, hogy az általános félté telek: ak megfelelnek, okmányokkal tartoznak igazolni. A kérvényhez csatolandó a szüle­tési, illetőségi és iskolai, valamint a szülők vagyontalanaágáról szóló b; > Miyitvány annak megjegyzésével, hogy « pályázó mely isko­lában óhajtja tanulmányait folytatni. A debreceni fémipari és a szatmári fa­ipari szakiskola ösztöndíjaira pályázók legalább kél középiskolai osztály sikeres elvégzését s ipari pályára való egészséges alkatuk or­vosi igazolását tartoznak kimutatni. A pályázati kérvények It 16. évi juliuo hó 15 éig a debreceni kereskedelmi éa ipar­kamarához nyújtandók be. Akik korábbi idő éi fogva mér az ösz­töndíj élvezetében vannak, amennyiben kö­rülményeik nem változtak a tanulmányaik végzésében jeles eredményt képesek felmu­tatni, a folyó évi őáztöndij adományozásánál elsőbbségben részesülnek, de újból kell kér­vényezniük. A kamara az ösztöndíjakat féléves rész­letekben az iskolai igazgatóságok által látta- mozott nyugták ellenében fogja folyósítani, Debrecen, 1916. áprilia hó 15. A kerületi kereskedelmi és iparkamara nevében: Szent- Királyi Tivadar elnök. Szávay Gyula ti kár. Pályázati hirdetmény. II. A Goldberger Erzsébetiéi« alap segélydijaira. A nagymél- tóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur megbízásából a Goldberger Erzsébet által tett alapítvány kereken 2400 (kettóezernégy- száz) koronát kitevő kamataira az alabbi mó­dozatok mailéit «zennel nyilvános pályázatot hirdet az alábbi kamara : 1. A lenti kamatösszegből nyolc (8) egyenként 300—300, azaz háromszáz-három­száz koronás aogélydij adatik ki. 2. E segélydijakat szakmájukban kivi! t józan életű, de fiatalon elhunyt képesítéshez kötött ipart Űzött magyar honos iparos mes­terek szegényaorsu özvegyei, vagy szegény- sorsú, de 18 évet még be nem töltött (fiú. esetleg leány) árvái kaphatják. 3. Pályázhatnak a «egélydijakra a 2. pontban említett özvegyek és árvák, ez utób­biak anyjuk, vagy gyámjuk utján. özvegyek, kik férjük iparát folytatják, árvák, kik atyjuk iparát választották életpá­lyán! s mint ilyenek segéd, vagy tanonc minőségben alkalmazva vannak, vagv ugyan­azon szakmába vágó ipari szik skolaba (felső ipariskolába) járnak, az odaítélésnél előnyben részesülnek. Árváknál, ha további kiképzésük érde­kében több évi támogatásra volna szükség, aem fog a kereskedelemügyi m. kir. minisz­ter ar elzárkózni az elöl, hogy a segélydijat az alapítványi kamatok terhére, :az előhal«-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom