Kővárvidék, 1916 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-23 / 4. szám
A mezőgazdasági és ipari oktatásnak a katonaságnál való bevezetése. A háborús idők sok mindenre megtaníthatnak bennünket abban az irányban is, hogy mi módon biztosítsuk legjobban hazánk mezőgazdasági és ipari fejlődését. E kérdésről igen figyelemreméltó tanulmányt irt most Nagv László magyar királyi alhad- biztos »javaslat és irányelvek a mezőgazdasági és ipari oktatásnak a katonaságnál való bevezetésre« címen. A szerző szerint most a háború folytán^ bőséges alkalmunk lenne arra, hogy a dolgozó nép széles rétegeit a katonai szolgálat ideje alatt célszerűbben neveljük a kuliurára és c íltudatos gazdasági munkára. Meg is kellene ragainunk ezirányban a jó alkalmat, hogy Németország példáját kövessük. A sz rzö éppen németországi tapasztalataira hivatkozik s világosan mutatja ki tanulmányában, hogy milyen sikerrel járt a német hadseregben az a néhány évvel ezelőtt kezdett mozgalom, melyet a mező- gazdasági oktatásnak a katonaságnál való bevezetése v^ge t indítottak meg. A katonaság utján való mezőgazdasági nevelés Németországban kitünően bevált. Gazdasági köreink érdeklődését nagyon megér- de nli az előttünk fekvő tanulmány, melyben a szerző ezt a figyelemreméltó eszmét s az OvlGE. régebbi kezdeményezéseit a kővetkező időszerű intézménynyel kívánja gyakorlatilag megvalósítani. A béketárgyalások miatt valószínűleg hónapokig fog húzódni a fegyverszünet, mely idő ilyen gazdasági oktatásokra kiválóan felhasználható volna. Ezek az oktatások hasonló elvek szerint csak persze mégis más alapon volnának a magyarországi ezredekben megtartandók. E katonailag ki nem használható idő kiválóan estékre emlékezett vissza, némán játszó t Jézuska euyetleu ajándékával: az arany hajú bubával. Hja, háború van és a haburub.m a Jézuska is oly szegény I És ujesztendö is elkövetkezett Ujesztendő, a mely most csak s tót aggud Urnákat, nem vidám reményeket hozott a szegényes kis lakasba. Ki jő huzzá buldog újévit kivárná ? Ki teszi boldoggá ;.z ű uj esztendeje t ? Valaki mégis jött. Valaki kora reggel megkocogtatta az ajtót. Az asszony felkelt. Ki l hét az a korai látogató ? Villámszerű sejtelem támadt a szivében. Nem is sejtelem, bizonyosság. Ű jen. Neki kell jönnie _ Ő jötti — Fölkerestem magát, még egyszer. Dóra, pedig megfogadtam, hogy soha többé at nem lepem a küszöbét — mondotta a feifi. — Da most mégis eljöttem, hogy boldog újévet kívánjak maginak. S halkan hozzátette: — S hogy boldog uj évet terem'sok magáink. Ha megengedi... Ha bebucsát.. . Hisz oly hideg van odakünn ... Óh, igen — bebocsAtotta, leültette, csókjá- j yal halmozta ol őt a hideg kéilelhetetlen a<sz >uv. Es a nyakabj vetette magit az ujesztendö hírnökének a kis lány. — Apuskám I — Eddig csak arra volt jó a két kezem — szóit a férfi, — hogy szétszórjam velük a vagyoninkat. Ezentúl félkézzel is többet fogok érted dolgozni, Uiint azelőtt kettővel. — Ezelőtt két kézzel se öleltél oly forrón, mint most f Ikózzel — felelte az asszooy. És újéve reggelének fénye beragyogott a szobácskába. Hiszen a jó Isién ran’a örül unnak, hugi ba a földö i egymásra tatáin k azok, akiket egymásnak leudeit a Gondv.selcs. # .,. I'yen mesék támadnak mos*, az emberek nehéz, véres megpróbáltatásainak idejeben. Amikor a Halál tanít bennünket arra, hogy hogyan kei! hgyniMH, egymásnak élűi a főidőn. KÖVARVIDftR alkalmas volna az ország gazdasági tudásának és értelmi szintjének emelésére. Ennek tananyagát szintén a központi vezető ség állíthatná kis füzetekben sürgősen ősz- ?ze, mig oktatókul tartalékos és népfölkelö tisztek stb. között majd minden ezredben taláható gazdász, fö’dbirtok >3. kertész tanár stb. ügyesen felhasználhatók volnának akik a részükre tanulmány céljából 1—2 héttel előbb kiadandó füzetek útmutatása szerint az éppen rendelkezésére álló eszközök felhasználása mellett oktathatnák a legénységet. Egy-két hónapi ilyen rendszeres és céltudatos oktatás nem múlnék el nyomtalanul és a hadjárat durva öldöklő mestersége után szülőföldjének szelíd kultúráját őrömmel, friss ésszel és kedvvel szívná magába valamennyi. Persze az oktatás tárgyának megválasztása és kidolgozása ennél is kiválóan fontos feladatot róna a központi vezetőségre. Ennek óriási előnye, hogy igen csekély pénzbe kerülne. FI I R E K. Gyászeset. Lasin Sándor afyai földbirtokos e hó 9-én 79 éves korában Atya községben elhunyt. Temetése e hó 1 1-én délután ment végbe. Az eihurntban Lasin Tivadar helybeli tb. szolgabiró és Dr. Bar- bul Illés Káfolyné szül. Lasin Valéria szatmári ügyvéd neje — édes atyjukat veszítették. A kövárvidéki olvasókör évi közgyűlése. E hó 16-án tartotta meg a kövárvidéki olvasókör rendes év; tiszlujitása közgyűlését. A közgyűlés lefolyásáról alábbi tudósításunk számol be: Mán Lajos országgyűlési képviselő az olvasókör elnöke a közgyűlés megnyílása után, a maga és tiszttársai nevében megköszönte az eddigi bi- ! zalmat és fölkérte a közgyűlést, hogy a I választást megejteni szíveskedjen. A választás tartamára korelnökül: Gróf Teleki Sándor választatott meg. A választás egyhangúlag a következőleg ejtetett meg. Diszelnökül: Gróf Teleki Sándor. Elnökül: Mán Lajos országgyűlési képviselő. Alelnökiül: Pilcz Ede. Háznagyul: Jeszenszky Béla. Pénztárnokul: Mátfaé A'hariász. l\önyvtárnokul: Havas Emil. Jegyzőül: Dr. Kálmán Henrik. Ügyészül: Dr. Nyilván Auiél \ ál asztaliak meg. Választmányi tagokul — Gróf Teleki Jenő, Dr. Olsavszky Gyula, Pályi Béla, Dr. Simon Miksa, Hirsch Náthán, Papp István, Veress József, Barna Benő, Bocsánczv Márton, Dr. Takács Sándor és Dr. Goldstein Ármin — választattak meg. Hosszú Vazul szamosujvári g. kath. püspök, akinek fönhatósága alá tartozik a nagysomkuti egy ház is, meghalt e hó 13-án Budapesten, a Grünwald szanatóriumban, halála gyászba borította az egész egyházmegyét, me'ynek papsága a legnagyobb szeretettel és tisztelettel ragaszkodott tudós és nemesszivü főpásztorához. Az illeni g. k. templomra kitűzték a gyászlobogót s a temetésre Illyés János esperes-plébános is elutazott. Pásztory Árpád vagyona a magyar g. püspökség törzsjavad alma lett. A napokban hagyta jóvá a kormány Pásztory alapitó levelét. A kormány hangsúlyozza, hogv a hatalmas vagyont a„ alapító kívánsága szerint a magyar nemzeti művelődés fejlesztésére, főleg tehetséges, de szegénv ifjak neveltetésére kell felhasználni. így az uj püspökségnek anyag ereje is lesz hozzá, hogy kellő erélly el végezhesse a magyarosítás nemes munkáját. Minden tábori postához lehet csomagot küldeni. Folyó évi január 3-ától kezdve az eddigi feltételekkel minden tábori postához lehet magán csomagokat küldeni. A 11,39, 51, 125, 149, 169. és 168. számú tábori postához állandóan, vagyis bármely napon, a többi tábori postához azonban ezután is csak minden hétfőn, kedden és szerdán adhatók fel a tábori csomagok. Nagyon fontos aztán, hogy mit tartalmazzon egy ilyen tábori csomag. A tapasztaltak szerint kalács és tészta nemüt semmi esetre sem, mert ezek a tárgyak a megérkezésig élvezhetetlenekké válnak, de ne maradjou ki a csomagból a dohány, cigaretta, zsebkendő, zsebkés, tü, cérna, ceruza, papír, tábori lap. Élelmiszerként a jó fagyos paprikás szalonnát és jól kiszáradt kolbászt veszik legszívesebben katonáink, mert ezek a cikkek nem is romlanak meg. Tábori csomagok. A kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki, mely a tábori postacsomagok súly hatását a táborba irányuló, valamint a táborból eredő forgalomban öt kilogramm helyett tiz kilogrammban állapítja meg. A hadseregfőparancsnokság közlése szerint a német császári ti. hadsereghez beosztott magyar és osztrák katonai személyek részére csomagok ezidő szerint nem továbbíthatók. Névtelen feljelentők. Mivel eme megvetésre méltó emberi teremtményekkel minket is ellátott balsorsunk, talán nem lesz érdektelen itt is feljegyezni, hogy hírük eljutott az országházba is, hol egy interpelláció során esett róluk szó, mely alkalommal feleletként maga a honvédelmi miniszter is kijelentette, hogy hírük említésére is undor tölti el 3 rendeletét intézett az ország valamennyi j hatósághoz aziránt, hogy a névtelen feljelentéseket minden további gondolkozás nélkül olvasatlanul dobják a papírkosárba. A vitézségi éremmel járó díjról. Utóbbi időben a hadifogságba esett katonák hozza- I tartozót a hadifogság tartamára a vitézségi éremmel járó pótdijak kiutalását kérték, sőt oly kérelmeket is terjesztettek a katonai parancsnokságok és hatóságok elé, amelyekben az óremíulajdonos elhalálozása után a hoz- zátatíozók kérték, hogy a vitézségi érem pótdijának további élvezőiében részesülhessenek. Ezeket a kérvényeket mind elutasították, mert a szabályzatok értelmében az j érem pótdíjéivezete azzal a hónappal szűrük I meg, amelyben az érem tulajdonosa meg- ! hal. a hadifogság tartamára ped g az érem- I pótdijra való igényjogosultság nem áll fenn. Az érempótdijtuk hosszabb időre, vagy végkielégítés módjára való előlcges kifizetése pedig, amit több esetben szintén kérelmeztek, a határozmányok szerint nincs megengedve. Katonák téli szabadságolása. A fakitermeléshez fűződő gaz íasági érdekek, különösen a tűzifa — szükséglet kielégithetóse céljából a fakitermeléshez, az erdei termékek szállításához és feldolgozásához s egyéb er- i dei munkákhoz a szokásos napszám bizto- ! sitása mellett 20 emberből álló munkás cső- I portok 14 napig terjedő időre községeknek _______________________________január 23.
