Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1916-11-05 / 45. szám
8 rövarvidék ttovem' er 5 zetónek kalkulációja alapján megállapította, hogy talppal, minden hozzávalóval s a se gédriék fizetendő munkadijj il együtt egy pár cipő megtalpalása 9 korona bO fillérbe kerül. Ezek alapján Weil Karoly dr. rendőrb'ró 100 korona pénzbünteié re, unni fixe és esetén 10 napi elzárásra io liea l"gkevésbé sem szerény cipészmeslert s aira is kötelezte, hogy a megzsarolt vevőjének fizessen vissza 30 koronát. A cipész esak most jött ra, hogy bizony rossz üzletet editált és felebbe- zett. De se a tanácsnál, se a belügyminiszternél nem talált irgalomra. Ez az érem egyik oldala. De a másik oldala érdekes és tanulságos. Az aradi kamara, vagyis a leg- benfentesebb fórum, ezzel a kronkrét esettel kapcsolatosan megállapította ugyan is hogy a inai bőrárakat és megengedhető tisztessé ges hasznot számítva, egy pár rendes féifi- cipő nem kei ülhet többe 35 korona 48 fillérnél, egy pár női cipő pedig 34 koioua 88 fillérnél. Ha ez igy van — s bizonyára igy is van — milyen jogc men követelünk a ci pókereskedÖK, c pészmest ívk és a többi félelmetes lábbelimüvészek országszerte 50, 70, 80 koronát, sőt ennél is nagyobb összeget kérnek egy pár cipőéit! Igazán nincsen olyan állami hatalom, amely megmagyarázna nekik mi is a különbség a tisztességes polgári haszon és a cipőuzsora között ? Másrészt, ha egy cipő megtaipalása tiz koronába sem kerül, miért nem lesz róla a hatóság, hogy ennyibe is kerüljön. Személyi hir. Gróf Teleki Sandoinó Ő Méltósága a Vereskereszt egylet helybeli fiókjának elnöknője, ki a helybeli vereskeioszt kórházban ápolt sebesült és beteg katonák kötözése és odaadó ápolásánál jobb kezét fertőzte — súlyosabb operációnak volt kény télén magát alávetnie. A nemeslelkü grófné több héten orvosi gyógykezelés alatt állott Szatmáron, a honnan a napokban érkezeit haza gyógyulva a sebesült katonák és mindnyájunk örömére. Lisztigazolványok. Ujabbi intézkedés folytán mindazok, kik hatósági ellátásra igéuy- jogosultsággal búnak, vagyis a kitt semmiféle termény vagy lisztkészlettel nem rendelkeznek egy évre szóló liszt- igazolváuyi könyvecskével lesznek ellátva. Az igazolványi könyvecskéket a községi elöljáróság adja ki, hétfőn e hó 6-án és pedig az 1—400 házszámig alatt lakóknak hétfőn délelőtt, a 400 házszámtól 750 házszámig alatt lakóknak pedig hétfőn délután. Az igazolványi könyvecske áraba mindenki 40 fillért köteles fizetni. A kinek bármilyen kevés készlete van az igazolványt nem fog kapni, tehát az ne is kérjen. Az adófizetők figyelmébe. Az adózó kö zönség íelhivatik, hogy adótartozásaikat tizes sék ki, mert ellen esetben a kiküldött állami adóvégrehajtó a lefoglalt ingóságokat e hét folyamán árverésen elfogja adni. Elöljáróság. Három millió nyolcszázezer nyolcszáz- huszonket korona és 19 fillér volt AZ EST összes költségeinek végösszege 1915-ben. Ennyibe került ennek az amerikai arányokban fejlődött népszerű újságnak előállítása egy esztendő alatt. Ebből a hatalmas ősz- szegből csak nyomdai költségek 1,515 032 K 72 fillérre rúgnak. Ilyen összegek teszik lehetővé, hogy naponként sok százezer példányban teljesítse független, megbízható és pontos hírszolgálatát. AZ EST 1915 ben 213,769750 példányban jelent meg. AZ EST egyre fokozódó népszerűségét hirdetik ezek a magyar újságírás történetében példa nélkül álló számok. Apró történetek, A különös menazsi. Három bajor hadfi vizsgált i a terepet. Járőr szolgálatra voltak kiküldv. Mentek, mendegéltek, de muszka egy sem akadt az utjukba. Elhatározták, hogy megebédelnek, ebéd után pedig felkeresik újra csapatukat és megjelentik az eredményt. Egy fa tövében gályákból tüzet raknak, beledobálják a gulyás konzervát és melegítik. Egyszerre csak egy golyó csap közéjük, nosza felugrálnak és csakhamar ész- revesznek lovas kozákjárőrt. Hasra és lőni 1 kettő lebukott a nyeregből, három pedig elmenekült a nyeregből, az egyik lovat elfogták, a két kozák holttestét eltemették, aztán újra hozzálátták az abbanmaradt menázsi- hoz. Javában falatoznak, egyszerre csak az egyik hirtelen felugrik és éléuk taglejtóssel adja társai tudomására, hogy valami rosszat nyelt. A másik kettő felugrik és püföli a szerencsétlen bajtárs hátát. Elorditja magát a hős „Elég már kijövök“ nézegeti, lát egy muszka golyóbis volt. Valahogy beielőttók a szájába anélkül, hogy az kilyukadt volna. Elkezdenek nevetni a bajoruk és az egyik kedélyesen odaszól a társához. „Szerencséd van komám, hogy lőve etted meg a golyót, rnertha nyersen kapod be, hát most biz Isten nem volna ilyen jó kedved." Fordított Világ Jóizü esetről beszélnek széltóben-hosszában. Egy alföldi birtokosnál dolgozott busz orosz fogoly. A legények kitűnően érezték magukat. Gazdájuk magyaros vendégszeretettel bánt velők, majdnem hogy tujbe-vajba nem fürösztölte ókét. A foglyok őrizetére két szál cseh katona volt ki- küldve, A cseh atyafiak azonban nagyon elunták magukat. Egy sz^p napon elszöktek. Hagyták a cókinókjukat és továbbállottak anélkül, hogy istenhozzádot is mondtak volna. A földbirtokos nagyon megijedt, hogy elviszik a foglyokat is, ha nincs aki őrizze őket. Magához hivatta az oroszokat és elmondta nekik, hogy valószínűleg el fog kelleui menniük. Az oroszok is megijedtek, mert nagyon jól megvoltak és szegény párák már attól tartottak, hogy a lövészarokba kell vissza- menniök. Összesúgtak, azután ki jobbra, ki balra utána az elszökött cseheknek. Estére nagy diadallal behozták mind a kettőt. Azóta az oroszok őrzik a cseheket, nehogy mógegyszer elszökjenek. A nagy bakancs. Egy németül tudó francia fogoly nagyon komikusnak találta a bajor katonák súlyos, otromba oipőit, nem is tudta megállani, hogy csípősen meg ne kérdezze: m Mond csak kérlek, hogyan lehet ebben a csónakban szaladni ? Az fiain nem arra való, hogy szaladjak, hanem hogy állva maradjak, felelte a mindig kedélyes bajor. A tambur major. Midőn a németek Antwerpen városát eltogl lták, több német foglyot szabadilotiak ki. Többek között egy katonai karmestert is, akit a belgák díszes ruhájáért tábornoknak tartottak. A karmesterrel rendkívül előzékenyen bántak és két belga tiszti-szolgát is rendelkezésre bocsáj- tottak. A belga, vezérkar pedig jelentésében örömmel irta meg, hogy egy német tábornokot elfogtak. Képzelhető, mekkora volt az antwerpeniek csodálkozása, midőn a képzelt tábornok egy zenekar élén masírozott néhány nap múlva egy katonai ünnepélyhez. Eőmunka társak Or. Olsavszky Gy > ». Or. Kovács Mór Liaptulajdmi ; BARNA 8 E M i). 2l39j9l6. szám. Hirdetmény. A m. kir. minisztériumnak 3172|916. M. E. sz. körrendeleté alapján közhírré tesszük a következőket. Mindenkinek birtokában levő és saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó tengeri készlete zár alá vétetik s ezzel csak a hivatkozott miniszteri rezdelet alapján rendelkezhetik és adhatja el. A tengerikószletnek feleslegét a termelő csakis a Hadi Termény részvénytársaságnak, vagy bizományosának, vagy olyanok részére adhatja el, akik szabályszerű vásárlási igazolvánnyal birnak. A vásárlási igazolványt — nem termelők részére, vagy olyan termelőnek a kinek saját házi és gazdasági szükségletét saját termésük nem fe- dozi — a főszolgabíró adja ki és azzal közvetlenül a termelőtől bármely törvényhatóság területén jogosított tengerit vásárolni. A termelő saját tengeri termésének felhasználásával a saját szükségletén felül tovább eladás céljára 4 nal több sertést akar hizlalni azt csak az Alispántól nyert engedély alapján teheti; azonban az igy nyert engedély alapján felhasznált tengerivel kihizlait sertéseket köteles az engedélyben meghatározott feltételek mellett közfogyasztásra átengedni. A kik hizlalással foglalkozni akarnak kötelesek azt a főszolgabíróhoz bejelenteni, ezen bejelentésnek tartalmaznia kell az engedélyes nevét ős azt, hogy hány sertést állított be hizlalásra és mennyi tengerire van szüksége. A termelő tengeri készlete annyit, amennyi saját és gazdasági szükségletének megfelel erre a célra szabadon felhasználhat. Haziszükséglet címén az 1917. évi tengeri termés felhasználhatásáig terjedő időre azon személyek ügyelembe vételével, akik a termelő háztartásában rendszerint természetben ellátást élveznek, csak annyi tengerit lehet számításba venni, mint amennyi rendes viszonyok között szükséges gazdasági szükséglét címén pedig a kiszolgáltatandó termenybeli járandóságok (alkalmazottak, cselédek, ^uukasok munkabére, része, konvenciója) a vetőmag és az aiiatállomauynak egyébb terményekkel vagy termékkel nem fedezhet© szükséglete vehetők számításba. A ki a hivatolt rendelet rendelkezést megszegi kihágást követ el a mennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik kihágást követ el s hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A ki tengerit a megállapított legmagasabb áron vásárol, vagy annak fizetését megígérte, az a kihágás miatt nem büntethető, ha a kihágást a hatóságnál feljelenti. Nagysomkut, 1916. november 1. .Elöljáróság, A Dr. Papp József tulajdonát képezett lakóház 1917. január l-tól bérbe adó esetleg eladó. Értekezhetni kir. közjegyzőnél. Dr Olsavszky Gyula
