Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-09 / 15. szám
L XiV. évfolyam. __ Házsorokul, 1916. április 9. 15-ik szám. r KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP A „NADVSOMKUTl JÁRÁSI JKUYZÖl EGYLET“ HIVATALOS KÖZLŐN VE. Elfflicléil ér: fcgés» tvr* . 8 k begyed évi* . 2 K Vei <vf* . . , - 4 K Efye» nám ára 20 Allét Foszerkeszté: Pilcz Ede. Felelős szerkeszti: Barna Benő. ?>sefke*ftUSsűft dg Kiftdohivatal; Nay ysemhul, Teleki-tér 484 Telefen szám 2. UINHHA VAVÍRNAP Gazdasági jövőnk. Irta: Copony Traugott, orsz. képviselő, az Országos Iparegyesület igazgatósági tagja. Szívesen teszek eleget annak a kérésnek, hogy a háború után való gazdasági viszonyokról nyilatkozzam. Ezeknek a gazdasági kérdéseknek a kedvező megoldását c>ak a szövetségeseinkkel való legszorosabb kapcsolat és egyesülés utján tartom lehetségesnek, mert a békekötés utáni időben raég inkább leszünk kölcsönös védelemre és támogatásra utalva. Nemzeti szükkeblüség és féltékenykedés nagyon veszedelmessé válhatilc ránk nézve. Becsületesen és nyíltan kell mennél szorosabban egybeforrnunk. Ha nem igy cselekszünk, vagy csak vonakodva és bizalmallankodva, akkor ennek igen nagy kárát látjuk. Németország ebben a háborúban ránk volt utalva, majdnem éppen olyan mértékben, mint mi ő reá és szüksége van ránk a háború után is. De viszont nekünk még inkább szükségünk van reá, mert annak a Németországnak kegyét,, mely fegyveres erő dolgában a legelső és ha lehet gazdasági teliesitöképességre még elsőbb,— erősen fogják mindenfelől keresni. Nem tartom Ehetetlennek, hogy Né- *rretország a békekötés után valamelyik A iDVÁBVlDBK“ TÁRCÁJAA fényűző portugál asz- szonyok. Cifra nyomorúság. Tulajdocképea sajnálnunk keit a portugál népet, amiért a pusztító hatású belső forradalmak után most Anglia kedvéért zsoldostmboraba, kezd bele. A portugál nép nagy gyarmatbirtokai révén, melyekhez igen könnyen jutott hozzá, régebben igen nagy szerepet játszott Európa politikai életében, ma azonban lesülyedi a britt biredalom hűbéresévé, de még mindig a világnemzet rangjával akar dicsekedni és büszkélkedni. Az a vágy, hogy gazdagnak és hatalmasnak tássák telti be ma a portugálok lelkét és miután sem a hatalom iák igazi alapja ni ács meg, ez a Víigy tisztán fényűzésben, gziugazdag laxusban nyilvánul meg, Leginkább tapasztalhatjuk ezt az ország ni* lakosságánál, akiket nyugodtan tekinthetünk Európa legféuyüzőbb asszonyainak. Á modern Portugália egyik legjobb ismerője, dr. Diereks Gusztáv, ez országról széló müvében ismerteti a portugál nők előszeretetét az ékszer iránt« amelyért mindent, mai ellenfeléhez, talán Oroszországhoz j csatlakozik, ha nagyon merevek, vagy tartózkodók lennénk. A ki ma ellenfél, az holnap szövetséges lehet és a megforditottja sem lehetetlen. Ellenségeink is rajta lesznek, hogy egymástól elszakítsanak és hogy ezt elérjék, a békekötés után a mi hajlandóságunkat is fogják keresni. De nagy hiba volna, ha vonakodva és duzzogva a Németországgal való legszorosabb kapcsolat gondolatától eliériitetnök magunkat, mert ez a vég kezdete lehetne. Ezért Ausztriával és Németországgal való erre vonatkozó tárgyalásaink során minden közj >gi szörszáiiha- sogatás, a mely a csatlakozást meggátolhatja, vagy csak lazíthatja, legszentebb javaink ellen való vétkezés volna. Sajtónk nem volt ezen a téren minden részében és mindig eléggé megfontolt, mert a mégis csupán egyesült erővel kivívott és elért sikerek mámorában szívesen ragadtatta el magát a mi saját erőkifejtésünk túlzott és egyoldalii hangoztatására, miközben a minden idők eme legnagyobb küzdelmében való fegyvertársaink a mi cselekedeteinknek látszólag igazságtalan kiemelésében az ö legalább olyan becsületesen és dicsőségesen kivívott sikereik bántó kisebbítését láthatják. Újságok nyomán támad a nép hangulata és a néphangulat uralja a politikát. B ... JJ ___1.LJII_________LülA-.-iJ----L.J—1 '.PlÜJUBt^gg A felsorolt okok miatt tartom én a magunk érdekében is kívánatosnak, hogy még bizonyos ájdozatok árán és minden elképzelhető módim mozdítsuk elő a középeurópai hatalmak gazdasági tömörülését. Ebben bizonyára “.igyekszik majd helyet kapni Bulgária, Törökország és Qőrőgor- : szag, a Balkán és a is, bizonyára még más semleges állam és talán akarva, vagy akaratlanul mai ellenségeink egyikmásik része is. A ki ebből a kombinációból kimarad és nem rendelkezik a károm nagy óriás, tudniillik Anglia, Oroszország és Amerika példájára egy magában zárt, életképes gazdasági terület felett, az gazdaságilag is igy politikailag is elsorvad. Lehetséges, hogy határozott állásfog- foglalásom némelyek szemében túlzottnak látszik. Lehet. De meggyőződésein, hegy I félmunkával és okoskodó tartózkodással mindent kockára teszünk. Vigyázzunk, hogy sikereink ne szánjanak fejünkbe. Épp*« mostani nagy erőkifejtésünk és a nyolcában kimaradhatatlanul mutatkozó kimerülés miatt sürgősebbe*, mint valaha, szükségünk van arra, hogy megbízható hü barátainkra támaszkodhassunk. Mellékes, vájjon tiszta szövetség legyen-«, vagy pedig közbenső vámokkal való, vagy más néven nevezett megoldás é, ellenben igen fontos, hogy a forma rövid ILAJJJiMg -ff™ILJ .».I "'J’-La | amijük van, odaadnak. Minutoli azt írja, hogy lá- I tolt egy portugál üőf, aki nyolc kilónyi ékszert ! viseli magán és hogy hasonló dolgot gyakran lehet | tapssstslni. Sok ezer alacsunyrangu nő, inkább mezítláb jár, semhogy a csillogó ékszerektől lemondjanak, megelégszenek egy ágyból és néhány ssékböl álló szubabareucLaéssel, semhogy ae viseljek u tcnyérnagjsígu arany és ezüst sziveket, amelyeket vastag táncán viselnek a nyakukban. A portugál nők Ízlés# azonban sok kiráanivalót hagy hátra, ügy az ékszereknél, mint az öltözködésnél a főrmlyt a rikitó díszre fektetik és nincs olyan tarka virágcsokor, mint egy portugál nő ruhaja. A portugál nőkről azt mondjak, hogy korán öregszenek. Ez különösön áll a nagy tömegre, amely ugyan rendkívül tiszteli a női nemet, de «gyaaakkor nem riadnak vissza attól) hogy a legnehezebb munkát az ő vá'lukra rákján. Még a szén- hordá* és más hasonló munkák is a nőt foglalkozások közé tartoznak Portugáliában. A külföldi utazóra nagyon kedvezőtlen benyomást tc*z az midőn látja, hagy mint hordják az asszonyok a szenet, miét dolgoznak az építkezésnél a és földeken a férfiak pedig csöndesen álldogálnak és nézik őket.. . Ilyen életmód természeteson nem járul hezzá a szépséghez. Különben a portugál nők nem annyira szépségükkel, mint kecsességükkel tűnnek ki. Szép nőket csak Portugália északi vidékén lehet találni, külöaöjaa Miaho körwyékér» Az a szokás, hogy minden terhet a fejükön hordanak, igen előkelő tartást kölcsönöz nekik, amit korai öregedésük ellenére is sokáig megtartanak. Eltekintve az előkelő osztályok hölgyeitől, * portugál nők a munkától eltekintve sem irigylés- remélték. Rendszerint zárdában nevelkedő,. k, korán férjhrz adják okét és ettől kezdve vissavoaultságba* telnek a napjaik, anélkül, hogy a nyilvánosság •lőtt sekat szerepelnélek. Csak a sok ünnep és néha-néna a bikaviadalok jelentenek valami változatosságot az életükbsn. Az idegen nagyon ritkí* pillanthat be a portugálok magánéletébe, mert a nyilvánosság elé:ti előkelő és paz«r megjelenéssel otthonaik igen stomoru eib ntétet alkotnak és igy igyel-.szenak azt minél jobban elríjteni, és az idegent rendszerint nem hívják meg, vrgy ha meg is hívják, a ház asszonya rendszerint nőm mutatkozik, mert a szokás tiltja, hogy as asszonyok idegenek előtt otthon «utalkozvsuuk. Ebben még a régi arab-mód korszak hatása sautatkezik, épp úgy, mint ahogy e korszak következménye a portugál nők alárendelt helyzete is. Csak néhány év slfctt kísérelték meg a feministák, hogy valamilyen propagandát csináljanak, e propaganda azonban igen kevés sikert hozott. Ennek oka elsősorban a férfi ah ellenállása, tkik ét s:é Judok óta heizékzokT
