Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1915-12-05 / 49. szám

kompenzációs alapot minél szélesebb me­derben kifejleszteni. A Város- és községfejlesztési rt.-nak elég nagy földbirtokok állanak a benne érdekelt pénzintézetek révén rendelkezé­sére. Ezeken a nagybirtokokon, de a tár­saságnál nem érdekelt földbirtokosok ura- j dalmain is, az állattenyésztést és az állatok hizlalását intenzive kívánja folytatni, amiái- tal mód kínálkozik arra, hogy a sovány és hizlalt állatok között ma fennálló arató ta- lanság legalább is enyhittessék. Nagy szol­gálatokat tesz majd a központ a városok községek lakósságának azzal is, hogy kő­szén és esetleg tűzifa-szükségletük is le­hetőleg kedvező feltételek mellett igyekszik biztosítani. A központ működése nem mondható elkésettnek, mert hiszen a nagy háborúnak még nincs vége, de meg nem tudhatjuk, hogy a fegyveres ellenségeskedések befe­jezése u!án is meddig fognak a béketár­gyalások tartani. Sőt az árukészietes ará­nyos elosztásával racionális alapon foglal­kozó ilyen szervezetnek még normális bé­keidőben is áldásos szerepe lehet. A központ élén mint vezérigazgató Éber Antal dr., a Magyar telepítő és par- cellázóbau vezérigazgatója fog állani, a közigazgatási részt Horváth József dr. fogja vezetni, az ügyvezető igazgató pedig Töpier Ottó. Mind a három olyan kipróbált szak­ember és szervező talentum, akiknek mű­ködése elé az egész ország teljes bizalommal nézhet. Fölhívás az itthonmaradot- takhoz. A háború khörése óta elértük a má­sodik ősz küszöbét s neu sokat kell vizs­gálódnunk, hogy megállapítsuk, hogy a mostani őszi időszak még fokozottabb kö­telességeket ró az itthonmaradottakra, mint — Lehet, s a főbaj, hogy nem íuűok ékesen szólóan hallgatni. De hidd el, eddig még azt sem tanultam meg kedvemre, hogy ékesen szólóan be­széljek, a hallgatást meg már, úgy látszik, sohase fogom megtanulni. — Es engem tartottál te szamárnak p: inci- kéui. Valid meg, hogy engem tartottál a legna­gyobb szamárnak. — Fiam, a szamár is csak viszonyos foga­lom. Lehet valaki jogi dolgokban szamár, de elsö- rangu fiskális, lehet valaki egy könyv olvasásánál ostoba és tud olvasni az emberekben. Én legfel­jebb arra nézve tartottalak szamárnak, amit ná­lam csináltál. Amit most csinálsz, az igen okos dolog lehet. — Holyes. Ezt az aranymondást feiirem ma­gamnak. Én vagy íiz ilyen mondást jegyeztem lel a tiedből és felha.znáíom őket mindennap 6s emiatt tart okos emberünk a miuiszteriőí min­denki, De én ennél a tiz.iél nem is tudok töl- bet. Lásd, nálad az a hiba, hogy ennél többet tudsz . . . — De kérlek, az árverés . . . — Igen? . . . Tudod én az ilyen prax'st fel­adtam. bogok út apró uzsora- vagy neui uzsoru- váltócskákat perelni meg cxekválui ? Az ilyen fajta praxist egészen ftladtam. Ez az egy maradt a nyakamon, nem szabadulhattam tő e, mert pénzein van benne, h it muszáj. De nagyon szerelnék ezek­től szabadulni . . . ezért sürgetem a dolgokat. Da természetesen neked megadom a haladékot. A költ­ségeket majd rendezd el az irodában a személy­zettel, tudod, nem akarok azokkal az emberekkel elszámolásban áiiaui . . . KÖVÁRV'dDÍK a műit évi, különösen ami a mezőgazdasági munkálatokat illeti. Mindnyájan jól tudjuk, hogy az el nem képzelt méreteket öltött háborúban orszá­gunk létérdeke feltétlenül megköveteli, hogy hadseregünk harckészsége állandóan fenn- tartassék, ez pedig —- amint azt szintén mindnyájan jól tudjuk — újabb és újabb korosztályoknak behívását, kiképzését és liarcbaáiiitását, valamint a hadsereg meg­fogyatkozó lóállományának állandó pót Iá - sát teile és teszi szükségessé és elkerül- heteílenné 1 Ennek egyik természetszerű következ­ménye abban nyilvánult, hogy az ország- baumaradoltak száma és azok közt a földmivelésstl foglalkozók száma is igen megapadt s ezenkívül erősen megfogyatko­zott a mezőgazdasági fuvarerő is, úgy hogy az idei őszön még jobban meg keli eről­tetnünk magunkat, hogy nemcsak a még kintlevő termést betakarítsuk és leszüretel- jiink, hanem hogy ezenfelül még minden egyéb munkát elvégezzünk, amit a jövő évi termés biztosítása megkíván. Pedig egyikünk elő't sem lehet kétsé­ges, hogy ezt a feladatot meg kel! olda­nunk nemcsak az itthonmaradotlak éielér- dekéböl, hanem talán még inkább hadse­regünk harckészségének fenntartása s ami ezzel egyértelmű: édes hazánk sértetlen fennmaradásának biztosilása okából is ! Ne tétovázzunk tehát és ne késsünk egy pillanatig sem, hanem fogjunk össze s idősebbek és ifjak, asszonyok és gyerme­kek álljunk sorompóba, vessük latba minden tudásunkat és erőnket s megfontolt beosz­tással, egymás segítségével végezzük el az őszi szántás-vetést s az összes egyéb me­zőgazdasági munkákat. Közös erővel, egyetértéssel és helyes munkabeosztással még a gyengébbek is, az asszonyok és a gyermekek is, bámula­tos eredményt tudnak elérni. Nem is k ét el - kedünk benne, hogy a íöldmi velőshez többé- kevésbé értő magyar asszonyok megértik a történelmi idők fontosságát, megértik, hogy hős katonáink dicső teliéihez méltóan nekik is — karöltve a magyar ifjúsággal — ki kell venniök részüket itthon a lélfentar- tás most már igen megsulyosodolt küzdel­méből I Hisszük és reméljük azonban azt is, hogy azok az itt honin .radt munkabíró fér­fiak, akik eddig nem foglalkoztak a mező­gazdasággal, beáilanak a munkába és meg­fogván az eke szarvát, a hadbavonult föld - mivelöket tőlük telhetöleg pótolni igyek­szenek. A mezőgazdasági munkák idejére fel­mentett hadköteleseknek, valamint a bevo­nult katonák révén állam segélyezésben részesittettek közül a munkaképeseknek pedig egyenes kötelességük, hogy megfe­szített szorgalommal és buzgósággal dol­gozzanak s a maguk gazdasági munkáinak befejeztével mások segítségére siessenek! Ha a kormány rendelkezéseinek eleget teszünk és útmutatásait követjük, ha a vármegyei és a községi gazdasági intéző- bizottságok tanácsai szerint cselekszünk, ha sohasem tévesztjük szemünk elöl az elérendő Cé!t — hogy t. i. az őszi vetésekben hiány ne maradjon s mindazt’ a munkát elvégez­zük, amely a jövő évi termés biztosítása december 5. érdekében okvetlenül szükséges — akkor mindenki, fiatal és idősebb, gyermek és asszony egyaránt meg fogja találni a kö­telességek láncolatában a maga láncszemét és tudni fogja, hogy tudásához és erejéhez mérten hol, mikor, milyen munkát kell teljesítenie: s akkor nagy feladatunknak tisztességesen meg is fogunk felelni 1 Tehát ne tétovázzunk, hanem: előre! Ezzel az alkalommal rá kell mutatnunk egyúttal egy előreiáiható újabb nehézségre, amellyel a közelgő lél folyamán meg kell küzdenünk. A katonasághoz való újabb és újabb behívások következtében itthon az erdei munkások száma is igen megapadt, aminek az lett a következménye, hogy a falerme- lésnél már az elmúlt vágatási időszakban nagyobb visszamaradás állott elő, a fakész­letekben bekövetkezett hiányok nem voltak pótolhatók és igy a készletekben, neveze­tesen a tüzifakészietben hiány állott eiö. Ennél azonban előreláthatólag súlyosabb következménye lesz az általánosan tapasz­talható fuvarhiánynak, mert emiatt még a meglévő lüzifakészietek sem lesznek az er­dőbőr a fogyasztó piacra mind lehozhatok, úgy hogy a legközelebbi fillési időszakban a tüziíaszükségietek kielégítésénél előrelát­hatólag nagyobb nehézségekkel fogunk találkozni. Amidőn erre mindenkinek a figyelmét jó előre felhívjuk, az előrelátható tűzifa- hiány lehető csökkentésére nem ajánlha­tunk egyebet, minthogy mindenki a lehe­tőség haláráig takarékoskodjék a tűzifával s a mennyiben az módjában állana, térjen át a széntüzelésre. Budapest, 1915. évi szeptember hó 26-án. Az országos badsegéiyzö bizottság népjóléti albizottsága. L1 I R E K. Királyi elismerés a közigazgatási tiszti­karnak, Ő Felsége a hirály Sándor János belügyminiszterhez kéziratot intézett, amely­ben a vármegyei, a városi és a községi tiszt­viselőknek a háború folyamán hagyományos hűséggel, a köteiességteljesitós rendes hatá­rán túlmenő megfeszített tevékenységgel és odaadó buzgósággal teljesített rendkívüli ered­ményes szolgálatukért a legteljesebb elisme­rését és köszönetét fejezte ki és felhatal­mazta a minisztert a királyi elismerés meg­felelő közzétételére. Közgyűlés. Nagysomkut község képvi­selőtestülete ma december hó 5-ón d. e ll órakor a községháza tanácstermében rend­kívüli közgyűlést tart, melynek tárgyai a kö­vetkezők : 1. Az 1916. évi községi költségvetés tárgyalása és megállapítása. 2. Az 1916. évi községi közmunka költség előirányzott tárgyalása. 3. Braun Samu községi végrehajtónak katonai szolgálatra történendő bevonulása folytán — fizetésének családja sószóró való megállapítása és kiutalása iránti kérvénye. Ezzel kapcsolatosan helyette alkalmazandó ideiglenes végrehajtó írnok félfogadása és díjazásának megáiiapitása. 4. Pilcz Ede kérvénye tévesen befizetett i 6 kor. tűzoltó váltságdíj visszautalása iránti

Next

/
Oldalképek
Tartalom