Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-09 / 19. szám
tnájus Q _____ La utmán Rezső, Mármaros Dezső, N. N., Luka és Lemnics, Braun Samu 50—50 fillérrel. N. N„ ifj. Markovit« Pál, N. N., S/,lan János, Weber Ferenc 40—40 fillérrel, Bultyáii Miklós, S. M. 30.—30 fillérrel. Besota György, J Butlyán János, Jakabovits, Salamon I/.sAk 20 — 20 fillérrel, ifj. Herskovlts Sámuel. Miien András, Harlstcin Mihály, Pisták Janos. Osán Péter, Cselt Jenő, Máries János 10 —10 Iliiénél. A befolyt összegből 25%, vagyis 20 Jy 00 fill, a Vercskereszt-egylet nagysomkuti fiókjának, 75% pedig, vagyis 61 ív 80 fill, az Auguszla-alapnak küldetett el. Adakozás a vak katonáknak. Barna Benő község* jegyző 40 koronát gyűjtött a vak katonák részére és a begyü 11 összeget a megvakult katonák országos bizottsága elnökének küldte be. Talált pénztárca. Egy fekete kis pénztárca találtatott, igazolt tulajdonosa tartalmával együtt a községházánál átveheti. Bevonulás május 15 én. Ezen a napon tartoznak majd bevonulni a következő népfelkelők: 1. Akik 1891. és 1805-ben születtek és lebruáriusban és márciusban sorozták be őket. 2. A népfölkelésre kötelezett volt póttartalékosok, akik katonai kiképzésben nem részesültek. Burgonyakészletek bejelentése és maxi malis ára. A hivatalos lap miniszteri renue- letet közolt, melynek értelmében a kisbirtokosok kötelesek meglevő burgonyakészletei- kel bejelenteni és az Országos Gazdaság Bizottság részére átengedni. A miniszteri rendelet a burgonya maximális árát métermázsánként 11 K bau állapítja meg, ez az ár magában foglalja a rakodó állomáshoz való szállítás költségét is. A maximális ár nem terjed ki a burgonyának az Országos Gazdasági Bizottság átengedése körén kívül eső forgalomban történő előadásokra. Tök vetőmag. Vetetlen területek, agár földek hasznosítására igen jó szolgálatot lesz a takarmány-tök termelése. Fészektrágyázással és csekély mivelési munkával holdankint 250—300 q termelést ad oly időben, mikor a zöld takarmány már fogytán van s a répa még éretlen. Egy holdra 2 kgr. mag elégséges. A szükséges mag kilónkint 4 K árban a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség utján azonnali bejelentés esetén beszerezhető. Mérsékelt áru lovakat kapnak a gazdák. A hadvezetőség elhatározta, hogy a harciérről betegen vagy sebesüllen visszaérkező lovak számára kórházakat rendezett be, ahonnan a gyógyult, de nem harcképos lovakat mérsékelt áron adja el a gazdáknak. A hadvezetőség Magyarországon 4 2 ilyen lókórházai rendezett be, melyek mindegyikében átlag 500 lovat ápolnak. E lókórházakból eddig 3186 lovat adtak ki a gazdáknak. Lehet írni a przemysii védőknek. A Hadifoglyokat Gyámolitó és Tudósitó Hivatalnak sikerült kieszközölnie azt, hogy azoknak a katonai személyeknek, akik Przemyslben voltak, hozzálát tozóik már a fogolyhsták közzététele előtt írhassanak. Aki tehát köziemén)t továbbiltatni kiváu, küldje azt be a megne vezeti hivatalnak (Budapest, IX., Üiiői-ut 1.) és a borítékot, illetve a küldendő levelezőlapot lássa el ezzel a jelzéssel: „BesátzungsK ö V A It T I P fi I truppe Przemysl“, vagy pedig „Garnison de l'rzemysl." A hivatal az így megjelölt ieve- zést elküldi illetékes lulyre. ajánlja azonban lehetőleg a levelezőlap használatát. A háború napilapja AZ EST. Az ország nehéz küzdelmében, a magyarság jövőjéért folyó harcokban becsületes, megbízható hírszolgálattal veszi ki részét AZ EST. Migyar- ország legjobb Íróit és legnevesebb újságíróit küldi oda, a hol az események lejátszódnak. AZ EST tudósítói felkeresik a nyűgöt), keleti és déli harctér minden seregét és idegleszitó munkával, becsületes őszinteséggel adnak hirt az olvasóközönségnek minden csatatérről, a hol derekasan küzdő katonáink a magyar név dicsőségét öregbítik. AZ EST leggyorsabban és leghamarább juttatja el a harctér és a semleges külföld utján az ellenséges országok eseményeinek hirét az olvasóhoz. Az előfizetési ára minimális, mert három hónapra csak 4 kor. 50 fillérbe kerül. Mutatványszámot lapunk olvasóinak szívesen küld AZ EST kiadóhivatala, VII., Erzsébet-körut 20. A madarak és fák napjának jubileuma. A madarak és iák napjának tizedik éviordu- lójá jtdzi az 1915-ik év. Az Országos Állatvédő Egyesület, melynek kérelmeié gróf Apponyi Albeit vallás- és közoktatásügyi miniszter 190ü ik évben a madarak és fák napjat, mint évenként visszatérő iskolai ünnepnapot az ország valamennyi népiskolájában rendszeresítette, igen nagy súlyt Vet arra, hogy ezt a szép és minden vonatkozásában lelkarolasra melló intézményt tíz éves imn- állása alkalmából minél lelkesebb szellemben üm>- poljék meg. Az egyesület azért a legmelegebb kéréssel lordul az o szág nagyérdemű és magasztos leiadatának színvonalait allo tanítóságához, hogy célzatát rokonszenves odaadással támogassa. 1 Az egyesületnek-tudomása van arról, hogy néptanítóink eziei a harctéiren ontják vérüket a hazáért, tudomása van arról, hogy csaladjaik ezrei a mindennapi élet számtalan nehézségei közben fájdalommal és aggodalommal élik napjaikat, tudomása van arról, hogy az iskolai iljuságnak egy része a gazdasági munkáknál segédkezik, számos iskola hadügyi okból vagy játványok miatt zárva van, de az egyesület mégis azt vallja, hogy a háború öldöklő zaja Közben se feledkezzünk meg gyermekeinkről, ne losszuk meg őket a ma- j darak és falc örömnapjátol és annak a gyermekek kedélyére való áldásos behatásától Es ebből a szempontból kéri az Országos Állat védő Egyesület az ország tanítóságát, hogy mindenütt, ahol lehetséges minél nagyobb körültekintéssel és minden kínálkozó vagy igénybe vehető eszköz segítségével munkálkodjék azon, hogy a madarak és fák nap' ját ez évben is az erkölcsileg és közgazdaságilag oly nagy jelentőségű intézmény szelleméhez híven megünnepeljék. Hívjak össze a gyermekeket ott is, ahol ozidő szerint a tanítás szünetel, hogy a mail» ak és lak napját kirándulás keretében megtarthassák, és igy a tanítók és tanulók hosz- j szas elválásával szemben ismét egy alkalom j nyíljék, melyben a köztük való kapcsolat meg- : «jut és inegeiősödik. Így remélhető, hogy az 1911. érben hivatalosan ismert 7700 ünneplő iskola száma a madarak és Iák napja fennállásának tizedik évében ezrekkel fog emelkedui. Tanítóságunk meleg büszkeséggel tekint- ; hét ez intézménynek egyedül az ő kozrenükö- | dósövei eléri csodás felvirágzására, melyhez j hasonlót a világ egyetlen egy államában sem ! találunk. A szép magyar világ Zubolyoak, a harcté- j ren elesett kitűnő hónuk közvetlenül hadba vonu- ! lása elölt irt cikkéi közli most május i-iki legújabb i számában a Jé Pajtás kegyeletcs tuogemlékezésé- j vei. A fi io n cikk a régi magyar gyermek-életről ; ; mond érdekes dolgokat. Ugyanebbe a számba v r- : set ivt Lév«y József, Sebők Zsigmoud folytatja Ta- I 3 | mássy Mit lés cimü uj, naprél napra érdekesebbé : váló regényét, Kóbor Ilona egy arab fiúról niocíl : kedves történetet, Elek nagyapó Kőkéné kemám- j asszonyról uj mese', Zsiga bácsi mulats. gos möket mond el, Rákosi Viktor folytatja A gibraltári ösz- szecsküvök cimü rendkívül éidekcs regényei. A rejtvények, szerkesztői üzenutok egészítik ki a szám gazdag tana Imát. A Jó Pajtás t a Frank'in-társulat adja ki ; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fel évié 5 korona, egész évre 10 koron u Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad es mutatvány - számokat küld a .Jó Pajtás* kiadóhivatal» Budapest IV., Egy etem utca 4. CSA R NŐK. Most, hogy hű szövetségesünk — hála Istennek — erősen közeledik L 0 n d 0u f--Jé, és Calais előtt döntő haic ik ígérkeznek,alkalomszerűnek látjuk ismertetni egy,{most nagyon is indokolt mélységes ellenszenvünk dacá aj s szehemesn k váltható francia mondást, amely hül Báró Eötvös Jó széf magyar ember létére francia nyelven a legkitűnőbb szójátékot csinált». A mond is ez : D u s u b i i m e a it ridicule il n’y a qu’un pás. (A fönségostől a nevetségesig csak egy lépés ) A most következő szójáték megérthetése végett tudni kell, hogy ez a szó: lépés,franciám : pás, és hogy a Franciaországot Argóétól elválasztó, Dover és Calais közötti Manche- Cs a tor na neve: Pás de-Ca la is. Báró Eötvös J óz sei 1830—37-iki kiil- fö'di utazásában először Franciaországot, aztán Angliát látogatta tneg. Lelkének inkább volt io- ltona a francia, mint az angol; s mikor visszatért a koniinensre, a Manche-csatornán járó gőzhajón egy angol utas eiő t lelkesen magasztalta Fran ciaorsz ‘got. — „La France est sublime,“ (Franciaország föQségesj, mondó. — „D u 8 u b 1 i m e a u ridicule i 1 n’y a qu’un pás,“ vágott vi sza a hiúságában sértett angol elesett. — „Le Pas-de Calai s, monsieur,“ szólt nyomban Eötvös. — Az angol erre, a hagyomány szerint, tüstént párbajra hivta Eötvöst, ki meg is verekedett vele. * Alkalomszerű annak az ismertetése is, hogy hős honvétleink hős elődeit, a szabadságharcban elesetteket, ki, mikor és milyen körülmények között nevezte el névtelen félisteneknek. Kossu h Lajos dicsőítette e névvelőket 1852- ben, Birminghamban angol nyelven tartott hatalmas beszédében, mely ben a hallgatóság előtt többek között az ellen tiltakozott, hogy a szabadságharc csak egy Kossuthttól fanatizált párt küzdelme volt; majd aztán igy folytatta: „Az események folyama megmutatta, hogy annak a pártnak nemzet a neve, még pedig bajnok nemzet; de azért csak folyt a híresztelés, hogy énáltalam van inspirálva. Hiszen talán nem diesöség- telen dolognak lehetne mondani, ha valaki egy ily nemzetet i y fokig lenne képes lelkesíteni ; de én nem fogadhatom el e dicséretet Nem éa inspiráltam a magyar népet, hanem a magyar nép inspi- I rált engemet. Mindaz, amit valaha gondoltam és gondolok, mindaz, amit valaha éreztem és érzek, csak egy gyönge lü etetése azoa szivuek, mely az én népem kebelében dobog. A harcok dicsőségét » vezérek rovására metszi a történelem, az övék a halhatatlanság babérja ; pedig ők, midőn a veszély- lyi-1 szombeszállanak, tudják, h így, éljenek vagy haljanak, uevök élni fog a nép ajkain. Mennyivel tisztább az a fény, mely a nép fiai ezreinek képét köii i, akik tudjak, hogy ahol elesnek, ismeretlenül fogják haláluk álmát aludni s növök nem szolgálatid diesdallamokra alanyul és mégis nyugodtan,a „Hazádnak rendületlenül“-! hangoztatva mentek az ágy uütegek halait és pusztítást szóró kereszttüzén keresztül a győzelemre, s akik elestek, e kiáltással estek el: „éljen a haza!“ Ekként küzdötienek ií hazáért és szabadságért s ezrenként ekkép háltak meg a mi névtelen félisteneink. (r.) Főinuuka társak: Dr. Olsavszky Gyula. Dr. Kovács Mór. Laptulajdonos: BARNA BENŐ.
