Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1916-12-03 / 49. szám
XIV. évfolyam rr Nagysomkut, 1916. december 3. 49-ik, szám. KÖZÉRDEKŰ TÁBSADALMI HETILAP A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. 9 W A tejeskávé. Kürtliy Lajos báró az élelmezési Hivatal uj főnöke, alig hogy elfoglalta hivatalát, elsősorban a tejeskávénak üzent hadat. Elsősorban természetesen Budapestre Vonatkozólag. A tejeskávéban, és annak eltiltásában egyszóval mindenben, ami a tejeskávé körül történt és történik, benne van az egész háború. A tejeskávé Valóságos szimbólummá nőtt azóta, hogy az élelmezési diktátor észre vette őt. Nemcsak egyszerűen Budapestet érinti ez a kérdés, bár az élelmezési főnök egyelőre Csak Budapesten tiltotta be, hanem az or* azág összes városi lakosságát. Ma valóságos fordított helyzet ált elő Bt élelmezés terén. Eddig a háború előtt, — a béke idején — mindig az volt a helyzet, hogy boldogak voltak azok, akiket életpályájuk, helyzetük városokba vitt, ott tudtak élni, mert falun, a nagy földek kellős közepében alig lehetett kapni valamit mindenki a városba járt vásárolni, mert a Városban minden volt, mindent meg lehetett venni. Ma viszont az a helyzet — természetesen elsősorban az élelmezés — hogy a falu és a vidék lakossága mindenütt el van látva minden élelmiszerrel, mint a városi lakosság. Ennek természetes oka a Főszerkesztő: Pilcz Ede. Felelős szerkesztő: Barna Benő. hogy a gazdagabb néposztály a városokban lakott és a nehéz városi adminisztráció mellett a tehetősebbek mindig inkább hozzájutottak mindenhez, mint a szegények akik tulajdonképen legjobban rávoltak szorulva és rá vannak szorulva egy komoly és céltuáatos rendszerre. Azért üdvözöljük örömmel a budapesti tejeskávé megszorítását, mert ebből már látjuk az irányát az uj Közélelmezési j Hivatalnak. Nem az elsőrendű srükségle- ■ leket igyekszik legelsősorban a minimumra redukálni, hanem a luxust akarja lehetetlenné tenni az igazi, .lehetőleg ideális közéltlmezés érdekében. Bizonyos, hogy a kávéházi tejeskávé legebsörangu luxusok közé tartozik és akkor amikor csecsemők, gyermekek és anyák nem juthatnak tejhez teljességgel lehetetlenség a kávéházi tejeskávé megengedése, amikor ez a tejeskávé nem táplálkozást szolgálja, hanem egyszerűen alkalom bizonyos fényűzés, vagy szórakozás kiváltására. A tejeskávénak a kávéházakban való korlátozását minden városban be kellene hozni, mert a tej ma elsőrendű élelmicikk sokkal jobban mint bármikor volt. De ez az első tilalom egyszersmint rámutat arra is, hogy mi volt a hiba eddigi Szerkesztőség é* kiadohivaui: Nagysomkut, Teleki-tér 4M Telefon szám 2. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. közélelmezésünkben. Eddig az elsőrendű, szükségleteknek a magán háztartásokban való fedezését szorították meg, eddig maximálták a zsiradagokat, a burgonyát, rizst és sok egyébb ilyen cikket, azonban a nyilvános hélyeken történt fogyasztásokban alig történt valami korlátozás, finnek a rendszernek kell megváltoznia. Nem a kávéházak és vendéglők tönkretételét kívánjuk mi, csak azt a lehetetlen állapotot szeretnök megszüntetve látni, hogy sok ember azért kénytelen vendéglőbe kává* házban, nyilvános táplálkozási helyekre — haszabad ezt a kifejezést használnunk — járni, mert háztartása számára szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik az élelmi cikkek beszerzése. Ha a kávéházak, vendéglők togyasztását megszorítjuk, akkor elérjük azt, hogy a magánháztartások részére több marad. Báró Kür% Lajos, legelső hírlapi nyilatkozatában, annak a nézetének, sót meggyőződésének adott kifejezést, hogy minden élelmicikből eiegendő mennyiség áll rendelkezésünkre, képtelen állapot tehát, hogy az elegendő mennyiségű élelmiszer ma oly módon legyen felosztva, hogv bizonyos néprétegek egyáltaiában ne tudjanak hozzájutni.- acrrWw SS*« A „KOVÁtiVIflfíK“ TÁRCÁJA—1111 * a,mm 1 111 ......................... ■ »■ « i ...1 i Ro vás *Féres bőszül álltak rajtam, síéiig oirom elviselni Ctytég egy ilyen üstén. csapás £ jobb létre kell ssenderelni. mi koron értesültem 3/Cegállott a ssiwerésem Irinyiit zsebemben a késem D^iszáradt a gégém csapja Fg felé állt hajam szála izzadságom vérré vála ágyaim mint a láva úgy fő ^öUom szemeimre nem jő síéiig bírok verset irni Sseretnék egy hétig sírni Fi szeretnék innen menni ’Földönfutó vágyok lenni szent földre vezekelni ióságos ég mit csináljak Írt sebemre hol találjak? fejtetőre állt á lelkem Eánczol velem házas telkem Szenvedésem, iszonytató ürgalmazz óh S/Cindenható. üó végzetem nem lesz látom 3/legöltél úri barátom 3/[ig trafik lesz s dohány sarja Eájó szivem nyit seb marja S/C.ert a boszu s a reváns vágy ^Nyugtot nékem többé nem hágy. mikor szivarkát látok Eszembe jut ezer átok Sfej de azért nem kívánom 2Kogy egy is te rád találjon, dirülj mert a boszu édes Eláné ha jól van belőve Értelme csak akkor van bár 3{a finomul van megsző've. ©e mert csak fi rezei ve vagyon INe örvendezz neki nagyon ilzzó tűz a reváns heve £egyen áldott az Ér neve. _ gy parkas János, a kolbász és a szivar. Irta: Miskolczy József. Editke, ki immár a harmadik elemi osztály tanulója volt, lázasan várta a választ attól az ismeretlen katonától, akinek a bölcs hadvezetőség kiutalta az ő ajándékát. Editke egy gyönyörű szép hosszú kolbászt küldött a harctérre. Tudniillik a tanitónó felszólította a kisleányokat, hogy mindenki hozzon valami ajándékfélét, azokat aztan egy közös csomagban elküldik a harctérre. Már két kis iskolatársnője kapott is köszönő levelet a boldog megajándékozottaktól. A várva várt levél végre megérkezett. Editke lázasan olvasta az otromba nagy betűkkel vetett sorokat. „Tiszteli kisasszony 1 Megkapdam gedves csomagot. A kohász nagyon jól volt. Ha másgor is kült nagyon jóllesz írjon csak nekem a féld Postra numero 310 és ha maga Szakácsnő és van Tagarékönyve úgy nagyon jól lesz a kohász nagyon finom volt és igen tisz* cli kiváltó tiszteletiéi Farkas János 4. száz. 3 suk, Előfizetési ár: Egész évre . . 8K Negyed évre . 2 K Fél évre . . 4 K Egyes szám ára 20 fill.
