Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1916-09-17 / 38. szám

cP XIV évfolyam. Nagysomku'. I8!6 szepíember I7. 38-ik szán KÖZÉHüKKÜ I’A HSA IMI .Ml tífcULAP * „NAGYSiO VIKIIT» JAK VSl JKtiYXOl EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖM VE. K HI f I z <> ( é» i ér: Sgésí évié . , 8 li Negyed évre í X fél évre 4 K Egyes sjtV.m áu i( 6líe Főszerkesztő: Pite.: Ede. Felelős szerkesztő : Bar iá Benő. s*erke**ií3ég és uiadóhívatai: Nagysoitikul. Teleki-tér484 Telefon szám 2. MINUDN t ANAkSAI' A termelők búza-, rozs-, két­szeres-, árpa- és zabfeles- egének közszükségleti cé­lokra igénybevétele. A m. kir. minisztérium a háború ese­tére szóló kivételes intézkedésekről alko­tott törvényes rendelkezések alapján a kö­vetkezőket rendeli: 1. §• Mdulyt a cséplési munkákat a tör vényliatóság területének túlnyomó részében befejezték, a törvényhatóság első tisztvise- öje köteles a termelők búza, rozs , két­szeres-. árpa és zabfeleslegének közszük ségleti célokra való igénybevételét (rekvirá- lását) és átvételét a jelen rendelet alapján haladéktalanul elrendeli és foganat ősit tál ni. A belügyminiszternek a földmivelés- ügyi miniszterrel egyetértőleg adóit utasí­tására a törvényhatóság e! ő tisztviselője a feleslegek igénybevételét és átvételét — a törvényhatóságnak akár egész terűietcre, akár egyes járásokra vagy községekre, akár egyes határrá zekre nézve — előbb is kö teles elrendelni. 2. §. A törvényhatóság első tisztviselőjének az l. § alapján kibocsátóit felhívására kötele: minden termelő a birtokában (őri zetében) levő búza , rozs- kétszeres , árpa- és zabkészletét az igénybevétel tárgyábau eljáró ható-ág utashása szerint a h itósag előtt feltárni és a kész'etnek a saját házi é gazdasági szükségletét meghaladó fe­leslegét a hatóság, u'asitása szerint a ha­tóság megjelent kiküldött jó ek a Hadi Per- méuy részvénytársaság i észére közcélra átadni, illetőleg a hatóság utasításához ké­pest a termelőhöz legközelebb íekvő rak­tárba vagy a Hédi Termény ré.-'Zvénytár­saság áltai az illető körzetre kijelölt bizo Hiányosnak beszolgáltatni. Arra nézve, hogy a termelő termésé­ből saját házi szükségletére mit tarthat visz- sza, a fennálló rendelkezése irányadók, a gazdasági szükségletre vissza!: ríható meny- nyiséget pedig a földniivelésügyi miniszter által e részben ktadáiTdőiPÖZebtjüi utasítá­sok szerint az összes körűimé yek figye­lembevételével az igénybevétel tárgyában haló.-ág áliapiija meg. A közszükségleti célokra igénybevett felesleggel a termeli nem rendelkezik, azt fel nem használhatja; fel nem öröliet- héti, fel nem etetheti, fel nem dolgozhatja, el nem Idegeniiheti, sem az >k másnak jo­got nem engedhet. Az igéiivbevétei nem akadályozza a termelőt atban, hogy a birtokában levő azokat a készleteket amelyeket meg az igénybevétel tárgyában a jelen rendelet alapján kibocsátott felhívás előtt vásárlásra jogosultnak eladott, a vevőnek kiszolgál­tassa, feltéve, hogy az eladás lényét sza­bályszerű vásárlási igazolvánnyal bizonyítja és az igénybevétel tárgyában eljáró ható­ság az eladás és megvétel jogszerűségét megállapítja. Ha a vásárlási igazolvány gazdasági szükségletre vonatkozik és ezt az igazolványt nem az igénybevétel tár­gyában eljáró katóság állította ki, az ela­dás és megvétel jogszerűsége felelt annak a törvényhatóságnak első tisztviselője—még pedig a törvényhatóságára nézve illetékes gazdasági félügyelő meghallgatása után — határoz, amelynek területén a vásárlási igazolványt kiállították. 3. §. A jelen rendelet alapján igénybevett (rekvirált) készletekért — amennyiben a 4. és az 5. §. másképen nem rendelkezik — az illető terményre nézve az átvétel idejé­ben érvényben álló, hatóságilag megálla­pított legmagasabb ár fog térítésül fi­zettetni A térítés, ha a készletet a termelőnél veszik át, az átadáskor, különben a kész lein k a kijelölt raktárba vagv az állo­másra történt szállításakor fizetendő. Ha a készlet a termelő hibáján kívül eső okból az igénybevételtől számított har­A „KOVARVIM“ TARCAJA ! A tölgyek. Oixszfrontoii szept. hó, j j A . . . i tölgyeknek sajátságos formája van. j Magasak, erősek, hatalmasak, de sudár törzsük ! csak közepétől fogva kezd lombosodni és az ágak I olyan rövidek, hogy a tölgyek, mint karcsú és su- j dár gyertyánfák merednek az égbe. Jó félmagas- j Ságig kopárak, mezítelenek, ág és lombtalanok. A háború formálta át őket, a büszke tölgye­ket. amelyek évtizedek ó a változatlanul állanak itt. Évtizedek tele, nyara, förgetege, villámcsapása nem ártott nekik és most egyetlen, inég csak nem is teljes esztendő átnyirta őket, mint jámbor kerti Paxusbokrokat a kertész ollója. Puskagolyók tör- desték le az alsó ágakat, ölték meg őket, fojtot­ták meg csirájukban a lombokat, gránátszilánkok nyirbálták meg koronájukat; — a d . . . i erdő egy esztendő óta harcban áll, saját testével védel­mezi a katonákat, akik a földet védik, amelyen áll. A tölgyek is küzdenek, harcolnak, haloltaik és sebesülteik vannak. Itt fekszenek közöttük a ha­lottak, akiket derékba tört a gránát, csouka tör- sükkel merednek az égbe. mint merev halottak kitárt karjai; kétségbeesetten, holtan és mégis ele­venen. Mások gyökeriiktépte hevernek a földön, le­velük nem hajt, gyökereik a levegőbe kapnak, mint a mellbelőtt ember utolsó pereiben a levegőbe kapaszkodni, hogy el ne bu jék. Tompán ásít mel­lettünk a tölcsér, amelyet a gr. nát vágott, amelyik gyökerüket kitépte. Sok halottja van a harcoló er­dőnek és még több scbesültje. Majd minden tölgy magán hordja a harc bélyegét. Leszakiiott ágak behegedt sebei, golycszakitotta sebek a kérgen, ahoi kilátszik az előfa mezítelen fehér húsa, go­lyóverte apró lyukak látszanak mindegyik tölgyön. Kérgüket lehántotta a golyózápor, itt ott egy gyuj tágrán it szénné égette valamelyiket, hogy üszkös, fekete ágai csdou, kéíségbeesetton könyörögve merednek az égbe. És minden ilyen seb a fának talán egy megmentett emberéletet jelent. Mat az erdő szelén már az ellenség all és a tölgyek ned­ves zöld lombjai között a halál kuporog. Árkok futnak keresztül-kasUl az erdőn, mint kardhasitotta sebhelyek egy halott testén, gránát- tölcsérek ásítanak, mint apró lősebek. Alig lehet egy lépést tenni ebben az erdőban, hogy meg ne csörrenue a láb. Nehéz gránátok vadul csipkézett szilánkjai hevernek mindenfelé, fészakgatolt róz- pántok, srapaolliiüvelyok, sárgaréz orosz és alumi­nium japán srapnellgyujtók. 0 o n tölteiekgolyók, hegyes puskalövedékök, mellettük konzervdobozok kemény papirosból való tölténydobozok, szíj jak, patrontáskák. Itt ott egy összegyűjtött tábori leve­lezőlap halvány rózsaszínű foltja világit első sí padtan a zöld bokrok közül. D . . . n éjjel és nappal, szakadatlanul, a nyugalom perceiben is folyik a harc, mert ez a magaslat zárja el a cár csapatai e öl az utat. Öt­ven lépő-nyíre egymástól lesik egymást az ellen­felek, beásva a puha agyagba. Drótsövény veszi körül az egész erdőt, mint valami féltett vadas - kertet. Puskagolyók sivitanak a fák közt, vágnak felcsattanva a levelek közé, sivitásukat megsokszo­rozza a visszhang, hogy zugnak, mint óriás dara­zsak. Gránátok jönnek üvöltve, robbanásukat meg- százszorozza a visszhang és a szélforgácsolt ágak recsegése. Szilánkok vágnak belé a fákba, amelyek mereven, részvétlen bámulnak maguk elé — meg­szokták már az ilyesmit. Emberek suhannak a bokrok között, fát, lőszert, deszkát cipelnek; drót- kötélpálya apró csilléi hozzák szakadatlan az élel­miszert. Éjjel felvillannak az orosz fényszórók, tü­zes ujjaik lassan tapogatják végig az erdőt, be­másznak a fák közé, hogy hosszú, fantasztikus árnyak túsznak a fekete tölgyek között. Világitó pisztolyok vetnek vakító fénykúpot az erdőn, hogy a kis temető fehér keresztjei megcsillannak egy pillanatra a ragyogó fényben, amelyben úgy álla­nak a sötét tölgyek, mint egy mozdulatlan katona* i ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom