Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1915-12-19 / 51. szám

2 KOvÄRVIDÄR december 10. Vendég számára. S kik lehetnének kedvesebb vendégeink most, mint azok, akik érettünk véreztek ? Tebát non» mint koldust, nern mint éhezőt fogadjuk, mert azt meg nem érdem­lik, rá nem szorulnak, hanem várjuk a Sze­retet nevében, mint szeretetteteket. Nekik egy jó szóra, egy meleg kózszoritásra, egy biza­lomkeltő tekintetre van szöségük. Vigyázzunk amikor adakozunk, mert vele könnyen meg alázunk, bántunk. Már pedig e derék vitéze­ket még akaratlanul is megbántani: bűn. Felvetettem ez eszmét, hiszem, hogy bőven akadnak követői. Szégyen volna, ha nem igy lenne. Szeretőiben való fogyatékos­ságunkról állítanánk ki bizonyítványt. És hiszem, hogy a Vöröskereszt-egylet nemes- buzguliuu Vezetősége sem fog eléje akadályt gördíteni, sőt becses támogatására fogja mél­tatni. Még a kivitelre nézve annyit, hogy előzetes bejelentés mellett, bizonyos szerve­zéssel történhetnék a dolog, h >gy elsősorban is azok hivassanak meg, akiknek karácsonyuk lesz, — |y — ly. »I»————■ ■ ■ . , —————— Kérelem. Az egy évnél hosszabb idő óta folyó véres küzdelemben egész Európát áztatja a mi fiaink érettünk hulló vére s hősi küz­delmeik nyomában könyek fakadnak az itt- bomnaradottak szemeiből; siratja a szülő á fiút, a feieség a férjet, a gyermek a gondoskodó apát. A társadalom szive megmozdult s a sebekre keresi a gyógyító balzsamot, siet a hulló könnyeket letörölni. Egyesületünk ezer meg ezer beteg és sebesült k atonának adta vissza egészségét és nyomorékot tett ismét munkaképessé, de a mi erőink nem kiapadhatatlanok, nem vagyunk képesek arra, hogy a ma­gunk erejéből hozzunk segítséget és nyújt­sunk vigaszt mindenütt, ahol arra szük­ség van. Kérő szavunkkal azokhoz fordulunk segítségért, akik a vérző és dicsó halált halt hősök szent örökségekép élvezik az ó emberfeletti küzdelmeik gyümölcsét; akiket a múlt idők legendás hőseit elhomályosító küzdelmekben megmentettek a háború min­den borzalmaitól, feltartóztatva az ellen­ség reánk özönlő hadainak mindent lángba és pusztulásba boritó betörésétől. Az ellenségtől nem taposott föld ke­nyeret adott az itthon maradottaknak, de ki fog kenyeret adni azoknak a magukkal tehetetlen kicsinyeknek, akik e küzdel­meknek árvái lesznek? Ki gondoskodik a hadi árvák ellátásáról, neveléséről? Amikor a háborúból csonkán, nyomo­rékon visszakerülő honfitársaink gyóm«li- tására terveket szövünk, ne feledkezzünk meg azokról sem, akik nem jönnek vissza és nem figyelmeztethetnek jelenlétükkel arra, hogy ők a legtöbbet: életüket áldoz­ták a hazáért. Az itthonmaradottakra, az élökre hagy­ták ők a szent kötelességet, hogy felka­rolják, magukévá tegyék a kicsinyeik ügyét, hogy örök emléket állítsanak az elesett hő­söknek azzal, hogy átveszik az ő köteles­ségüket gyermekeikkel szemben. Az elesettek már nem érezhetik a társadalom háláját, gyáinolitását, mint a rokkant katonák. Amivel nekik tartozunk, fizessük vissza gyermekeiknek. Hiszen azó áldozaluk a lagnagyobb, ott hagyták neve­letlen kicsinyeiket, hogy életükkel védel­mezzék meg mindnyájunk gyermekeit. Akiket a végzet megtartott családjuk­nak, szeretettel, áldozatkész szívvel gon­doljanak azokra a családokra, amelyeknek egyedüli támaszát döntötte ki a világhá­ború vihara. — Gondoskodjanak ők az elesettek gyermekeiről is. A nemzet árvái ők, mint ahogy a nemzeté volt a katona édesapjuk élete, me­lyet készségesen vitt a megsemmisülés elé, hogy rendelkezzenek vele. S ment lelkében azzal a gondolattal is készségesen, hogy ö lehet a halál választoltja. S az apa telt, küzdött érettünk, míg ki nem esett kezéből a fegyver, mellyel min­ket, a mi javainkat védelmezte. Feleljünk tettel a tettre, áldozattal az áldozatra : fejezzük be azt. anvt a családfő szent kö­telességképen hagyott ránk: neveljük fel árván maradt gyermekeit Indítsunk gyűjtést egy felépítendő »HADI ÁRVAHÁZ« ra s adjuk filléreinket, koro­náinkat, hogy gyors legyen a segítség. Adjon a község s adjanak az egyesek is, hiszen a mieinknek adunk! Az árvák nem nélkülözhetnek addig, míg lassú gyűjtéssel elegendő összeg jön össze. Az ö ügyük gyors cselekvést kíván. S a községek ada­kozásának gyümölcseit a községek .fogják élvezni; az ő árváik részére épülő házhoz adják a kőveket. Nyíljanak meg a szivek s épüljön mi­nél előbb az épület, mely befogadja a mi hőseink árváit. — A befolyó adományokat a Vörös Kereszt Egylet nagykárolyi Fiók­jához kérjük küldeni. Hazafias tisztelettel: a Magyar Szent Korona Országai Vörös Kereszt Egyletének nagykárolyi fiókja. HIRE k. Lemondás. Szeráfin Elemér községi másodbiró — Szatmárra detektívvé való ki­nevezése folytán — a községnél viselt állá­sáról lemondott és Szatmárra költözött. Haláleset Goldstein Simon itteni lakos 99 éves korában e hó 11-én községünkben elhalt. Temetése e hó 12-én ment végbe nagyszámú közönség részvétele mellett. Az elhunyt volt a legöregebb ember községünkben és talán az egész járásban. Agg kora dacára szellemi képességének teljes birtokában volt még. A szegényeket mindig támogatta, utóbbi időben is ő maga járt gyűjteni egy hozzá fordult szegény részére. Az elhunytban Goldstein József édes apját, Dr. Goldstein Ármin és Dr. Gellért Márton nagyapjukat veszítették. Bucsuzás. Szükebb kis hazánkból, mi­dőn távozom, meleg szeretettel búcsúzom, minden jó akarom, jó barátom ás ismerő­seimtől, — kérve, tartsanak meg szives emlékükbe, amin: én is megőrzőm az itt töl­tött 25 év kedves benyomásait. Szerafin Elemér és Családja. Adakozás a harctéren levő katonák ka­rácsonyára. A ni. kir. honvédelmi minisz­térium hadsegélyzö hivatala a rideg lövész- árkokban levő katonáink karácsonyi aján­dékára országos gyűjtést rendezett. A gyűjtésre Nagvsomkuton Barna Benő községi jegyző Ősz Emma és Buttyán Ró­zsik« ur leányokat kérte fel, a kik fáradha­tatlanul járták be a községet. Elismerés és dicséret illeti őket, — de elismerés illeti az adakozó és mindenkor áldozat kész közönségünket, a kik adományaikkal az elért szép eredményt lehetővé tették. A gyűjtött összeg 123 K 70 fillért tesz, a melyhez hozzájárullak: Gróf Teleki Sán­dor 20 kor. Bogdándi Vince 4 kor. Smilo- vits Mendelné 3 kor. Doros Sándor, Bálint Sándor, Radocsa Györgyné, Bálint János, Szálka Jenő, Illyés János, Bocsáuczy Már­tonná, Dr. Goldstein Árminná, Halász M. József, Ecker Béni, Stern Árminná, N. N. és Tsa, Sárífy Ödön, Zsilinszky Istvánné, Dr. Tibii János, Dr. Simon Miksa, Kom- lóssy Józsefné, Pályi Béládé, Tilcz Ede, özv. Sommer Edéné, Hirsch Náthán, Dr. Kovács Mórné, Konilóssy József Lingvay Tamás, Teleki Sándor (vasutas), Koza Fe- liciáu, Husszu nővérek, Dr. Buttyán Simon Pap Koméi kadett és Barna Benő 2—2 koronával. Dregán Ágoston, N. N., Takács Erzsébet, Rozenfeld Ignáczné, Vámfalvi Sán- dorné, VValdman Sámueiné, Goldstein Jó­zsef, Növi Izidoráé, Blonder Józsefné, Ru­binstein Berta, Goldenberg Salamonná. Drágos Jánosné, Boda Mariska, Dr. Blu­menfeld Dezső, N. N., Dr. Molnár Árpád, Bultyán László, KQrty Margit, Bányász Lajosné, László Sámuel, Dr. Kőimán Hen­rik, Felyi csendőrőrmester, Hirsch Jakabnó, Vámfalvi Jónászné, Lukács KMmánné, hirsch Ignácz, Hirsch Irma, Markovits Sámuelod, Lasin Tivadar, Radó Antalné, Szalavitz Sámuel, Buttyán János bíró 1 — 1 koroná­val. Csóra népfölkelő, N. N., Lukács Kál­mán, Havas Emil, Hirsch Andor, Longin Péter 50—50 fill. Balogh József 60 fitl. N. N. 40 fill., X. Y. 30 fill., N. N., Simon László 20—20 fillérrel. A befolyt összeget községi jegyző ille­tékes helyre elküldte. Faárverés. Kővárkölcse község elöljá­rósága közhírré teszi, hogy a közös isko­lai alapvagyon tulajdonát képező és a kő- várkőlcsei közbirtokosság! erdőben még levágatlan állapotbau levő fajutalék 1915. évi december hó 27-én délelőtt 10 órakor Kövárkölcsén a községi bíró házánál nyil­vános szóbeli árverésen el fog adatni. Kikiáltási ár 150 korona. A nagysomkuti kir. járásbíróság ügy beosztása 1916. évre. Pályi Béla ve­zető kir. járásbiró munka körébe tartoznak: elnöki ügyek, központi intézke­dések. anyakönyvi ügyek, polgári perek, beleértve a váltó valamint a kifogásra ke­letkezett pereket. Okirat megsemmisítése, továbbá elmebetegnek gyógyintézetbe fel­vétele, vagy onnan eibocsájtása iránt indí­tott ügyek és egyezségi ügyek. Helyettessé; Doros Sándor kir. aljá- rásbiró. Doros Sándor kir. aljárásbiró munkakörébe tartozik: Telekkönyvi, ha­gyatéki ügyek, polgári megkeresések, pol­gári vegyes ügyek, a vizsgáló biró és közveszélyes munkakerülők tarájának he­lyettessé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom