Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1915-11-21 / 47. szám

november 21. HIRE K. Sprenger Ferenc visszahelyezése. Meg­irluk, hogy a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Sprenger Ferenc szalmárvárinegyei h. tanfelügyelőt Csikmegyébe tanfelügyelői minőségben áthelyezte. Mint értesülünk, a miniszter ezt az áthelyezést Sprenger tanfel­ügyelő kérésére megváltoztatta s igy Spren­ger Ferenc továbbra is a szalmármegyei tanfelügyeloségnél marad. Gyászeset. Csolnokosi Cholnoky Imre szatmári kir. közjegyző f. hó 9 én az esti órákban 65. életévében meghalt. Az elhunyt fáradhatatlan munkássága, puritán jelleme és élénk közéleti tevékenysége révén számtalan tisztelőt és barátot szerzett magának. Halála általános részvétet keltett. Döntés a szatmármegyei panamákban. M'jus hónapban a budapesti államrendőr­ségnek Czövek Sándor fogalmazó vezetése alatt vármegyénkben nyomozó kirendeltsége a katonai btk. 327. §-ába ütköző bűncselek­mények gyanúja miatt mintegy 16 embert letartóztatott. A letartóztatottakat Szatmárról átkisórték a kassai honvédbirósághoz, ahol tovább is letartóztatásban tartották őket. A vizsgálat már befejeződő!t és annak erediné- nyakéat a katonai ügyész Németh Elemér vetési, Kovásznay Zsigmond batizi, Dőrner Géza szatmári, Löffer Béla börvélyi, Németi Sándor nyirmegyesi földbirtokosok. Katona Sándor tunyogi gazdálkodó, Kemény Ferenc uradalmi intéző, dr. Feldmann Mór tasnádi ügyvédjelölt, Gallasz Ödön nagykárolyi já- jási számvevő ellen elejtette a 327. §. alap­ján enlilett vádat s azt indítványozta, hogy a fennforogni látszó, de a polgári büntető bíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmé­nyek elbírálása céljából ezek ügyét a bíró­ság tegye át az illetékes debreceni kir. tör­vényszék gyorsított eljárás alapján Ítélkező ölös tanácsához. A többi terhe'tek, számsze- rint ö en, továbbra is a hadbíróság foglyai s ellenük az eljárás a 327. §, alapján folyik tovább. A tisztviselők segélyezése. A magyar kormány is belátta végre, hogy a jelen ál­datlan viszonyok között a tisztviselői kar teljesen csődbe jut, ha segélyezésben nem részesül. Hiszen a tisztviselői fizetés ma már csak egy ötödé ama értéknek, melyet a tisztviselő normális időkben fizetésképen ka pott. A legközelebb összeülő országgyűlés­nek lesz a feladata, hogy a lehetetlen álla­potokon segítsen. A kormány nyolcvanhét millió koronának rendelkezésre való bocsá­tását kéri a közszolgálati alkalmazót aknak a háború hosszú tartama folytán szükséges segélyezésre. Ez összegből a kormány által ogyes erre különösen reáulalt alkalmazottak­nak már engedélyezett és he nem tudandó rendkívüli segélyeken felül, segélyben fognak részesülni az összes tényleges közszolgálati alkalmazottak, akik az államtól, vagy az ál­lam hozzájárulásával kapják illetményeiket. A nyújtandó segélyek, az állami és ezekkel egy tekintet alá eső rendszeresített alkalmazotta­kat, illetőleg általában az alkalmazottat 1916. jan. 1 én megillető fizetés természetével biró illetmények egy évi összegének húsz száza­lékában állapítja meg. Az igy számított se­gély azonban a tisztviselőknél, tanároknál, tanítóknál és az ezekkel egy tekintet alá eső KŐVÁR VIDÉK alkalmazottaknál négyszáz koronánál, az al­tiszteknél és szolgáknál és az ezekhez ha­sonló mérvű illetmények élvezetében álló alkalmazottaknál pedig busz koronánál keve­sebb nem lehet. Az óvónők, a kezelők (ke­zelőnők) és dijnokolc egyformán háromszáz korona egyszeri segélyben részesittetnének. Ugyancsak az élvezett illetmények mérvére való tekintet nélkül négyszáz korona segély lesz engedélyezendő a községi és körorvo­soknak, 1913. évi XVI. törvénycikk batá- rozmányai alá tartozó községi s hitfelekezeti elemi népiskolai tanítóknak és tanítónőknek, továbbá a községi és körjegyzőknek, három­száz korona a srgédjegyzőknek és kétszáz a rendszeresített állandó állásokat betöltő egyéb községi, közigazgatási alkalmazottaknak. Az engedélyezendő egyszeri segélyek 1916. évi 1-től kezdve egyenlő tiz havi előze es rész­letben lesznek a tényleges szolgálat kötelé­kében álló alkalmazottak részére kifizetendők s e segélyek amellett, hogy minden állami, törvényhatósági és községi adó alól mentesít- tetnek, 'sein foglalhatók, sem átruházhatók vagy elzálogosíthatok nem lesznek. Ezenfelül gondoskodni kivan a kormány arról is, hogy az 1912. évi LVI1I. törvénycikk alapján ál­lamsegélyben részesülő törvényhatósági és rendezett tanácsú városok ugyanolyan egyszeri segélyben részesíthessék az alkalmazottaikat, mint aminő segélyek a fentiek szerint az ál" lám által engedélyezendők lesznek: s e vá­rosoknak e célból leendő támogatására a nyolcvanhét millió koronán lelül megfelelő további összeg rendelkezésére bocsátását szándékozik a kormány a törvényhozástól kérni. Uj sorozás. Az 1891., 1895., 1896., 1873., 1874., 1875., 1876., 1877. évi szü lőttek pótszemléje Nagysomkuton f. évi de- «ember 23. és 24-én fog megtartatni és pe­dig: december 23-án Nagysomkut, Csőit, Hagymáslápos, Magyarberkesz és a nagy- nyiresi jegyzőség községei. December 24-én a jederi, kovási, kő- várgarai, kovái hosszulalui, pribékfalvi és szakállasfalvi körjegyzőségek községei. A szemle reggel 8 órakor kezdődik. Körorvos választás. A nagysomkuti körorvos állás — folyó évi december hó 6 áu délelőtt 10 órakor a főszolgabírói hi­vatalban tartandó választáson — fog be- töltetni. Tizenháromezer hadiárva. A belügy­miniszter körrendeleté értőimében az árva- székek most számolnak be azokról az intéz­kedésekről, amelyeket az árvavódelem cél­jából Junius végéig teltek. Junius 30.áig a liadiárvák létszáma ? -13 394 volt. Ezekből édesanyjánál van 91-35 százalék, kirendelt gyámjánál 3 százalék, örökbefogadónál 5 50 százalék. A vallás és közoktatásügyi miniszter a szakállaslalusi áll. isk. épületnek tanítói la­kással való kibővítését 11.000 kor. erejéig engedélyezte. Hadnagy ur Benke. Egy bájos, meleg kis történetet irt meg Benedek Elek csengő szép ver­sekben a Jó Pajtás legújabb november 14 iki szá­mába Benko hadnagyról és a kis kanárijáról, nem­csak a lap gyermekolvasói, hanem a szülők is gyönyörködve fogják olvasni. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapjának ebbo a számba | verset irt még Ábrányi Emil, Sebők Zsigmond 3 folytatja A Tamássyak csillaga cimii regényét, Al­tai Margit kedves gyermek-színdarabot irt, Elek nagyapó és Mnhrassy Erzsébet mesét, Zsiga bácsi mu'attató mókát, Krúdy Gyula folytatja A szor­galmas Berta cimü érdekes regényét. A rejtvé­nyek, szerkesztői tizenötök egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás t & Franki in-társulat adja ki ; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évié 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatvány- számokat küld a „.ló Pajtás* kiadóhivatala Budapest IV., Egyetem utca 4. Kőmunka társak: Dr. Olsavszky Gyula. Dr. Kovács Mór. Eaptnlajdonos: BARNA BENŐ. 2108/915. sz. Hirdetmény. A burgonyáért követelhető lcgmsgabb ár meg­állapításáról és a burgonya szállításhoz szükséges igazolványról kiadott 3573|915. sz. miniszteri pen­dele: alapján a következőket tesszük közhírré: 1. §. A burgonyáért követelhető legmagasabb ár métermázsánként (100 kg) tiszta súlyra a kö­vetkezőleg állapittatik meg: Az étkezési burgo­nyáért 1915. évi október hó 31-ig bezárólag 9 ko­rona, november 1-től 30-ig bezárólag 9 kor. 50 fillér, december 1-től 31-ig bezárólag 10 korona, 1910. évi január 1-től február 29 ig bezárólag ló korona 50 fillér, március 1-öl május 31-ig bezáró­lag 11 korona, minien nrs burgonyáért 1915. évi december 31 ig bezáió'ag 8 korona, azontúl 9 korona. Ezt % legmagasabb árat, amely magában fog­lalja a rakodó állomáshoz v. ló szállítás költségét is a zsák nélkül, kés-pénzfizetés mellett történő eladás esetére kell érteni. 2. §. A jelen rendelettel megállapított legma- gasibb árak 1915. évi október hó 10-ik napján lépnek életbe. Ezen a napon túl burgonyát — a 3. §.-ba meghatározott árusítás kivételével— a meg­állapított legmagasabb árnál drágábban árusítani tilos. Aki e tilalmat megszegi a jelen rendelet ren­delkezéseit kijátsza, vagy kijátszásukban bármily módon közreműködik, kihágást követ el és az 1914: L. t. c. 9 § a alapján két hónapig terjedhető elzá­rással és (500 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágások miatt az eljárás a köz­igazgatási hatóságoknak mint rendőri büntető bíró­nak, a székesfővárosi államrendőrség működési te­rületén pedig a M. Kir. államreudörségnek hatás­körébe tartozik. 3. §. A burgonyakészleteknek az Országos Gazdasági Bizottság részére való átengedése és a célra a tu gonyáért követelhető legmagasabb ár megállapítása tárgyában kiadott 1371)915. M. E rendelet oda módosittatik, hogy a burgonyakészlo- teknek az Országos Gazdasági bizottság részére való átengedésénél legmagasabb árként csak oly árat lehet követelni, amely 1 koronával alacso­nyabb mint a megfelelő burgonyának az átvétel idejére nézve a jelen rendelettel megállapított leg­magasabb ára, 4. §. Ez a burgonya árusítása emberi fogyasz­tásra a közvetlen fogyasztást szolgáló forgalomban (kicsinyben való vagy részleikereskeüésben törté­nik az eladó csak az olyan árat számíthat, mely a megállapított legmagasabb árnál sem aránytala­nul magasabb. Az ezek ellen vétőket az 1914. évi augusztus 5. napján ó.600|914. B. M. sz. kelt be­lügyminiszteri re» delet 4. § a értelmében kell büntetni. 5. §. A burgonya igazolvány nélkül való szál­lításának megengedése tárgyában kiadott 1.939 915. M. E. számú rendelet hatályon kívül helyeztetik és úgy a burgonya ezentúl va.-uton, hajón, vagy gép- kocsin újból csak a 952 915. M. E. sz. rendelet rendelkezései értelmében az ott megállapított szál­lítási igazolváynyal szabad szállítani, Nagysomkut, 1915. novembr 14. Elöl járóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom