Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-31 / 44. szám
október 31. A 43 éves és fiatalabb népfelkelők bevonulása. Megjelentek a plakátok arról, hogy a honvédelmi miniszter elrendelte, hogy az alkalmasnak tatáit 1873., 1874. és 1S75. évfolyamú népfölkelésre kötelezetlek november 3-án bevonuljanak. Ugyanekkor tartoznak berukkolni az 1872, 1873., 1871. és fiatalabb korosztályú, katonailag kiképzett, elsza badságolt népfelkelők, továbbá az önként jelentkezetlek, születési évfolyamra tekintet nélkül. A felvidéki községek újra építésére újabban adakoztak: Gróf Teleki Sándor 20 koronát. Dr. Blumenfeld Dezső 4 kor. Bekér Béni 10 kor. Dr. Kálmán Henrik 4 kor. Főidnek Aurél 2 kor. Dr. Simon Miksa 5 kor. Hirsch Ignálz 4 kor. Dr. Kovács Mór 4 kor. Smilovils Mendel 4 kor. Krizsevszky Albin 2 kor. Bálint Sándor 4 kor. Nagysotu- kut község k. testületé 100 koronát s Így lapunk múlt számában közölt összeggel együtt befolyt eddig 221 korona. A teljesen elárvult gyermekek alapja javára adakoztak ujbbban: Dr. Simon Miksa 5 kor. Dr. Kovács Mór 2 kor. Smilovits Mendel 2 kor. Eddig beíolyt összesen 91 kor. Országos vásár. A legközelebbi országos vásár Nagysomkuton november 10 es 11-én lesz. „A Vármegye“, Budapesten megjelenő közigazgatási és allainjogi hetilap október hó 23-iki számában „Fősz olga bi rák a harmadik hadi kölcsön sikeréért cimü rovatában többek között a következő olvasható : „Szatmár vármegye nagysomkuti járásban Jeszenszky Béla h. főszolgabíró ur, aki a háború során többszörösen tűnt már ki hazafias buzgóságával, a harmadik hadiköl- csön érdekében is komoly munkát fejt ki. Már eddig is igen számottevő a gyűjtési eredmény, pedig a munka javarésze csak most kezdődik.“ Adjuk e Iliit minden kommentár nélkül. Hiszen a való tényeket járásunkban mindenki aki a közügyek iránt éttkklődilc és azokat figyelemmel kiséri, ismeri. De ismerni és elismerni, két különböző fogalom. Mi csak örömünknek kívánunk kifejő zést adni, hogy főszolgabiránk ténykedése* igaz fényű világításban a leghivatoltabb helyen találnak méltatást. A harmad k hadi kölcsön. Nagysomkut község képviselő leslü eie e hó 24-én tartott rendkívüli közgyűlésében egyhangúi g elhatározta, hogy a harmadik hadi kölcsöme 17.000 koronái jegy ez, annak jegyzésével a községi elöljáróságot bízta meg. Nagyscmkut község az ellenség által elpusztított felvidéki községek újra építésére 100 koronát szavazott meg. A tüdőbeteg rokkantakért. A rokkantkérdés egyik legégetőbb problémája a harctereken tüdőbetegséget szerzett és rokkanté vált katonák elhelyezésének és gyógyításának kérdése. A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület a magy. kir. Állami Rokkantügyi iTivatal munkájába illeszkedvén, két szanatóriumát, a debreceni Auguszta szanatóriumot és a gyulai József szanatóriumot már e célra kibővítette, úgy, hegy a debreceni szanatóriumban 300, a gyulaiban 200 tüdőbeteg rokkant katona számára vau hely. Az egyesület tovább akar menni ez áldásos tevékenység terén és többek kozott most kezdte meg akcióját egy felvidéki rokkant-szanatókövArvidSk rium létesítésére. Az ilyen céltudatos és ne mes munka megérdemli, hogy a társadalom minél hathatósabban támogassa. A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület az idei halottak napján egy nagyszabású gyűjtési mozgalom kapcsán, melyre a belügyminiszter 97323)1915. VI. A. számú rendeletében adott engedélyt, az ország társadalmának segité - ét igénybe fogja vonni. A múltakban az egyesület „Csak egy világszálat!“ jelszó alatt egyetlen egy szál virágnak értékét kérte abból a koszorúból, amelyet ke- gyeletes kezek halottaknapján a sírokra szoktak helyezni. E virágszálak parányi értékét most a tüdőbeteg rokkant katonák részére kéri az egyesü'et s nincs kétség aziránt, hogy a hősök iránt hálás társadalom meg fogja hallgatni a kérelmet. Országszerte a közigazgatási hatóságok és az egyesület fiókjai fogják végezni a gyűjtés munkáját Budapest október 31-én és november 1-én a temetők kapuinál és az utcákon urnákkal és gyiijtőperselyekkel fogják végezni a gyűjtést Budapest jószivü hölgyei. E két napon meg kell mozdulnia a társadalom szivének és meg kell hallgatnia mindenkinek az intő felhívást-: „Mentsük meg a tüdőbeteg rokkantakat!“ A tíum dum iövegek A modern háború borzalmait ellenfeleink egy olyan eszközzel szaporították, amely eszközt egy nemzetközi megegyezés, a genfi egyezmény zárt ki a hadászat eszközei közül. És az angolok, franciák és oroszok, akik a megegyezést s/. mén aláírták, mégis felhasználták ezt a borzalmas eszközt, a dum-duni iöveget. A haditechnika törekvése hosszú időn át az volt, hogy olyan lővegeket, illetve puskagolyókat találjanak fel, amelyek harcképtelenné tesznek, vagy ölnek, de sebezésük, nem mérgez es nem roncsol. A rendes pus- kagolyo nem is mérgez és nem is roncsol- Ez azonban nem volt elég jó eszköz az angoloknak és többi ellenségeinknek, hanem használatba vették a dum-dum-golyókat. E golyókat eredetileg a vastagbőrüek, elefántok vízilovak vadászatánál szokták használni, hogy az álla'okat egy lövéssel halálra sebezzék. Az angolok azonban e lóvegeket már a bennszülött indiaiak és a burok ellen is használták. Most pedig a genii konvenció tilalma dacára a világháborúba is áttelepítették ezt az embertelen és kinzé eszköz!. Az angol és francia katonáknál a németek ezié- vel találtak ilyen dum-dum lövegűket, Longwy bevételénél pedig gépeket is találtak, amelyekkel e kifúrt golyókat készítették; ami bizonyítéka volt annak, hogy maga a hadvezetésig adta a katonáknak e megcsonkított lővegeket. A dum-dum lövegek úgy készülnek, hogy hegyüket bevágják és a kemény acélburkolatot lehániják a hegyéről, úgy hogy a hegy csak a puha ó om. Ez, amint a testbe beütődik, vaiio/.taija alakját és roncsol. A rendes golyo ütötte seb egy hosszú, sima csatorna, ez azonban széles, zúzott sebet üt, amelyet íenőz is. Az indusok, akik először érezték ennek az alávaló fegyvernek a hatását, maguk is előállítottak dum-dum lővegeket, úgy hogy lereszelték a hegyét és ők is alkalmazták az angolok ellen. A német császár, mint ismeretes, Wilson elnöknél tiltakozott ez ellen és szigorú ellen- rendszabályokat helyezett kilátásba. Remélhetőleg e rendszabályok meg fogják kímélni katonaiakat e btubár eszközöktől. 3 Az iskolák a háború beteg árváiért. A beteg gyermekekről való gondoskodás fontos ügyét szolgálja a gróf Z chy János kormányzata alatt álló Zsófia Országos Gyer- mekszanatórium Egyesület, amely a háború szerencsétlen beteg árvái részére Siófok es Balatonvilágos között Balatonszabadin egy 200 ágyas gyormekszanaióriumot épít és a mely' a szenvedő szegény iskolaköteles gyermekek ápolását teljesen ingyen nagy áldozatkészséggel végezi az áldásosán működő Balatonalmadi Zsófia Gyermekszanatóriumban is. Azonkívül a mártírhalált halt H o- henberg Zsófia hercegasszony nevére egy gyermekvédelmi alapot kíván létesíteni és ennek érdekében fordul a magyar nemzet gyermekeihez, kérve azok segítségét. Janlcovich Béla vallás és közoktatás- ügyi miniszter ugyanis, minthogy a gyermekei: egészségügyének íeikarolása olyan fel adat, amelynek megoldása az államnak és a társadalomnak kai öltve kell fáradoznia és minthogy a szegénysorsu beteg gyermekek felsegitósének ügye a tanulóifjúság lelkűidéhez is legközelebb áll, engedélyt adott arra, hogy a tanulóifjúság a gyermek- szanatórium érdekében gyűjtést eszközölhessen. Rákosi Jenő gyönyörű szózattal fordul most a tanulóifjúsághoz, hogy néhány üllőnél e nagy és szent célok elősegítéséhez hozzájáruljanak. — A gyűjtéshez szolgáló iveket a tanintézetek tanarai és tanítóitól lehet átvenni és ugyancsak az iskolákhoz kelt a begyűjtött összeget at- szolgáltatui. Minden fillér, melylyel a gyer- mekszanatöriumot szolgálja, örömei és áldást log fakasztani, mert nincs a világon irgal- massag szebb és meghatóbb, mint amely a szegény beteg gyermekek ágya fölé hajlik. Felkérjük tehát a tanitóifjuságot, hogy a legmelegebb érdeklődéssel támogassák azon törekvést, hogy a gy érni e k s z a n a t ó r i u m i gyűjtés minél eredményesebb legyen és hogy a magyar gyermekvédelem elsősorban éreztesse áldása t azokon a szerencséden beteg kisdedeken, akiknek apjuk a rettentő hábo. ruban érettünk elvérzett. Az aranv ing. A verses mese ma már mind ritkábbá váló, de gyermekeknek mindig kedves műfaját újabban nagy sikerrel műveli Ridó Antal A Jó Pajtás legújabb számába megint irt egy szép mesét Az arany ing címmel, amely az eddigieknél is nagyobb tetszést fog kelteni. Sebők Zsigrnond és Benedek E‘ck képes gyeraieklapján.tk október 24 iki számába verset irt még Endrődi Béta, elbeszélést Zöldi Márton, Sebök Zsigrnond A Tamás- syak kincse, Krúdy Gyula A szorgalmas Berta cimü regényét folytatja, P. Ábrahám Ernő érdekes történetet irt, Madarassy Erzsébet kedves mesét mond, Faragó Géza szép képet rajzolt, Zsiga bác i mulatságos mókát mond el. A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészilik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás t a Franklin-társulat adja ki ; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évié 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest IV., Egyetem utca 4. Főmunka társak: Dr. Otsavszky Gyula. Dr. Kovács Mór. Laptuiajdenos : BARNA BENŐ.
