Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1916-11-19 / 47. szám
* kövAbvidék november t$ X. Erdő kezelési költség számadás Bevétel 197 kor. — fillér. Kiadás 134 kor. 30 fillér. Pénztári mamdv. 6 0 kor. 70 fillér, XI. Fedeztetési díj számadás. Bevétel 1185 kor. 98 fillér. Kiadás 1185 kor. 98 fillér. Pénzt, m. radv.— kor. — fül. Kórházi számadás. Bevétel kp. 10 048 kor. 88 fillér, értékpapír 9873 kor. 22 fillér. Kiadás kp. 19 9/8 kor. 27 fillér, értékpanir 4-50 kor. 54 fill. Pénztári maradvány kp. 70 kor 61 fillér, értékpapír 56l2 kor 68 fillér. Jótékony alapítvány. Prankovits Ábrahám helybeli birtokos elhalt neje emlékére, a nagysomkuti izr. szentegylet javára 500 korona — és a nagysomkuti izr. nőegylet javára 100 korona — alapítványt tett és a takarékpénztári betétkönyvecskéket az illető egyleti elnököknek azzal adta át, hogy ezen alapítványok kamatai minden évben neje halálának évfordulóján szegényen között osztassák ki. Az erdélyi menekültekért. Dr. Olsav- szky üyuláné helybeli kir. közjegyző neje az erdélyi menekülteknek ruházattal való ellátására 40 koronát, özv. Szabó Ágostonná szolgabjró özvegye pedig 10 koronát adott át a községi jegyzőnek az erdélyi menekültek segélyezésére. Községi 1917. évi költségvetés. A folyó hó 12-én tartott rendes őszi közgyűlésben tárgyalta a képviselő testület Nagysomkut község 1917. évi községi költségvetését és azt egyhangúlag a következőleg állapitól ta meg; Bevétel 2T175 korona 05 fillér Kiadás; 49 487 kor, 86 fillér. Fedezetlen hiány 28'312 81 fillér. A fedezetlen hiány 29'3d7 korona állami adó után kivetendő 97 százalékos pótadóval lesz fedezendő. A községháza épületének javítása és átalakítása. A községháza ^épületének több részén veszélyes süppedések és falrepedések észleltedén, ami a beérkezett szakvélemény szerint veszélyezteti az egész épületet és a jövő év tavaszán feltétlenül helyreállítandó. Az erősítési munkálatok legcélszerűbben az amúgy is szűknek bizonyult épület kibővítésével volnának keresztül vihetők, melynek munkálatai körülbelül 10.000 K költ sóget igényelnek. A képviselőtestület f. nov. hó 12-én tartott közgyűlésében ezen ügynek tárgyalására a f. évi december hó 10. napját tűzte ki, a mikor ezen kérdésben végérvényesen fog határozni. A közélelmezési hivatal kiküldötte vármegyénkben. Árdrágítóink, uzsorásaink bizonyára nem nagy örömmel veszik a hirt, hogy a közélelmezési hivatal dr. ErdélyiZoitánt küldte ki vármegyénkbe, hogy az árdrágítókat, uzsorásokat megrendszabályozza. Dr. Erdélyi már megérkezett a vármegyénkbe s úgy lehet, nekünk is lesz szerencsénk hozzá, talán éppen akkor, mikor legkevésbbó várják. Kérvények a katonák áthelyezéséért. A hadseregparancsnoksághoz újabban tömegesen érkeznek olyan kérvények, amelyekben a legénység hozzátartozói kérik, hogy a katonái szolgálatot teljesítő családfőt a mögöttes országrészbe osszák be szolgálattételre. Ha ugyanis a családfő közelebb van köny- nyebben tudja üzletét, iparát és családja megélhetését kormányozni és ez ügyek intézésébe könnyebben befolyhat. Minthogy ez a kérelem majd nem minden bevonultnál fönforog, elintézésük elsősorban katonai érdektől függ. Ezért a honvédelmi miniszter ma érkezett rendelete meghagyja, hogy ilyen irányú kérvényeket nem szabad többé a hadinkéit sereg parancsnokságához intézni, hanem a honvédelmi miniszterhez kell címez i. A kérvényezés különben csak igen kivételes méltánylást érdemlő esetekben lesz ered uéuyes és csupán akkor, ha ezt a körülményt külön is igazolja a porgári hatóság amelynek utján a kérvényt be kell nyújtani. Változások a csendörlegénység rendfokozataiban. Egy most kiadott rendelet a cseudőrlegónységi rendfokozatokban több változást léptet életbe. A rendelet szerint az eddigi őrsvezető neve vezető lesz. Alőrmes- teii címmel uj rendfokozatot létesitnek, ami megfelel az eddigi címzetes csendőrőrmesternek. Lesz továbbá másodosztályú őrmester az eddigi őrsvezető címzetes őrmester helyett ezüst gallér paszománnyal, három fehér selyemcsillaggal és első osztályú őrmester az eddigi valóságos őrmester nelyeti. A lörzsőrmesieii elnevezés meg marad, de a rendíokozaii jelhez az eddigi 13 milinnete- res ezüst galierpaszomanyhoz még 6 milliméter paszomány megy. A li-ik es I-ső őrmesterek szolgalaton kívül gyalogossági tiszti kardot viselhetnek, amit maguk tartoznak beszerezni, a li-od osztályúak gyalogossági kardbojtot bor kardkötovel, az 1-ső osztályúak pedig lovassági kardbojtot selyempa- szomauyos kardkotovel fognak viselni. A inezögazdasagi érdekből meghatároz zott időre engedélyezett felmentések meghosszabbítása 1917. évi március 31-ig. A inezögazdasagi eidekek megóvhatása céljából a cs. és kir. hadügy és a in. kir. íöld- mivelésügyi miniszlerekkel egyetértőleg a honvédelmi miniszter az alabbi nagytoutos- sagu rendeletét bocsájioita ki. Önálló mezőgazdáknak őket a inezögazdasagi üzemben helyettesítő hozzátartozóiknak, mezőgazdasági alkalmazottaknak, vagy egyéb felügyelő községeknek^ mezögazdasagnak okvetleuül szükséges kovácsoknak, bognároknak és molnároknak engedélyezett es melyek 1910. évi december hó 3l-ike elolt lejárnák i 916. dec, 31-ig a szükséges iatezkedesek megtetele céljából ezennel hivatalból meghosszabbiUat- nak. Ezen felmentések ineghosszabitása csak azokra a felmenteitekre vonatkoznak, kik a hadügy vagy a honvédelmi minisztertől nyer tók felmentésüket. Felhatalmazta a Miuiszter ur ezen 21900 ein. sz. rendeletével a járási fószolgabirákat és városi polgármestereket, hogy az említett miniszterei áltál mezőgazdasági érdekből meghatározott időre engedélyezett azokat a felmentéseket, melyek 1917. március 31-ike előtt lejárnak, iS17. évi márc. 31-ig meghosszabbíthassák. Ez a felhatalmazás csakis a mögöttes országból felmentett legénységbeli egyének felmentésének meg- hosszabittatasára vonatkozik. Azoknak, akik a katonai parancsnokságoktól kapták felmentésüket e leudelet alapjan felmentésük nem hosszabbítható meg. Azok a mezőgazdák, a kiknek kisebbkiterjedósü birtokok és csekély számú állatállományok van, kiképzésük céljából katonai szolgálatra 1917. jan. 2-án bevonulni tartoznak, de a poltest parancsnokságok által 1917. évi márc. hó 1 -tői egyelőre márc. 31-ig hivatalból fel fognak mentetni. Különösen az 1889-töl 1898. évi születésűek felmentésének meghosszabitasá- nál fognak a fentebb említed körülményekre tekintettel lenni. Megfigyelésül Tulajdonképpen nincsen abban semmi humor, hogy az ország békés területét szintén frontnak nevezik. Front ma minden háborús országnak minden talpalatnyi területe, mert itt folyik le a megélhetés nagy, nehéz küzdelme, melynek igenis fontos szerepe van abban, hogy meddig birjuk és hogyan végezzük e háborút. A hazai lakosság kitartása, erre való képessége erősen befolyásolja, hogy megmutassuk, hogy birjuk a háborút és az a fegyver, amelyet ellenségeink az otthoni frontnak szegeztek: a kiéheztetés fegyvere ne fogjon rajtunk. Ennek elérésében éppen úgy helyt kell állanunk ezen a Ironton, amint helyt állanak két év óta derék katonáink, akiknél pedig nem arról van szó, amiről minálunk iuhon: hogy eszem-e húst ma, lesz-e elég tojás az éléskamrában, de egyenest az életükről. És amig derék katonáink mindenült hősies önfeláldozással, becsülettel állítják a harcot és dicsőségesen viszik előre a magyar íegyvereket, életüket áldozván a írontunk békességéért, — addig felháborodva kell megállapítanunk, hogy az itthoni fronton az egymás mellett küzdő bajtársak hűtlenül hagyjak cserben egymást és küzdenek nem a kiéheztetés, hanem egyenest egymás ellen. Nem az árdrágítókról beszélünk. Ezeken nem fog az írás. Nem szidjuk már okát, mert hasztalan. Most a fogyasztó közönségről van szó. A vevőkről. Akinek védelmére a hatóság a maximálással drótkerítést állított a írontra. Ezek a bajtársak azok, akikről beszélünk. Mert az árdrágítók csak alkalmi bűnösök, akik nem tudnak, drágán eladni a portékájukat, ha nincs, aki a szemermetlenül felemelt árat megadja értük. De a bajtársak hűtlenek egymáshoz. Nálunk bámulatosan nem számit a pénz, egymásra licitálnak, nincs olyan magas ár, amit meg ne adnának mindenért. Azután panaszkodnak, szidjak a hatóságot és szidnak mindenkit, aki nem segit rajtuk, a bajukon, amit ők nemcsak magukra, de többi bajtársaikra is, előidéznek indolenciájukkal, lelkus- merellenségükkel ismét katonaiakra mutatunk ra, akik az életüket áldozzák fel érettünk. Az ö muukajukhoz az itthoni bajtar* saknak nem kell az életükkel hozzájárulniuk, osak a gyomruk igényéit kellene mérsékelniük. Csak egy hétig kellene szembeszailani az árdrágítók kozák hadaval. Osak egy hétig kellene a gyomor túlzott igényéit háborús mértékre mérsékelni, az árdrágítók gazságai nem fognak sikerrel járni. Ha a vevóközöu- ség nem nyújtana segedkezésót a maximált és normális arak áthágására azzal, hogy a magasabb árat megadja, sőt túllicitálja, ha nem menne az eladok elébe, a külön, rej- tekpiacra, ha teljesítené kötelességét és az árdrágítót kíméletlenül feljelentené, hasztalan lenne az ardrágitási kísérlet és ennivalóhoz jutna az is, akinek a kasszája nincs berendezve korlátlan arakra. Így azonban minden drágított áron megvett falatot az a másik bajcars koplal meg, aki nem képes az árakat versenyt hajszolni. Akik pedig ezt nem igyekszenek meggátolni, azok éppen olyan megvetésre méltó hütelen baj társak, miitha a fronton — ahol ez nem fordul elő — lennének hűtlenek. Két királyi herceg vált az utóbbi napokbon gyászos események révén aktuálissá: a beteg cár® • vies, a tífuszban elhalt kis Mircea román herceg — mind a kettőnek arcképét hőzli a Jó Pajtás legujaoo november 12-dui száma Kis Krónika rovatában Benedek Elek népszerű képes gyermeklopja, közli ezenkívül Vértesy Gyula versét, Zsoldos Lrszió elDeszelésót, Kákosi Viktor folytatja regényét, Endrodi Beia rajzot es verset ad, B.csó Ilona képet a tündérek erdélyi meneküléséről, Benedek versevei, Lakatos Laszio cikket ez erdélyi szászokról (kepékkel). Bolcke repüiő-kapitáuy képe is itt van. Beuedes. Eiek egyre nagyobb érdeklődés közben íoiytatja A nagy töldindulás ciumel székely hazajabol való menekülése regényes történetét. Tarka mese. sok szép kép, a rejtvények és szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tar UiJl i„ A Jó Pajtas t a Franklin-társulat adja ki előfizetési ara negyedévre 2 korona 50 Üllór, fél évié 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előüzetósekot elfogad és mutatványszámokat küld a »Jó Pajtas“ kiadóhivatala Budapest IV., Egyetem-utca 4. ^EOmunkalarsak. Ur. Olsavszky Gyula. Dr. Kovács Mór., Laptulajdonos 1 BARNA BENŐ.
